A mediterrán ország nyaraló- és szállótulajdonosait ugyanazok a kétségek gyötrik a járvány első hullámának látszólagos lecsengése után: Vajon érkeznek majd a vendégek? Érdemes egyáltalán felkészülni az idényre és alkalmazkodni a drága tisztasági előírásokhoz?
Egyelőre nem csak görög vendéglátósok tapogatóznak sötétben.
Jorgosz Katikasz a szüleivel vezet egy kisebb panziót Kréta szigetén,s jelenleg meglehetősen bizonytalan az idei szezonnal kapcsolatban.
– Még mindig azon tanakodunk, hogy egyáltalán megéri-e ebben az évben kinyitni. Ahogy a helyzet ebben a pillanatban fest, szerintem nem – nyilatkozta a vendéglátós a Deutsche Wellének.
– Az országba való beutazásokat korlátozzák, s az is lehet, hogy a külföldiek egyáltalán nem jöhetnek be. Ugyanakkor borzasztóan szigorúak a tisztasági előírások is, viszont nem teljesen egyértelmű, hogy ezek közül melyek a nélkülözhetetlenek és melyek nem – magyarázta a vendéglátós, majd kifejtette, ahhoz, hogy mindennek eleget tegyen, további kiadásokra lenne szükség.
– Rengeteg dolgot hallottam már, például azt is, hogy a vendégek nem reggelizhetnek ugyanabban a teremben, tisztasági okok miatt, így a szobákba kell felvinni az ételt. Ha ez igaz, akkor nekem csak a reggeli miatt két új alkalmazottat kell keresnem – panaszkodott.
– Bárhogy is alakul a helyzet, igyekszünk olyan megoldást találni, ami fenntartható és kivitelezhető – fejezte be Katikasz.
Kréta egyébként meglehetősen népszerű úti cél a skandináv államokból érkező turisták számára, akik közül sokan vásároltak telket itt. Félő azonban, hogy ebben az évben sok nyaraló üresen marad.
ÁRHÁBORÚ A VÍRUS MIATT
– Gazdasági szempontból a hoteleknek, mondhatni, lőttek – nyilatkozta a Deutsche Wellének Aleksandrosz Angelopulosz, az ismert Aldemar hotellánc igazgatója és az iraklói Hoteltulajdonosok Egyesületének vezérigazgatója, aki megjegyezte, a legnagyobb csapás a luxushoteleket érte.
– A legtöbb komplexumot téltől késő tavaszig renoválják, a munkálatok pedig sok helyen a végéhez közelednek. A tulajdonosok általában a nyári szezonból beszerzett pénzből fizetik a felújítási munkálatokat, félő azonban, hogy nem lesz kit vendégül látni, ha pedig lesz is, az újonnan meghozott biztonsági lépések és tisztasági előírások további befektetéseket vonnak maguk után. Ezek a lépések akár 3 százalékát is kiteszik egy luxushotel éves költségvetésének – magyarázta az igazgató.
– A legnagyobb probléma azonban mégis a bizonytalanság. Ha minden hotel kinyit, összesen 4000 ággyal, és csak 1000 turista érkezik, akkor komoly árháborúval kell számolnunk, és arra, hogy a külföldi idegenforgalmi ügynökségek is alacsonyabb díjszabást vezetnek be kínálataikba, hogy ők is talpon maradjanak az idényben. Egy ilyen forgatókönyv pedig gazdaságilag megsemmisítené a komplexumok oroszlánrészét – mutatott rá Angelopulosz.
Az Európai Unióban jelenleg többen is eltérő véleményen vannak az előállt helyzettel és orvoslásával kapcsolatban.
Elisabeth Köstinger osztrák idegenforgalmi miniszter szerint a tagországok közötti kétoldali egyezmények meghozatala lenne a legkézenfekvőbb, mivel megengednék az érintett országok közötti zavartalan ki- és beutazást.
Ez a megoldás meglehetősen megosztja a görög idegenforgalmi illetékeseket.
Liszandrosz Cilidisz, a Görög Idegenforgalmi Ügynökségek Társulásának (FEDHATTA) elnöke szerint egy ilyen lépés teljesen ellentmond az közös európai piac elvének.
– Ha erre sor kerülne, a turizmus az idén úgy nézne ki, mint az Eurovízió, amelyben minden tagállam azokat az országokat részesítené előnyben, amelyekkel egyébként is szorosan együttműködik.
Mások, köztük Angelopulosz, nem tartják rossz ötletnek az osztrák javaslatot.
– Az igazság az, hogy vesztegetni való idő nincs, a nyár pedig elmúlhat, mire az Unió elfogad egy olyan javaslatot, amely minden tagországnak megfelel. Ezért gondolom úgy, hogy a kétoldali egyezmények lehetnek a leggyorsabb és legbiztosabb módszerei annak, hogy legalább valami történjen az idén. Persze e téren fontos előfeltétel lenne az is, hogy mindkét országban megegyezzenek a tisztasági előírások.
MI A HELYZET SZERBIÁBAN?
A legfrissebb állami rendeletek értelmében május végéig minden utazást lemondanak, azok a polgárok pedig, akik már fizetik egy eltervezett nyaralás részleteit, ugyanazon díj értékében más lehetőségek közül választhatnak, ami az év végéig használható ki. Amennyiben a nyaralás elmarad, az érintettek 2022-től igényelhetik vissza a befizetett pénzösszeget az OTP-nél, amely tizennégy napon belül köteles megtéríteni az összeget.
A Novostinak adott múlt heti interjújában Jorgosz Diakotofakisz, Görögország belgrádi nagykövete aláhúzta, lépcsőzetesen fog megnyílni a gazdaság, egyelőre azonban bizonytalan az idei turistaszezon sorsa, annak ellenére, hogy több lehetőség bevezetéséről is egyeztetnek.
@k= Az életet jelentő turizmus
Görögország szempontjából nem csak „egy kritikus nyári szezonról” van szó. A turizmus az ország gazdasági mozgatórugója, amely a GDP 24 százalékát teszi ki, és amely nagyban hozzájárult ahhoz is (az EU mentőprogramjával együtt), hogy az ország sikeresen átvészelje a 2018. évi adóssági krízist. Kréta szigetén például a teljes bevétel nyolcvan százalékát az idegenforgalom teszi ki, és amennyiben elmaradna az idei szezon, 900.000 munkahely kerülne veszélybe.
A nyaralótulajdonosok egy rész egyelőre más munkákból próbál megélni, viszont a legtöbben egyetértenek abban, hogy Görögországnak nem hiányzik egy újabb gazdasági krach, mert félő, hogy a felgyógulás borzasztóan lassú és fájdalmas folyamat lenne.
