Június 1-jén megkezdődött a pénzátutalások felhasználóinak jegyzékbe vétele. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megakadályozásáról szóló törvény alapján az állam a Szerbiai Nemzeti Bankot (NBS) bízta meg a jegyzék vezetésével. A nyilvántartásba a pénzküldemények feladóinak és átvevőinek neve kerül, a központi bankból érkező információk szerint az összegeket nem tüntetik fel. Az adatokhoz való nyilvános hozzáférést nem teszik lehetővé. A bankok, a Szerbiai Posta és a fizetési szolgáltatásokat végző más intézmények kötelesek rendszeresen eljuttatni a pénzátutalási adatokat az országos regiszterbe. Olyan intézményekről van szó, melyek egyébként is a nemzeti bank ellenőrzése alatt állnak, és már korábban kiépített, védett csatornákon küldik nekik az adatokat és jelentéseket.
Az ország központi bankjának illetékesei elmondták: az olyan pénzátutalási szolgáltatások felhasználóinak adatait veszik mostantól nyilvántartásba, melyeknél készpénzben fizetnek ki összegeket, nem pedig bankszámlán keresztül. A nemzetközi tranzakciókat az utóbbi években elsősorban az olyan készpénz-átutalási szolgáltatók végzik mint a Western Union, a MoneyGram vagy a Ria Money Transfer. A lajstromra tehát a készpénzfizetési szolgáltatásoknak a felhasználói kerülnek fel, függetlenül attól, hogy feladók vagy átvevők. A jegybank korábbi állítása szerint azok nem kerülnek be a névsorba, akiknek a bankszámlájára külföldről érkezik a nyugdíj, a fizetés vagy a szociális segély. Az NBS tájékoztatása szerint a pénzküldemény-felhasználók és a páncélszekrények egységes regisztere létrehozásának célja a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni hatékonyabb fellépés, vagyis hogy az állami szervek a lehető legrövidebb időn belül hozzáférhessenek a páncélszekrények tulajdonosainak és azoknak az adataihoz, akik fizetési számla nélkül bonyolítanak le pénzügyi tranzakciókat. A FATF (Financial Action Taska Force) pénzügyi akciócsoport nemzetközi szabványai és a nemzeti kockázatbecslés szerint a készpénz-tranzakciók nagyobb kockázattal járnak, mint a számlán keresztüli utalások, ezért olyan korszerű adatbázisra van szükség, amely a törvény által előírt esetekben lehetővé teszi az illetékes szerveknek (ügyészségnek, bíróságoknak, rendőrségnek, a pénzmosás megakadályozására létrehozott igazgatóságnak) a nyilvántartásba való hatékony és idejében történő betekintést.
Tavaly különféle átutalásokkal 3,516 milliárd euró érkezett az országba, ebből mintegy 482 milliót tettek ki azok a küldemények, melyek feladóit és átvevőit most már nyilvántartásba veszik. A külföldön, főleg Németországban és más európai államokban dolgozó szerbiaiak évente tetemes összegeket küldenek haza családjuknak, rokonaiknak.
