Az 1960-as római olimpia atlétikai versenyei minden elvárást felülmúltak. Világszerte először volt tv-közvetítés, a 34 atlétikai számból 26-ban született világ- vagy olimpiai csúcs, a női 100 m pedig csupán az erős hátszél miatt volt a kevés kivétel egyike, noha nő akkor futott először 11 másodpercet.
Ebben a számban egy csodálatos amerikai nyert, aki az olimpia legünnepeltebbjei közé tartozott Cassius Clay öklözővel, Rafer Johnson tízpróbázóval, Abebe Bikila maratonfutóval és Oscar Robertson kosarazóval együtt. Wilma Rudolph volt az, akinek a számos beceneve közül a Fekete Gazella maradt meg legismertebbként. Ő volt az első amerikai nő, aki egy olimpián három aranyérmet nyert, hisz 200 méteren és a 4×100-as váltóban is első helyen zárt.
Wilma Glodean Rudolph pontosan 80 éve a mai napon, 1940. június 23-án született a Tennessee állambeli Saint Bethlehemben a vasúti munkás apja két házasságából született 22 gyermeke közül 12.-ként, anyja pedig bejárónő volt. Röviddel Wilma születése után a család a szomszédos Clarksville-be költözött. Wilma ott nőtt fel, és fejezte be az elemi és a középiskolát is. A Burt High középiskolában, az afroamerikaiak központi intézményében Wilma atletizált és kosarazott. Kosárlabdában a második idényben 803 pontos iskolacsúcsot döntött, ám felfigyelt rá Ed Temple, a Tennessee egyetem atlétikai edzője, és Wilmából nem egész két év alatt olimpikont faragott.
Wilma Rudolph élete nem úgy kezdődött, hogy olimpiai bajnokot sejtetett. Koraszülött volt, aki számos betegséggel küszködött, majd 5 éves korában gyermekparalízist állapítottak meg nála, s mindezért több időt töltött a nashville-i Meharry kórházban, mint otthon és az iskolában, amelyet kezelése idején távhallgatóként végzett. Wilma 12 éves korára épült fel, s csodával határos módon négy évvel később már ott volt a melbourne-i olimpián, ahol váltóban bronzérmes lett. Ezt az érmet mutogatva hangoztatta, hogy Rómában már aranyat akar nyerni.
A két olimpia közötti időben megszülte első gyermekét, majd 1960-ban Rómába csúcsformában érkezett, hisz az amerikai válogatón 200 méteren világcsúcsot ért el.
A 100-as döntőben Wilma 11,0 másodpercet futott, de ez nem lett világcsúcs a 2,75 méteres másodpercenkénti hátszél miatt. 200 méteren az előfutamban 23,2-es olimpiai csúcsot ért el, a döntőben pedig a 24 másodperc is elegendő volt a győzelemhez. Váltóban az amerikai lányok az elődöntőben futottak 44,4 másodperces világcsúcsot, majd a döntőt a németekkel vívott szoros csatában nyerték meg. Wilma ezzel az első amerikai nő lett, aki egy olimpián három aranyérmet szerzett.
Két évvel később Rudolph felhagyott az atlétikával, amelyből akkortájt még nem lehetett megélni, előbb azonban az első nő lett, aki futhatott a New York-i Millrose Játékokon, amelyen mindaddig csak férfiak vehettek részt. 1963-ban egyetemi oklevelet szerzett, tornatanárként és edzőként dolgozott több amerikai városban, és a televíziós atlétikai szakkommentátorként is tevékenykedett. Első házassága csak két évig tartott, majd 1963-ban férjhez ment középiskolai szerelméhez, első gyermeke apjához. Hétéves házasságuk alatt még két gyermeket szült. Anyja 1994-ben hunyt el, s valamivel később Wilmánál is rákot állapítottak meg, aminek következtében az év novemberében Brentwoodban meghalt.
