Fontos telefonszámok Vajdaságban

Vajdasági Közegészségügyi Intézet 021/4897-800, 064/8028-894 és 064/8028-895 Zombori Közegészségügyi Intézet 025/412-888 és 062/1956-866 Pancsovai Közegészségügyi Intézet 013/322-965 és 062/886-9721 Mitrovicai Közegészségügyi Intézet 022/610-511, 064/8092-911 és 064/8092-938 Szabadkai Közegészségügyi Intézet 024/571-333 és 064/1009-276 Nagykikindai Közegészségügyi Intézet 0230/421-102, 062/8833-841 és 062/8833-877 Nagybecskereki Közegészségügyi Intézet 023/566-345 és 069/210-1102

Bővebb információkért kattintson ide

Kék Duna, az európai Amazonas

Gergely József

2020. július 5., 17:49

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria 

Európa kék szalagja, Európa ütőere, európai Amazonas és még számos hangzatos néven illetik Európa második leghosszabb folyóját, a Dunát, amely az egyik legismertebb zenemű, az ifj. Johann Strauss által 1866-ban komponált leghíresebb tánczenéje, a Kék Duna keringő névadója. Aki csak hallja a fülbemászó dallamokat, a Dunára gondol. De miért kék a Duna? Állítólag a kék Duna kifejezés abból az osztrák legendából származik, mi szerint a szerelmesek előtt kék színűnek tűnnek a Duna egyébként szürke hullámai. Valószínűbb, hogy Strauss a darab eredeti elnevezésénél Karl Isidor Beck magyar költő versére hivatkozott, amelyik tartalmazza a „szép kék Dunánál” sort, ami azonban nem Bécsre vonatkozik, hanem Beck szülővárosára, Bajára.

Mint annyi mindennek, így az óriási gazdasági, kulturális, turisztikai, környezetvédelmi szempontból jelentős Dunának is van saját megérdemelt ünnepnapja, ez a nap június 29-e, a Duna napja. E napot a Nemzetközi Duna Védelmi Bizottság kezdeményezésére nevezték ki a Duna napjává, és 2004-óta ünneplik azzal a céllal, hogy a Duna menti országok minden évben emlékezzenek meg a folyó természeti értékeiről. A Duna menti országok állami szervei és civil szervezetei az 1990-es évek közepe óta egymással együttműködve dolgoznak a vízgazdálkodási, természetvédelmi feladatok megoldásán.

A kezdeményezéssel a vízgyűjtő országai egyfajta dunai szolidaritás kialakítását tűzték ki célul. Azért ezt a napot választották, mert 1994. június 29-én írták alá a Nemzetközi Duna Védelmi Egyezményt Szófiában, amelyhez 14 ország csatlakozott, köztük Szerbia is. Abban állapodtak meg a felek, hogy a folyó és vízgyűjtője védelmében együttesen lépnek fel a szennyezés ellen, valamint a fenntartható vízgazdálkodás érdekében.

A Duna a Volga után a második leghosszabb folyam Európában. A mérete, vízhozama és jelentősége alapján valóban megérdemli a folyam elnevezést. A Duna Németországban, a Fekete-erdőben ered két kis patakocska összefolyásával Donaueschingennél, és innen délkeleti irányban 2850 km megtétele után éri el a Fekete-tengert. A Duna a világon az egyetlen, amelynek vízgyűjtő területén 19 ország osztozik, így közel százmillió embert kapcsol össze. Magyarország egész területe a Duna vízgyűjtőjén terül el. Fontos nemzetközi hajózó útvonal. A Rajna–Majna–Duna-csatorna 1992-es megépítése óta részét képezi annak a 3500 km-es transzeurópai vízi útnak, amely az Északi-tenger melletti Rotterdamtól a Fekete-tenger melletti Sulináig ér.

