A Bácsország idei évi első számával lépett be megjelenésének 25. évébe. Az idei év tehát a jubileum éve, amelyről a szerkesztőség a folyóirat őszre megjelenő 3. számában emlékezik meg.
A jelen szám sokszínű és változatos témájú, és összességében 21 írást közöl.
Baráth Katalin tanulmányban foglalkozik a huszadik század első felében Budapesten élő magyarkanizsaiakkal; Margittai Linda írása a bánáti zsidók sorsát követi nyomon a második világháború idején; Mihájlovity Anikó Mementó egy asszonyért, egy népért, a világért címmel Lea Vidaković holokauszttal kapcsolatos kiállítását méltatja, amelynek a Szabadkai Városi Múzeum adott otthont. Csúszó Dezső dr. Barta (Buchwald) Antal szabadkai orvos első világháború előtti életpályáját tárja fel írásában. Németh Ferenc a száz évvel ezelőtt, Nagybecskereken elhunyt Peteki Kovács Vilmos festőművész pályafutását foglalja össze, akinek nevéhez kötődik az első világháború utáni első nagybecskereki képkiállítás megszervezése; Káich Katalin figyelemfelkeltő írásában Juhász Gyula múzsájának, Sárvári Annának, az Anna-versek ihletőjének, meg a „könnyűcsókú színésznőnek” fellépéseit veszi számba a Délvidék színpadjain; Marton Szabolcs a szerémi borvidék, Szlávics Károly pedig a verseci–fehértemplomi borvidék múltjával foglakozik; Fábián Borbála egy 19. század eleji bácskai végrendelet tanulságait tárja fel az olvasónak; Tari László Zentának és környékének gyógyvizeit veszi számba; Szőke Anna írásában megcsillogtatja az élénk színhasználatú, tetszetős kishegyesi kelim-hímzéseket; Bada Zoltán pedig Velimir Juga magyar nyelvű munkái nyomán a magyarországi szerbek néprajzi reprezentálásáról értekezik;
Mindemellett, egy fotókiállítás apropóján, írást olvashatnak az al-dunai székely telepek társadalomtudományi vizsgálatáról, amelyet a szabadkai MTTK néhány tanára és hallgatója folytat már néhány éve.
A természeti örökségünk rovatban Schneider Viktor a löszpuszták egyik unikális növényét, a szennyes ínfüvet mutatja be, Czékus Géza pedig a bánáti bazsarózsával ismertet meg bennünket; a kulturális örökségünk rovatban pedig Szilágyi Mária Az újvidéki Mária neve római katolikus templom történetét vázolja.
Ezúttal sem maradt el a Könyvespolc rovat, amely új kiadványokról ad hírt.
