Sokakat meglepetésként ért szombaton, hogy egyetlen nap leforgása alatt a SARS-CoV-2 vírussal fertőzött személyek közül több mint 4 ezret gyógyultnak nyilvánítottak. Dr. Darija Kisić Tepavčević epidemiológus, a válságstáb tagjának egy nappal későbbi indoklása szerint ez egyrészt azzal magyarázható, hogy a válságstáb döntésének értelmében a továbbiakban nem kettő, hanem egy negatív koronavírusteszt a gyógyulttá nyilvánítás feltétele, de mindemellett a betegség lefolyása figyelemmel kísérésének az időtartamát is lerövidítették. Az aktívnak minősülő megbetegedések száma hirtelen csökkenésének a híre a szomszédos Montenegróba is eljutott, ahol az ország járványügyi szakértői közölték: mielőtt javasolnák a határok megnyitását Szerbia előtt, arra kérik szerbiai kollégáikat, magyarázzák meg, „miként sikerült egy nap alatt több mint 4 ezer személyt meggyógyítaniuk”. Erre reagálva Zlatibor Lončar egészségügyi miniszter ma röviden közölte: a szerbiai szakértők nem válaszolnak olyan országnak, amely sem tudást, sem eredményt nem tud felmutatni a koronavírus elleni küzdelem tekintetében.
ÁTCSOPORTOSÍTOTTÁK A TÉTELEKET
Valóban hihetetlennek tűnik, hogy 24 óra leforgása alatt több mint 4 ezer személy hirtelen meggyógyult – jegyezte meg lapunknak nyilatkozva dr. Zoran Radovanović epidemiológus, nyugalmazott egyetemi tanár, aki az eljárás módját a különböző könyvelési mutatványokhoz hasonlította.
– Feltehetően abban kell keresnünk a probléma gyökerét, hogy túlságosan nagy volt azoknak a száma, akiket még nem nyilvánítottak gyógyultnak, azt viszont valóban nem értem, hogy ezeket az embereket miért nem tesztelték még egyszer. Ha egy adott folyamatot egy bizonyos szabályrendszer alapján kezdenek el, akkor ugyanaz a szabályrendszer alapján illene be is fejezni.
Megtörténhet, hogy túlságosan nagy feladatként élték meg 4125 személy tesztelését, így egyszerűen módosították a feltételeket, amelyek értelmében valakit gyógyultnak nyilváníthatnak. Azt nem hiszem, hogy mindennek a hátterében rossz szándék áll, feltehetően ekképpen próbáltak kievickélni az összetett helyzetből.
Talán egyedül az szól a válságstáb mentségére, hogy a legtöbb érintett személy tekintetében eltelt legalább 28 nap, vagyis a legtöbbjük szervezetében valószínűleg már nincsen jelen a vírus. Akármennyire is visszás ez az eljárásmód, én ennél súlyosabb problémákat is felfedezni vélek. Értékelésem szerint több járványügyi tényt is igyekeznek eltitkolni, minden valószínűség szerint elsősorban a választások okán. A szakértők kerülik a gócpont szót, ehelyett alternatív kifejezésekkel írják körül azokat a településeket, a különböző szűkebb közösségeket, ahol megjelent a vírus. Akármilyen módon is verbalizálják a helyzetet, a tény az, hogy új gócpontok alakultak ki az országban. Emellett már napok óta nem csökken az újonnan azonosított fertőzötteknek a száma, noha ebben a tekintetben szintén szabálymódosításra került sor, s eszerint már nem tesztelik azokat a személyeket, akik kapcsolatba kerültek az újonnan azonosított fertőzöttekkel, vagyis megtörténhet, hogy számos fertőzésre fény sem derül. Legalábbis ez az új gyakorlat Belgrádban. Nálunk két egyetemista kollégiumban és egy sportközpontban is fertőzés történt. A fiataloknál az esetek többségében vagy nem alakulnak ki tünetek, vagy csak enyhék, ám néhány egyetemistánál mégis súlyosabb tünetek jelentkeztek, így a fertőző betegségek klinikáján kezelik őket – taglalta Zoran Radovanović.