A második világháború után Belgrádban 1948. augusztus 18-án írták alá a Dunai Hajózás Rendjéről szóló egyezmény, ami a mai napig biztosítja a Duna hajózásának nemzetközi jogi kereteit. A szerződés gondoskodik a folyó szabad hajózhatóságáról, figyelembe véve a szerződő országok egyéni érdekeit és jogait. Az egyezménynek megfelelően az érintett államok (Ausztria, Bulgária, Horvátország, Magyarország, Moldova, Németország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Ukrajna) vállalták, hogy saját Duna-szakaszukat megfelelően karbantartják, hajóközlekedési szempontból fejlesztik, és biztosítják a feltételeket a folyami, illetve bizonyos helyeken a tengeri hajók közlekedése számára. 

A Duna élővilágát, az ökológiai állapotát jelenleg leginkább éppen a hajóút-fejlesztési tervek veszélyeztetik. A Világ Vadvédelmi Alap (WWF) a leghangosabb a Duna menti országokban, elemzi és javaslatokat tesz a hajóút fejlesztéséről szóló tervek környezetkímélőbbé tételére. A Duna természeti értékeit nem szabadna, hogy háttérbe szorítsák a gazdasági érdekek. A folyam mentén élők számára pótolhatatlan természeti kincs a Duna.

A Kárpát-medencében, a Duna középső szakaszán, a szlovákiai Dévényi-kaputól a Vaskapuig (innen a Fekete-tengerig húzódik az alsó szakasz) lelassul a víz folyása, hömpölygő folyamként terül szét, már ahol a gátak ezt megengedik. Az Ausztrián, Szlovénián, Horvátországon, Magyarországon és Szerbián átfolyó Dráva, a Mura alsó szakasza, valamint közvetlenül a Dráva torkolat feletti Duna-szakasz Európa ökológiailag egyik legegységesebb összefüggő folyórendszere. A Mura, Dráva és Duna folyók itt egy 700 kilométeres „zöld övet” formálnak. A terület a világon elsőként Mura–Dráva–Duna Bioszféra Rezervátumként került védelem alá. A rezervátum egyesíti a Mura–Dráva–Duna régió több mint 13 védett területét, és fenntartható módon, közösen kezeli a folyami ökoszisztémát, valamint ösztönzi a régió gazdasági fejlődését.

A bioszféra rezervátum egyedi természeti értékei azonban veszélyben vannak. Olyan ellentmondásos kezelési gyakorlatok, mint például a természetes folyószakaszok további szabályozása, a kavics és homok kitermelése és új vízerőművek építése fenyegeti a terület ökológiai egységét, biológiai sokféleségét és természeti erőforrásait. A Dunában félszáz halfaj él, egyedi halfajai a dunai galóca és a selymes durbincs. A Duna menti területek madárvilága még mindig páratlanul gazdag, megóvása kiemelt fontosságú.

A folyószabályozás és a hordalékkotrás pusztító hatással van a környezetre: kimélyülnek a folyómedrek, kiszáradnak a mocsarak és az ártéri erdők, megsemmisülnek a természetes folyami élőhelyek, és veszélybe kerülnek a védett fajok. Jól mutatja ezt a partifecske-állomány drámai méretű csökkenése. A kevésbé szabályozott horvát, magyar és szerb határszakaszok a Duna és a Dráva mentén a leginkább veszélyeztetett területek.

A Duna szerbiai szakasza óriási terhelésnek van kitéve, gondoljunk csak a Dunára települt, lassan félmillió lakosú Újvidékre, amelynek teljes napi szennyvíztermelése tisztítás nélkül ömlik a folyóba. Fővárosunk, Belgrád ugyancsak belepiszkít a Dunába. Amíg a nagyvárosaink szennycsatornának használják Európa fő ütőerét, addig nem számíthatunk arra, hogy az Európai Unió a környezetvédelmi kérdésekben kompromisszumot nem ismerő 27. tárgyalási fejezetet a közeljövőben le fogja zárni. A Duna és mellékágai mentén se szeri, se száma az illegális szemétlerakónak. A tennivaló sok, a tenni akarás, a környezetvédelembe való beruházás viszont esetleges és alig látható eredményeket produkál.

 

 

 


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége