Lassan egy hete tartanak a zavargások az Egyesült Államokban, ahol az erőszak megfékezésére már sok helyen, így a fővárosban is be kellett vetni a Nemzeti Gárdát. A tüntetések egy színesbőrű férfi, a 46 éves George Floyd múlt hétfői halála utáni második napon kezdődtek, majd erőszakba torkolltak, s az ország nagy részére kiterjedtek.
A fegyvertelen Floyd ellen csekkhamisítás gyanúja miatt intézkedett egy – fehérekből álló – rendőrjárőr Minneapolis elővárosában, ahol megbilincselték, a földre fektették, majd egyik egyenruhás percekig a nyakán térdelt. Az életéért könyörgő gyanúsított belehalt a hatósági intézkedésbe. A minneapolisi rendőrség ezek után – gyilkosság vádjával – őrizetbe vette Derek Chauvint, aki Floyd nyakára térdelt.
A haláleset miatt demonstrációhullám indult a Minnesota állam legnépesebb városának számító Minneapolisban, ahol már-már háborús állapotok alakultak ki. Elégedetlen, főként színesbőrű fiatalokból álló tömegek több városban is rendszeresen utcára vonulnak. Széleskörű tiltakozás bontakozott ki a faji diszkrimináció és a(z elsősorban feketéket érintő) rendőri erőszak ellen.
A tüntetések több helyen zavargásokba, gyújtogatásokba, fosztogatásokba csaptak át. A hatóságok több tucat településen rendeltek el (részleges) kijárási tilalmat, hogy felszámolják a tüntetéseket, a gyújtogatásokat, rombolásokat és az erőszakhullámot. Hasonló intézkedésre 1968 óta nem volt példa az USA-ban.
A kaliforniai Santa Monicában és Long Beachen luxusüzleteket fosztottak ki a korábbi, még viszonylag békés demonstrációkról leváló csoportok. Összecsapások, gyújtogatások voltak Bostonban is.
Washingtonban vasárnap este kijárási tilalom lépett volna érvénybe, ám nem sokkal előtte a Fehér Ház melletti utcákban több mint ezren gyűltek össze és gyújtogatni kezdtek. Egyik helyszínen amerikai zászlót hajítottak az égő műanyagkockákra, s felgyújtották a Fehér Ház előtti parknál elhelyezett mobilvécéket is. A biztonságiak tegnapra virradóra könnygázzal oszlatták a tömeget a fővárosban.
Két nappal korábban is elszabadult a pokol Washingtonban, s ezért Donald Trumpot állítólag rövid időre egy olyan föld alatti bunkerba menekítették, amely terrortámadások esetén hivatott védelmet biztosítani az amerikai elnöknek. A hírt hivatalosan nem erősítették meg. Judd Deere, a Fehér Ház egyik szóvivője tegnap csak annyit mondott: „Soha nem kommentálunk biztonsági kérdéseket és döntéseket.”
Washingtonban nemcsak a Fehér Ház körül gyújtogattak tegnap, hanem a város áruházakkal, élelmiszerboltokkal és lakóépületekkel teli északnyugati negyedében is. Muriel Bowser polgármester, aki maga is afroamerikai, a Nemzeti Gárdától kért erősítést.
Az igazságügyi minisztérium a Nemzeti Gárda katonáit a kábítószerellenes hivatal (DEA) és a különleges rendőrségi biztonsági szolgálat munkatársaival erősítette meg. Vasárnap este pedig Ryan McCarthy, a védelmi minisztérium államtitkára további 1200 katonát rendelt az utcákra a randalírozók megfékezésére.
Több vidéki városban a rendőrök gumilövedékkel és könnygázzal oszlatták a tömeget; egy településen valaki agyonlőtt egy tüntetőt is.
Minneapolisban tartálykocsi hajtott a békés tiltakozók közé, akik között felnőttek és gyerekek is voltak, többségük fehér. A tömeg szerencsére idejében észlelte a veszélyt, így komoly sérülés nem történt. A jármű vezetőjét a rendőrök gyorsan elfogták.
A rendfenntartók azonban legalább húszszor is szándékosan, célzottan támadtak újságírókra. Egy fotóriporter nőnek Minneapolisban kilőtték a bal szemét. Az NBC televíziós stábját gumilövedékekkel vették célba szombaton, szintén Minneapolisban.
A kijárási tilalom ellenére a nagyvárosok közül New Yorkban, Philadelphiában, Atlantában, Chicagóban, Denverben, Minneapolisban és Los Angelesben is folytatódtak a zavargások vasárnap éjjel. Országszerte több mint négyezer embert vettek őrizetbe, köztük New York polgármesterének, Bill de Blasiónak a lányát is.
Egy michigani tüntetésen viszont egy rendőr, Chris Swanson letette a gumibotot és a sisakot, majd beszédet mondott a tömegnek. Kijelentette: a jelenlevők ne gondolják azt, hogy minden rendőr olyan, mint közülük az az egy, aki Floyd nyakára térdelve valószínűleg halált okozott.
Az „átállt” rendőr azt is elmondta, hogy ők az emberek pártján vannak, és segíteni akarnak nekik. A tüntetők ezután azt kezdték skandálni, hogy „Gyertek velünk!”. A beszéd után más rendőrök is beálltak a tömegbe, majd ölelkezve és kezet fogva együtt vonultak tovább.
Trump és támogatói szerint „szélsőbaloldali, anarchista” vandálok térítették el a tiltakozásokat (rossz irányba), sőt a jobboldaliak közül néhányan Soros Györgyöt vádolják az erőszakos megmozdulások megszervezésével.
Mérsékelt republikánus, és a Demokrata Párthoz húzó kommentátorok viszont arra figyelmeztetnek, hogy az afroamerikai kisebbség dühe érthető, sőt jogos. Floyd brutális meggyilkolása ráadásul nem az egyetlen rendőri túlkapás volt a feketék ellen az utóbbi időben. (Februárban a georgiai Brunswickban a szintén fegyvertelen, 25 éves afroamerikai Ahmaud Arberyt ölte meg fényes nappal az utcán egy volt rendőr és fia.)
Hírelemzők arra is felhívják a figyelmet, hogy a koronavírus-járvány és az általa okozott gazdasági válság is sokkal jobban sújtja a feketéket, illetve a szegényebb társadalmi csoportokat, mint a fehér középosztályt. Milliók veszítették már el a munkájukat a vírus miatt, és teljesen kilátástalannak érzik a helyzetüket.
Arnold Schwarzenegger volt republikánus kaliforniai kormányzó, színész szerint „a tiltakozók nem gyűlölik Amerikát. Csak arra kérnek bennünket, hogy legyünk jobbak. Azoknak a nevében járnak el, akik ezt már nem tehetik meg: Ahmaud Arbery, Breonna Taylor, George Floyd nevében”. A színész-politikus úgy véli: a tüntetők nem a rendőröket támadják, hanem a rosszul működő rendszer ellen lépnek föl.
| Világszerte is tiltakoztak a rendőri túlkapások ellen, s tömegek fejezték ki szolidaritásukat az amerikai George Floyd halála miatt. Londonban és az új-zélandi Aucklandben ezrek demonstráltak békésen. Brazíliában a nyomornegyedekben élő feketék elleni gyakori rendőri bűncselekmények ellen tüntetett a tömeg, amelyet könnygázzal oszlatott föl a rendőrség. Kanadában a rasszizmus elleni demonstrációk is összecsapásokba torkolltak a rendfenntartók és egyes résztvevők között. (Forrás: MTI/AP/Reuters) |
