A Szerbiai Nemzeti Bank nemrégiben meghozott határozatai lehetőséget nyújtanak arra, hogy a bankok akár két évvel is meghosszabbítsák a lakossági hitelek futamidejét, csökkentve ezzel a havi törlesztőrészletet. Mint arról már beszámoltunk, a rendeletek szerint azok jogosultak a koronavírus-járvány következményeinek enyhítésére meghozott kedvezményekre, akik március 18-a előtt kötöttek kölcsönszerződést fogyasztási és a készpénzhitelekre.
Mint azonban utólag kiderült, a központi pénzintézet határozatai nem kötelezik a bankokat arra, hogy az említett kedvezményeket minden ügyfelüknek biztosítsák. A pénzintézetek önmaguk határoznak arról, hogy refinanszírozást vagy egyszerűsített hosszabbítást kínálnak fel, és arról is belsőleg döntenek, hogy ki kaphatja meg a könnyítéseket. Személyenként fogják ugyanis megvizsgálni, hogy odaítélik-e a törlesztőrészletek csökkenését szavatoló hosszabbítást az ügyfeleknek. A pozitív döntés pedig függ attól, hogy az adós a rendkívüli állapot bevezetése előtt mennyire törlesztett rendszeresen, melyik vállalatban dolgozik, illetve mennyire érintette a foglalkoztatási területét a járványhelyzet. A rizikófaktor megállapítása ugyanis a bankok működésének egyik alapelve – mondta Dušan Uzelac közgazdász, a Kamatica portál alapítója.
– Az elbírálás folyamán a bankok sok szempontot figyelembe vesznek, ám a leglényegesebb kérdés mindig ugyanaz: képes lesz-e a meghatározott időben és feltételekkel visszafizetni a kölcsönt az ügyfél? A jelenlegi gazdasági helyzetben még inkább szükség van a foglalkoztatottság részletes kielemzésére, amelynek folyamán a pandémia miatt az egyén helyett inkább a vállalat fenntarthatósága kerül középpontba.
A szakember szerint az érdekellentétek ördögi körhöz vezetnek. A vállalatok stabilitásának szigorított elemzésével ugyanis épp azok eshetnek el a kedvezményektől, akiknek a bizonytalan helyzet miatt leginkább szükségük lenne a csökkentett törlesztőrészletekre. Így nagy a valószínűsége annak, hogy a különböző idegenforgalmi létesítményekben és vállalatokban dolgozók hosszabbítási kérelmei elutasításra kerülnek, annak ellenére, hogy a koronavírus-járvány leginkább az idegenforgalmat sújtotta. Az is nyilvánvaló, hogy a szigorított ellenőrzésen sokkal könnyebben esnek át a kis- és középvállalkozások foglalkoztatottjai, mint a nagy cégek és gyárak dolgozói – magyarázta a közgazdász.
A bankok már közzé is tették azon tevékenységek listáját, amelyeket kizárnak a hitelkedvezmények odaítélésénél. Az úgynevezett feketelistán az első helyen a szállodaipar, a másodikon pedig a turisztikai irodák vannak, majd következnek az autógyárak és beszerzőik, de a járműkereskedőket és az autókölcsönzőket is a magas rizikófaktorú tevékenységek közé sorolták. A törlesztőrészletek csökkentését nem érdemes igényelniük azoknak sem, akik nemzetközi személyszállítással, valamint kivitellel és behozatallal foglalkoznak – jelent meg a Blic napilapban, amelynek információi szerint a bankok által alkalmazott szigorú ellenőrzések miatt csaknem 20 ezren eshetnek el a Szerbiai Nemzeti Bank által javasolt hitelkedvezményektől.
