A koronavírus-járvány megfékezése érdekében bevezetett rendkívüli állapot idején a kormány mai döntése alapján a nyugdíjak kifizetését felhatalmazásokkal, vagy lakcímre irányított kézbesítéssel oldják meg. Így azok a nyugdíjasok, akik még nem hatalmaztak fel senkit arra, hogy a nevükben felvehessék a havi járandóságukat, most egy külön felhatalmazás kiállításával megtehetik ezt, így a felhatalmazott személy a saját és a nyugdíjas személy személyi igazolványának felmutatásával egy előre meghatározott összeget vehet majd fel.
A felhatalmazottak a nyugdíjasok által meghatározott összeget vehetnek fel (Fotó: Ótos András)
A felhatalmazás formáját a Szerbiai Nemzeti Bank ugyan közzétette, de nem kötelesek a nyugdíjasok azt használni, hanem szabad formában, saját maguk is megfogalmazhatják. A felhatalmazásba bele kell foglalni a nyugdíjas és a felhatalmazott személy személyes adatait, a számlaszámot és azt az összeget, amennyit a felhatalmazott személy a számláról felvehet (számmal és betűvel is). A felhatalmazást csak akkor tudja a bank elfogadni, ha azt a nyugdíjas aláírta.
Azok a nyugdíjasok, akik nem szeretnének felhatalmazni senkit, szintén megkaphatják havi járandóságukat, csupán fel kell hívniuk azt a bankot, amelyben a számlájuk van, és a bank intézkedik. Postán kézbesítik a kért összeget. A bankok várhatóan maguk is felkeresik nyugdíjas ügyfeleiket, és sms-ben értesítik majd őket arról, hogy miként tudják megvalósítani a nyugdíj kifizetését. A posta költségeit a kézbesítés során az állam állja, így nem vonhatnak le a nyugdíjból egy dinárt sem erre a szolgáltatásra.
Mint arra a kormányközleményben rámutattak, a nyugdíjak kézbesítését a rendőrség és a katonaság is biztosítja majd.
Azok a nyugdíjasok pedig, akik fizetőkártyával rendelkeznek, nem kell hogy felvegyék a nyugdíjukat, odaadhatják olyan személynek, akiben megbíznak, hogy elvégezze helyettük a bevásárlást.
A KIS VÁLLALATOK VANNAK A LEGNAGYOBB BAJBAN
A kormány arról is döntött, hogy 2,2 milliárd dinárt utal át a Köztársasági Egyészségyügyi Alapba, hogy ezáltal is enyhítse a koronavírus okozta következményeket. Az állami tartalékokból elkülönített összeget azon infrastrukturális projektumok megvalósítására fordítják, amelyek az állam számára kiemelt jelentőségűek ebben a helyzetben. Az állam prioritása a polgárok egészsége, ezt szolgálják a nyugdíjak kézbesítéséről szóló kormányintézkedések is. Habár a rendkívüli helyzetben bevezetett intézkedésekkel ugyan a koronavírus-járvány megfékezése a cél, jelentős, helyenként végzetes csapást mértek a gazdaság egy-egy ágazatára. Marko Čadež, a Szerbiai Gazdasági Kamara elnöke a Blic napilapnak adott nyilatkozatában rámutatott, ha nem viselünk gondot a lakosságról, nem lesz, aki termeljen, aki a polgárokat szállítsa, gyógykezelje, ellássa. Jelenleg azon munkálkodnak, hogy a szigorítások után olyan könnyítéseket vezessenek be, amelyek egyrészt lehetővé teszik, hogy elsősorban a kis- és középvállalkozások folytathassák tevékenységüket, másrészt minél kevesebb munkás kapjon felmondást.
Munkával gyorsabban múlik az idő, amíg nem érkezik meg a nyugdíj (Ótos András illusztrációja)
Čadež kiemelte, miután a Szerbiai Nemzeti Bank 1,75 százalékra csökkentette az irányadó banki alapkamatot, illetve moratóriumot vezetett be a hiteltörlesztésekre, a környező országok tapasztalatait, illetve a nemzetközi pénzügyi szervezetek ajánlásait figyelembe véve, az állam olyan beavatkozásokban gondolkodik, amelyek új pénzügyi politikát kívánnak meg. Szavai szerint szükség lenne az adóterhek csökkentésére, ugyanakkor az alkalmazottak fizetésének pótlására is, különösen azok esetében, akiknek a munkája lecsökkent, illetve megszűnt, vagy akik megbetegedtek. Nem utolsósorban kedvező hitelekre is szükség van, hogy a vállalatok fenn tudják tartani a működésüket.
Kiemelte, az a cél, hogy megőrizzenek minél több céget, hogy minél több gyár folytathassa a munkáját, és minél kevesebb alkalmazott maradjon munka nélkül, hogy a járvány után mihamarabb beindulhasson a gazdaság.
Elmondta, a járvány okozta válság terhét mindannyiunknak viselnünk kell: az államnak, a bankoknak, a gazdaságnak és a foglalkoztatottaknak is. A jelenlegi válság merőben eltér a 2008. évi gazdasági válságtól. A bankszektor és a nagy gazdasági rendszerek még tartják magukat, de nagy kihívást jelent elsősorban a mikro-, kis- és középvállakozások számára. A depresszió elkerülése érdekében a bankoknak és az államnak is osztoznia kell a kockázat megoszlásában.
NÉHÁNY HÉT, VAGY NÉHÁNY HÓNAP?!
Nincs olyan vállalat vagy gazdasági ágazat, amely nem érzi a koronavírus-járvány okozta válságot. Ám a legnagyobb mértékben az idegenforgalmat érte a csapás, teljesen leállt nemcsak minálunk, hanem az egész világon, így a vendéglátóipar, az utasszállítás és a kisebb szolgáltatások is. A határok lezárásával pedig már a feldolgozóipart is elérte, hiszen nehezebb beszerezni a nyersanyagot. Nőttek a kiadásaik, és a legnagyobb felvásárlók is leálltak. A nagy autógyártók leállása például a világon több ezer beszállítót érint.
Másrészt Szerbiában az élelmiszerek és közfogyasztási cikkek hazai kis- és nagykereskedelme, az élelmiszer- és higiéniai üzemek, az áruszállítás, a gyógyszerek és az egészségügyi termékek gyártói jelentősen megnövelték termelésüket és forgalmukat, de közép- vagy hosszú távon a munkahelyek elvesztésével a kereslet is visszaesik, és ők is érezni fogják a járvány következményeit.
Čadež szerint nehéz ugyan megjósolni a károkat, hiszen nem tudjuk, meddig tart a válság, de a globális recesszió elkerülhetetlen. Németország 5 százalékos GDP-csökkenést jósol erre az évre, ám bíztató az IMF-nek az előrejelzése, hogy a gazdasági zuhanás már egy éven belül pótolható.
A derűlátó előrejelzések szerint a járványnak júniusban vége szakad, a borúlátók szerint azonban 18 hónapig eltart, és hullámokban vissza-vissztér majd. Kiemelte, a járvány időtartamától függ a gazdaság alakulása is.
