Az Európai Unióban egyre több gazdaságélénkítő intézkedéssel állnak elő a koronavírus-járvány okozta válság leküzdése érdekében. Az egyik új elképzelés az állam tulajdonszerzése a csőd fenyegette kisvállalkozásokban.
A krízis előtt a közgazdasági elméletben az a meggyőződés uralkodott, hogy az államnak meg kell mentenie azokat a cégeket, amelyek gazdasági szempontból olyan jelentősek, hogy a bukásuk súlyos kockázatot jelentene nemzeti vagy nemzetközi szinten. Mivel az európai döntéshozók attól tartanak, hogy a kis- és középvállalkozások csődbe jutnak, ezért a közgazdászok körében egyre elterjedtebb az elképzelés, hogy az államnak ki kell segítenie ezeket a cégeket is, és ennek fejében részesedést szerezhetne a tönkremeneteltől megmentett vállalatokban. Az említett tervet már megvitatták az Európai Bizottságban, Franciaországban és Németországban pedig fontolóra is veszik a megvalósítását.
A jelenlegi válságban egyértelművé válik, hogy a már így is eladósodott kis- és középvállalkozások számára az olcsó hitelek sem nyújthatnak megfelelő segítséget. Ennek következtében a legtöbbjüknek szüksége van állami tőkejuttatásra. Mivel ezek a cégek alkalmazzák a legtöbb embert, egyre több európai országban fontolóra veszik a beavatkozás új formáját, vagyis a kisvállalkozások számára nyújtott tőketámogatást a megfelelő arányú állami tulajdonszerzéssel. Ennek a megközelítésnek a problémája azonban az állam beavatkozói szerepének a további elmélyítése a gazdaságban. Az állam ugyanis ezáltal kiválaszthatja a „győzteseket” és a „veszteseket”, és ezzel torzíthatja a piacot, amelyet a 2008. évi gazdasági világválság óta már így is a monetáris és a fiskális ösztönző intézkedések alakítanak piactorzító módon.
Nagy az esélye annak, hogy a döntéshozók nem veszik figyelembe az állam túlzott piaci befolyásának a kérdését, mert nemcsak a kis- és középvállalkozások bukásától félnek, hanem a beruházások befagyasztásától is a következő időszakban, mivel az eladósodott cégek biztosan nem fognak jelentős befektetéseket kezdeményezni.
Az Európai Bizottság becslése szerint csak az idén 720 milliárd euróra lesz szükség ahhoz, hogy megsegítsék a vállalatokat, amelyek – ha nem lett volna a válság – most működőképesek volnának. A bizottság képviselői ennek orvoslására fizetőképességi támogatási eszközt javasolnak az újjáépítési alap részeként. Laurence Boone, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) vezető közgazdásza figyelmeztetett, hogy az országok egymás után függesztik fel azokat a gazdasági serkentőcsomagokat, amelyeket a járvány kitörése után hagytak jóvá. Ezeknek a támogatásoknak a hiánya nagy kihívást fog jelenteni a cégek fennmaradása szempontjából. A vállalatok sikeresebben fogják átvészelni a válságot azokban az országokban, amelyekben a kormányok tőketámogatással segítik a felépülésüket.
