Fontos telefonszámok Vajdaságban

Vajdasági Közegészségügyi Intézet 021/4897-800, 064/8028-894 és 064/8028-895 Zombori Közegészségügyi Intézet 025/412-888 és 062/1956-866 Pancsovai Közegészségügyi Intézet 013/322-965 és 062/886-9721 Mitrovicai Közegészségügyi Intézet 022/610-511, 064/8092-911 és 064/8092-938 Szabadkai Közegészségügyi Intézet 024/571-333 és 064/1009-276 Nagykikindai Közegészségügyi Intézet 0230/421-102, 062/8833-841 és 062/8833-877 Nagybecskereki Közegészségügyi Intézet 023/566-345 és 069/210-1102

Bővebb információkért kattintson ide

Apám, anyám, miért hagytál el?

2020. július 6., 14:19

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria 

Tisztelt László atya!
Hatéves voltam, amikor az apám elhagyott bennünket, majd újranősült. Utána főleg az új családjának élt, egy húgom is született. Kéthetente láttam őt, néha elvitt magával ide-oda, de úgy tűnt, hogy akkor se érdekelte, hogy velem mi van. Csak a saját dolgairól beszél. A születésnapomat is leginkább elfelejti. Gyakran érzem, hogy harag van bennem iránta, s a családja iránt is, pedig nem tesz semmi rosszat. Vagyis nem tesz semmit. Nem tudok mit kezdeni az érzéseimmel, nem tudok szívből megbocsátani.

Tibor

Posa Laszlo atya foto

Posa Laszlo atya foto

Kedves Tibor!
Az ember akkor boldog, ha szeret és szeretik. Ha nem szeret, de valaki szereti, akkor addig boldog, ameddig szeretik. Ha szeret, de senki nem szereti, akkor addig boldog, ameddig szeret. Ha nem szeret, és nem szeretik, akkor boldogtalan, mert elhagyottnak, nem-szeretettnek érzi magát, az elhagyatottság pedig a legszörnyűbb szenvedés, az maga a pokol.
Amikor egy hozzátartozónk nem szeret bennünket, akkor a szívünk sebződik, a szívünk lesz halálosan beteg. Amikor elhagy minket az apánk, az anyánk, a házastársunk, a testvérünk, a gyerekünk, a munkatársunk, a barátunk, akkor értéktelenné válunk, semminek érezzük magunkat, és a gyötrő önsajnálat betegségébe esünk. Ebbe a lelki betegségben, a nem-szeretettségbe, az elhagyottságba bele is lehet halni.
A mi korunk, a XXI. század a nem-szeretettség az elhagyottság korszaka. Sorra esnek szét a családok, sorra válnak szét a házastársak, sorra szaporodnak az együttélők és a különélők, ennek következtében mind több az apátlan, anyátlan gyerek, az újra házasodott férj, feleség, az egyedül élő szülő és testvér, a magára hagyott barát és munkatárs. Minden elhagyottság halálosan megsebzi a szívet, égő kesergés és mardosó önsajnálás függőségébe börtönzi. Egyre több gyerek, egyre több fiatal szenved lelkileg attól, hogy nem szerette és nem szereti őt az apja, az anyja, a testvére, egyre több felnőttet keserít, hogy nem szereti őt a házastársa, a gyereke, a barátja, a munkatársa. Erre a kórós betegségre nincs gyógyszer, nincs gyógyulás. Az elhagyott ember nem tud felejteni, nem tud megbocsátani, mert napról napra véreznek szívének sebei, és egyre jobban fájnak, gennyesednek. Emiatt – hogy nem volt és nincs szeretve, hogy elhagyták a szerettei, hogy elhagyott lett – szerencsétlennek érzi magát, nagyon-nagyon boldogtalan.
Ki lehet-e gyógyulni az elhagyatottság betegségéből, képes lehet-e az elhagyott ember is boldogan élni? Igen! Olyan módon, hogy szereti a nem-szeretett Istent, az Elhagyott Jézust! Isten azért küldte őt az emberiségnek, hogy meggyógyítsa a megtört szívűeket. (Lk 4,18) Ő az egyetlen, aki az elhagyottakat boldoggá tudja tenni.
Jézus a kereszten átélte az elhagyottság poklát. Azzal, hogy keresztre feszítették, elhagyta őt a népe, elhagyták a vallási vezetők, elhagyták az apostolai, elhagyta anyja és szeretett tanítványa (azok egymás hozzátartozói lettek: Jn 19, 26–27), és számára a legiszonyatosabb módon elhagyta őt isteni Atyja (akiről mindig azt vallotta, hogy „egy vele” /Jn 10,30/, és hogy sohase hagyja magára: „Ti magamra hagytok, de én nem vagyok egyedül, mert az Atya mindig velem van.” /Jn 16, 32/) Ez az elhagyottság az egész emberiség, az összes ember magára hagyottsága volt, ezért olyan rettenetesnek érzete, hogy világgá kellett kiáltania: „Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?” (Mt 27, 46) Azonban nem maradt meg ebben a pokoli lelki szenvedésben, hanem újrakezdte szeretni Atyját és a karjaiba vetette magát ezzel az utolsó felkiáltással: „Atyám, a kezedbe ajánlom lelkemet!”, és meghalt boldogan.