NEM A SZÁZALÉKOKBAN VAN A LÉNYEG
Azzal kapcsolatban, hogy az említett pálfordulást esetleg a svéd modellre való áttérésként definiálhatjuk-e, a szakértő közölte, hogy nem, mert végül a svédek is elálltak saját, sokat emlegetett járványügyi intézkedéseiktől. Mint hozzátette, Szerbiában jelenleg a közelgő választások határozzák meg a járványügyi intézkedéseket. Arra is választ próbáltunk kapni, hogy a fertőzöttek, azaz a 24 óra leforgása alatt elvégzett koronavírustesztek és a pozitív teszteredmények közötti arány napok óta jellemző növekedése – vasárnap 2,5 százalék, szombaton 2,4 százalék, az azt megelőző napokban pedig 2,1, 2 és 1,3 százalék – vajon természetes jelenség-e egy-egy hasonló járvány során, vagy jelen esetben az emberi tényező is szerepet játszik-e ebben, Zoran Radovanović elmondta, hogy a naponta azonosított fertőzöttek száma inkább utal a helyzet rosszabbodására, mint az említett százalékarány. Ennek az az oka, hogy azokat a személyeket is tesztelik – legalábbis eddig biztosan tesztelték –, akiknél bizonyos vizsgálatokat kell elvégezni a kórházakban, viszont ezeknek az embereknek a többsége negatív, de miattuk növekszik az összesen tesztelt személyeknek a száma és csökken a pozitívak aránya – magyarázta a szakértő. Mint hozzátette, már az, hogy naponta 70–90 újonnan fertőzöttet azonosítanak, ok az aggodalomra, és megtörténhet, hogy a választások után nagy árat fizet az ország az intézkedések enyhítéséért.
– A válságstáb abban reménykedik, hogy a meleg nyári időben kevesebben betegszenek meg. Az tévhit, hogy a SARS-CoV-2 virulenciája csökken – a világon egyelőre sehol senki nem bizonyította be a szerbiai válságstábnak ezt az állítását –, csupán nehezebben terjed át egyik emberről a másikra. Nyáron többet tartózkodunk a szabadban, a levegő páratartalma is nagyobb, a magas páratartalom pedig megnehezíti a vírus terjedését cseppfertőzéssel. Ugyanakkor a mutatók arra utalnak, hogy a vírus a déli félteke országaiban is igencsak zavartalanul terjedt és terjed, vagyis megtörténhet, hogy az influenzával ellenben, a nyári hónapokban több COVID–19-megbetegedés lesz, mint amennyire kezdetben számítottunk. Mindezt lehetetlen előre „megjósolni”, hiszen új vírustípusról van szó – fogalmazott Zoran Radovanović.
FERTŐZÉS AZ EGYETEMI KOLLÉGIUMBAN
A mai adatok értelmében az országban eddig 11.896 személy fertőződött meg a SARS-CoV-2 vírussal. Huszonnégy óra alatt 4308 koronavírustesztet végeztek el, ebből 73-nak az eredménye volt pozitív (1,69 százalék). Az országban jelenleg 457 az aktív fertőzések száma. Lélegeztetőgép segítségére a légzésben 15 személynek van szüksége. Egy nap alatt egy személy hunyt el a betegség szövődményeinek következtében, s ezzel 250-re növekedett az elhunytak száma. Az eddigiekben 276.810 koronavírustesztet végeztek el az országban.
Ma Mila Paunić, a belgrádi egyetemi poliklinika epidemiológusa megerősítette a nova.rs hírportálnak azt, amire az elmúlt két napban egyedül Zoran Radovanović próbálta felhívni a közvélemény figyelmét: a koronavírus bejutott a belgrádi egyetemi kollégiumokba – nem mondta, hogy hányba –, emiatt 20 egyetemista és ismerőseik kerültek elkülönülésbe a kollégiumban. Az epidemiológus nem közölt részleteket. Predrag Kon epidemiológus szerint egy belgrádi egyetemi kollégiumban jelent meg a vírus. Ez a szakértő azt is közölte, hogy az új gócpontok az országban Novi Pazar és Tutin.
