Érdekes témával indította évi előadás-sorozatát a zentai Jovan Muškatirović Művelődési és Történelmi Egyesület. Az alkotóházban a napokban megrendezett előadásukon dr. sci. med. Milorad Čurčić neves zentai orvos és helytörténeti kutató ezúttal az évszázadok során Zentán dúló fertőző betegségek és járványok történetét ecsetelte.
Elhangzott, hogy Zenta és a zentaiak több alkalommal is a saját bőrükön tapasztalták a különféle fertőző betegségek és járványok hatásait. Az észak-bácskai város egészségügy-történetének kutatója és erről szóló hat könyv szerzője az est folyamán beszélt a Zenta lakosságát is sújtó kolerajárványról, amely a 19. század harmincas éveiben szedte áldozatait. Ekkoriban Čurčić szerint Zenta jórészt mocsaras, árteres területen szétszórt szigetecskéken lévő lakhelyekből állt, vagyis ideális körülmények uralkodtak a súlyos hasmenéssel és hányással járó fertőző betegség kialakulásához és terjedéséhez. A kolerajárvány 1831-ben kezdett dúlni Zentán, s alig két hét alatt mintegy 1700-an haltak meg a betegségben. Idővel a megnövekedett számú lakosság, valamint a mind nagyobb társadalmi elvárások mellett e járványok kényszerítették ki, hogy Zentán is létrejöjjenek az első fontosabb közegészségügyi intézmények – hangzott el többek között az előadáson. A szakember elmondta, hogy 20-as években seborvos és bába mellett már okleveles orvos is működött a községben, megjelent az első gyógyszertár, majd az első kórház is. Dr. Čurćić előadásában részletesen beszélt arról, milyen huzavona előzte meg a járványkórház építését, és hogyan birkóztak meg a zentaiak a vérhassal és a sárgasággal.
