2024. április 20., szombat
VÍZILABDA

De miért?!

Péntek délután látott napvilágot a Szerbiai Vízilabda-szövetség (VSS) közleménye, miszerint a szervezet a verseny- és egészségügyi bizottság javaslatára törölte az összes, már megkezdett bajnokságot – a férfi Szuperligát még el sem kezdték, az I. ligát és az I. B-t sem sikerült befejezni, míg a hölgyek legrangosabb megmérettetése három fordulóig jutott. A döntés érdekes és némiképp meglepő fordulat, hiszen néhány héttel ezelőtt épp azt olvashattuk, a szövetség elöljárói a Szuperliga képviselőivel arról tárgyaltak, miként lehetne befejezni a bajnokságot, sőt a találkozón még az utánpótlás is szóba került, s a felek attól sem zárkóztak el, hogy korosztályos tornákat szervezzenek, és így pótolják a kimaradást.

Több egyesület és szakértő is értetlenül és felháborodva áll az események előtt. Nem titok, hogy a szerb póló klubszinten egyébként is mély gödörbe került az elmúlt évek során, a bajnokságok berekesztése újabb súlyos érvágást jelent – jelen állás szerint a játékosoknak több hónapos kihagyással kell szembenézniük. Hiába edzőtáborozik jelenleg is együtt a nemzeti csapat, a játékosok javát a válogatott felkészülése nem érinti, a korosztályos világversenyeket lemondták, így az utánpótlás helyzete is meglehetősen kilátástalan. Utóbbinak biztos szerveznek majd összetartást a nyár folyamán, ugyanakkor felmerül a kérdés: meddig tartható fenn egy sportoló motiváltsága versenyszituáció és konkrét cél nélkül? A szerbiai csapatok az elmúlt években a Regionális Ligát kivéve nemzetközi versenysorozatokban nem vesznek részt, egyedül a hazai bajnokságra alapozhatnak, és most még ezt is elveszik tőlük.

Teljesen érthető némelyek felháborodása. A sportág több szaktekintélye hangsúlyozta már korábban is, a vízilabdának nyáron kint, a nyitott medencékben a helye, ott van létjogosultsága, nem télen, a zimankóban, a fedett uszodákban – egyedül így lehetne népszerűsíteni és a nézőkhöz közelebb hozni a sportágat. A járvány egyik hozadéka lehetett volna, hogy a póló végre kikerül a közönség elé, és talán szerethetőbbé, népszerűbbé válik az emberek körében. Ennél jobb alkalmat keresve sem találhattak volna az illetékesek, ám a horvátokon kívül senki sem merte ezt meglépni a régióban…

A VSS rövid közleménye az amatőr csapatokat felölelő II. ligára nem tér ugyan ki, de ezek után annak is kérdésessé válik a sorsa: sikerül-e egyáltalán lebonyolítani, illetve milyen összetételű csapatokra kell számítani? A szövetség eddig sem állta komolyan útját a nyári gyors átigazolásoknak, a tiszavirág-életű, egyszezonos csapatok verbuválásának, így gyakorlatilag biztosak lehetünk benne, hogy a hirtelen munka nélkül maradt félprofik nem unalmas pihenéssel szeretnék majd tölteni a nyarat, hanem inkább az amatőröknél keresnek lehetőséget. Amennyiben a szövetség engedélyezi a nyári II. ligát, és nem szab szigorú feltételeket az összeállítások tekintetében, épp oda lyukadunk ki, ahová eddig is: az amatőr, saját nevelésű játékosok helyett idegenlégiósok vívják majd a meccseket, holott idén némi átszervezéssel mindenkinek alkalma nyílhatott volna a saját „súlycsoportjában” jeleskedni.