Bemutató1 eléna

Bemutató1 eléna


Jézus ott, a meghalásában szeretett minden elhagyott embert, szerette olyan módon, hogy magába vette őket elhagyottságukban, aztán pedig, ahogy feltámadt, és adta magát Atyjának kezébe, vitte őket Atyjuk szeretetébe. Azért vállalta az egyetemes elhagyottságot, hogy minket, bárkitől elhagyottakat, kivigyen a nem-szeretettség boldogtalanságából és átvigyen a szeretettség boldogságába. Ha mi hiszünk ebben az Elhagyott Istenben, és hittel átadjuk magunkat Neki, akkor Ő meggyógyítja elhagyottságunk sebeit, és megadja nekünk a minket szerető Apát, Anyát, Testvért, Hitvest. És ekkor képesek leszünk szeretni a minket elhagyókat, és ez a szeretet boldoggá tesz minket.
2019. szeptember 25-én, egy Róma melletti kisvároskában, Frosinonéban egy kongresszuson egy fiatalasszony, Eléna tanúságtételében elmondta, hogyan gyógyította meg Jézus szívének sebeit. Elhagyatottsága mélypontján hallotta az Ő szavát: „Szeretlek úgy, ahogy vagy! És akarom, hogy igent mondj az életedre, akarom, hogy boldog légy!” Eléna akkor átélte, hogy Jézus belement az ő felkiáltásának sebébe: „Miért hagytál el engem?”, eltöltötte azt az Ő örömével és ezzel teljesen meggyógyította. Eléna azóta boldog feleségként és családanyaként él, amiről napról napra sok elveszett, elhagyott fiatal előtt tanúságot is tesz. Ezt a You Tube-on meg lehet hallgatni és nézni a következő linken: https://youtu.be/kF_ItE9jG5c.
Kedves Tibor testvér! Téged elhagyott az apád, amikor 6 éves voltál. Cserbenhagyta anyádat, újra nősült, új családot alapított, és csak annak élt. Te két hetenként láthattad, néha vitt magával ide-oda, de a te sorsod igazán nem érdekelte, soha nem szeretett téged. Mennyi harag gyülemlett fel a szívedben iránta! Különösképpen nem tett rosszat neked, mégis nagy rosszat tett azzal, hogy nem szeretett! Ezért eddig életedben napról napra gyógyíthatatlanul keseregtél.
De nem élheted életedet továbbra is ebben az önsajnálatban, önsiratásban. Isten azt akarja, hogy örülj az életnek, amit igazán Tőle kaptál, nagyon akarja, hogy azt éld meg boldogan. Higgy abban, hogy Jézus szeret téged úgy, ahogy vagy, és kezd újra szeretni apádat és minden hozzátartozódat. Meg fog gyógyulni a szíved, el fogsz telni örömmel, és ez az öröm teljesen egészségessé tesz.

Szeretettel László atya

 

Kedves Olvasóink, Pósa László atyának szánt kérdéseiket, gondolataikat a következő emailcímre várjuk: lelkesz@magyarszo.rs illetve hagyományos, postai úton is az alábbi címre: Magyar Szó – Tiszavidék szerkesztősége, 24400 Zenta, Posta utca 14. A borítékra kérjük írják rá: PÓSA ATYA, A LELKÉSZ VÁLASZOL.
Kérnénk, hogy gondjukat pár mondatban, érthetően, a problémát alaposan elmagyarázva fejtsék ki az atya számára, aki lapunk hasábjain fog erre felelni. Levelük meg fog jelenni a válasszal együtt, azzal, hogy igény szerint ez történhet névtelenül, vagy álnéven. Mindenképp tüntessék fel a felénk intézett soraikban, hogy milyen aláírás vagy monogram megjelenését engedélyezik.

 

Fénykép: Posa Laszlo atya foto.jpg
Bemutató1 eléna.jpg


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége