Fontos telefonszámok Vajdaságban

Vajdasági Közegészségügyi Intézet 021/4897-800, 064/8028-894 és 064/8028-895 Zombori Közegészségügyi Intézet 025/412-888 és 062/1956-866 Pancsovai Közegészségügyi Intézet 013/322-965 és 062/886-9721 Mitrovicai Közegészségügyi Intézet 022/610-511, 064/8092-911 és 064/8092-938 Szabadkai Közegészségügyi Intézet 024/571-333 és 064/1009-276 Nagykikindai Közegészségügyi Intézet 0230/421-102, 062/8833-841 és 062/8833-877 Nagybecskereki Közegészségügyi Intézet 023/566-345 és 069/210-1102

Bővebb információkért kattintson ide

ZOMBOR

Középkori erődítmény nyomaira bukkanhattak

szikics

2020. május 21., 18:54

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

A város központjában álló zöldségpiacot március derekán bezárták, a betonasztalokat föltépték a talajból és áthordták a Szentháromság térre. Csakhogy a rendkívüli helyzet meghirdetése miatt a kofák nem vehették birtokukba ideiglenes asztalaikat. Nehezen indult a „Láncokban” elnevezésű piactér fölújítása, még a munka megkezdése előtt négy alkalommal módosították a közbeszerzési dokumentációt, egyszer meg alapból meghosszabbították a munkálatok határidejét. A szerződés aláírását követő nyolcadik napon megjelentek a kivitelezők munkagépei, de akkor a koronavírus-járvány okán hozott előírásoknak kellett eleget tenniük. Végül a területet árnyékoló bogyófákat kezdték kivágni, ami fölhördülést keltett a környezetvédők körében, mert több fa esett a motorfűrészek áldozatául, mint amennyi a tervben szerepel. Utána az 1920-ban fölállított 25 márványoszlopot és az azokat összefogó vasláncokat távolították el, amelyekről a piac a nevét kapta 100 évvel ezelőtt. Ez is fölháborította a polgárokat, akiket azzal az ígérettel nyugtattak meg, hogy az oszlopokat és a láncokat restaurálják, majd visszaállítják eredeti helyükre. A fölújítással a terv szerint június végéig kellene végezni.

A földmunkák során bukkantak a különös leletekre (Fekete J. József felvétele)

A földmunkák során bukkantak a különös leletekre (Fekete J. József felvétele)

A kofák, amint a kormányrendelet megengedte, elfoglalták a Szentháromság teret. Hamarosan megtalálták törzsasztalukat, és a vevők is már jól tájékozódnak a betonpadok közt. Egyedüli gond, hogy a tér a mellette folyó munkálatok és a forgalmi rend módosítása miatt csupán körülményesen közelíthető meg, de az élelmes eladók és vásárlók megtalálják a módját, és mindennap benépesítik a Kopasz teret.

A Szentháromság és a Kopasz tér ugyanis ugyanaz a közösségi tér. Jovan Branković határőrkapitány egykori kastélya udvarának és állatkertjének helyén létesült Zombor második legnagyobb tereként. Később épült mellé keletről a városháza, északról a Szentháromság-templom és a ferences rendház, nyugatról a Grassalkovich-palota és a Gallen-ház (a város első patikája, ma a Milan Konjović Képtár épülete, délről a Gimnázium és dr. Joca Lalošević politikus háza).

A földmunkák során szokatlanul nagyméretű téglákat fordítottak ki a héten az erőgépek a talajból a Szentháromság-templom mögött, a tejpiac közelében. A mintegy egy méter mélyről előkerült leleteket szemügyre vették a helyi múzeum régészei, de eredetükről nem kívántak állást foglalni. Értesítették a Tartományi Műemlékvédelmi Intézetet, amelynek megküldték az előzetes helyzetelemzést. A muzeológusok bíznak benne, hogy az Intézet leállítja a földmunkákat a leletek föltárásának idejére. A város egyik helytörténésze a rendelkezésére álló hajdani térképek és urbanisztikai leírások alapján feltételezi, hogy török kori építmény maradványai lehetnek, és egy védősánc nyomai is lehetnek a közelben, de nem zárja ki, hogy a lelet néhány évszázaddal korábbi, és a várost alapító Czobor család által emelt erődítmény maradványa.

– Viszont könnyelműség szenzációként kezelni a mindössze egy méteres mélységben talált leletet, hiszen még nem lehet tudni, miről is van szó – mondja Milan Stepanović helytörténész.  A térség a XIX. század végéig mocsaras, poros terep volt, még a Mosztonga egyik ága is átfolyt rajta. A pestisjárvány (1738–1739) múltán hálából itt emelték a Szentháromság-szobrot, 1774-ben a már korábban kialakított Szent György téren a pravoszláv szerbek gyülekeztek különleges alkalmakkor, a katolikus magyarok, bunyevácok és németek prdig a Szentháromság téren tartották közösségi rendezvényeiket.  Az évi vásárokat is itt rendezték meg, ezekre az alkalmakra fából ácsolt asztalokat állítottak. A XIX. század végén kaviccsal és kőzúzalékkal borították be a teret, fákat is ültettek az emlékmű köré, 1938-ban pedig a Szent György tér akkori kinézetéhez alakították. 

A Szentháromság-szobrot 1947. május 1-jén távolították el, majd parkká alakították a teret, közepén egy voltaképpen soha nem működő szökőkúttal. Két évszázad alatt több elnevezést is viselt a tér, eredeti nevét a múlt század kilencvenes éveinek elején nyerte vissza. Mai kinézetét 1971-ben kapta, amikor a parkot szökőkutastul eltávolították, helyét gránitkockákkal kikövezték. A népi találékonyság ekkor keresztelte Kopasznak a teret.
Az egykori nagy vásárok helyén most piac működik, még ha ideiglenesen is, de visszatért az elmúlt idő. (A piackezelő azt ígérte, hogy az ideiglenes elhelyezés során nem szed helypénzt, ennek ellenére behajtja a napi 100 dináros piacdíjat.)


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége