Váratlanul Kabulba érkezett az amerikai külügyminiszter. Mike Pompeo tegnap alighanem a béketárgyalások megkezdésére biztatta vendéglátóit, akik máris egyeztettek a rezsim ellen harcoló tálibok képviselőivel.
Még mindig távolinak tűnik a béke Afganisztánban, pedig bő három hete még úgy tűnt, hogy az országban egymás ellen harcoló kormányerők és a lázadó tálibok hajlandóak a konfliktus békés rendezésére.
Az akkori optimizmusra az adott okot, hogy február 29-én az Egyesült Államok és a tálibok megállapodást írtak alá, amely megteremtette az Afganisztánban állomásozó idegen csapatok teljes kivonásának, az állandó tűzszünetnek és a belső megbékélést biztosító mielőbbi tárgyalásoknak a feltételeit.
Washington azt tervezi, hogy 14 hónapon belül mindegyik katonáját kivonja az országból, ha a tálibok teljesítik vállalt kötelezettségeiket. Így például azt, hogy megakadályozzák a terrorcselekményeket, Afganisztán területét pedig nem használják sem az USA, sem a szövetségesei elleni támadásokra, és nem működnek együtt az utóbbiak biztonságát fenyegetőkkel.
Az amerikai védelmi minisztérium március elején jóváhagyta katonái részleges kivonásának megkezdését. Első lépcsőben 135 nap alatt 8600 főre csökkentené az Afganisztánban állomásozó 13 000 emberből álló seregét. A többiek csak azután kerülnének sorra.
A Fehér Ház ígéretet kapott a táliboktól arra is, hogy az utóbbiak tárgyalást kezdenek az afgán kormánnyal az állandó tűzszünetről, amely megteremtheti a későbbi megbékélést is lehetővé tevő megállapodás aláírását. Az egyezkedésnek március 10-én kellett volna kezdődnie, ám erre még mindig nem került sor, miként a fogolycserére sem, amelyet az amerikai–tálib egyezség értelmében (bizalomerősítő intézkedésként) előzőleg kellett volna végrehajtani.
A késlekedés azért is furcsa, mert Ashraf Gáni afgán államfő március közepén elrendelte 1500 tálib fogoly fokozatos elengedését, és kilátásba helyezte még 3500 fogoly szabadon bocsátását egy későbbi időpontban. A tálibok ragaszkodnak bebörtönzött társaik elengedéséhez, amit többször is kifejezésre juttattak, sőt a maguk módján nyomatékosítottak is: rendszeresen hajtanak végre támadásokat az afgán kormányerők ellen.
Kabul és a lázadók képviselői tegnap több kérdésről is egyeztettek, köztük a fogolycseréről, az erőszakcselekmények csökkentéséről és a tartós tűzszünetről. Erre a helyszínen az amerikai külügyminiszter is bátoríthatta őket. Mike Pompeo váratlanul érkezett Kabulba, látogatásának célja alighanem az amerikai–tálib megállapodás végrehajtásának megsürgetése.
Washington azt szeretné, ha az Afganisztánban egymás ellen harcolók végre megkezdenék az érdemi tárgyalásokat a békéről és a 19 éve dúló háború lezárásáról. Ezért nem igazán lelkesedik az afgán kormány minapi döntéséért, amely a hadsereget a tálibok elleni harci cselekmények folytatására sarkallja. Indokként Kabul azt említi, hogy lényegében a lázadók erőszakos akcióira akarnak válaszolni.
Elképzelhető, hogy a hét végén végrehajtott válaszcsapások balul sültek el. Az Észak-Afganisztán két körzetét ért légitámadásoknak ugyanis civilek is áldozatul estek. Az akciót valószínűleg az afgán légierő hajtotta végre az ellenség feltételezett állásai vagy rejtekhelyei ellen. A bombázásokban azonban legalább tizenöt polgári személy is meghalt.
