LABDARÚGÁS

„Kisebbségi” foci Európában (II.)

A balkáni régió és a Kárpát-medence

Kazi Zsolt

2020. március 4., 16:19 >> 2020. március 4., 17:22

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

A sport és a politika különös kapcsolatáról már többször is lehetett olvasni lapunk hasábjain. A téma kapcsán abban ugyan mindenki egyetért, hogy az utóbbinak semmi keresnivalója sincs a sporteseményeken, a mai világban azonban ezt már szinte lehetetlen meggátolni, a sportlétesítmények lelátói ugyanis ideális helyszínnek bizonyulnak különféle politikai nézetek propagálására.

Szandzsákban mindig feszült hangulatú meccseket játszanak

Szandzsákban mindig feszült hangulatú meccseket játszanak

Közép- és Kelet-Európában a sport és a politika talán még jobban összefonódott, mint az öreg kontinens nyugati felén, a szocializmus ideje alatt ugyanis a regnáló rendszerek alaposan meglovagolták a sportsikereket. Az egykori Jugoszlávia szétesése is gyakorlatilag egy futballmeccsen kezdődött el, az 1990-ben lejátszott Dinamo–Crvena zvezda bajnokin. A zágrábi Kékek stadionjában a két csapat hívei nemcsak egymással, de a rendfenntartókkal is összecsaptak, és sokan azóta is ezt az incidenst tartják a több évig tartó véres balkáni polgárháborúk első felvonásának, amelyen a horvátok és a szerbek nyíltan összecsaptak, igaz, akkor még nem igazi fegyverekkel.

A JSZSZK utódállamai közül elsősorban Szerbiában és Észak-Macedóniában találhatunk olyan focicsapatokat, amelyekre ráillik a „kisebbségi” jelző. A topolyai TSC folyamatos sikereinek köszönhetően a szerb Szuperligában is szerepel jelenleg egy „magyar” csapat. A délvidéki településen 2018-ban alakult meg a Blue Betyars nevű szurkolói csoport, amelynek tagjai mind magyarok, és magyarul is biztatják a kék-fehéreket. Talán mondani sem kell, hogy ez a szerbiai labdarúgó- és szurkolói társadalomban nem aratott osztatlan sikert, és azóta is minden szem a topolyai szurkolókat figyeli, akik mindent megtesznek azért, hogy semmilyen nemzeti alapú inzultusra ne kerüljön sor, de sajnos ez nem mindig elég. Tavaly ugyanis a 2:2-es döntetlennel zárult Vojvodina–TSC bajnoki után több TSC-drukkert is megtámadtak Temerinben.

Szerbiában az 1920-as években alapított Novi Pazar joggal pályázhat a legutáltabb labdarúgócsapat címére, a legismertebb szandzsáki klub ugyanis az utóbbi években szurkolói incidensek miatt rengeteg hazai mérkőzését játszotta zárt kapuk mögött, mivel a sokszor kettős mércét alkalmazó Szerbiai Labdarúgó-szövetség drákói szigorral bünteti a török ultrákkal jó viszonyt ápoló szandzsáki bosnyák drukkerek minden kilengését.

A dunaszerdahelyi aréna igazi zarándokhellyé vált

A dunaszerdahelyi aréna igazi zarándokhellyé vált

Ami Szerbiában a Novi Pazar, az Észak-Macedóniában a Shkendija. A tetovói albánok klubja az utóbbi évtizedben igazi nagycsapattá nőtte ki magát, a piros-feketék ugyanis a 2010-es években három bajnoki címet nyertek, emellett begyűjtöttek még két kupagyőzelmet is. Az 1979-ben alapított Shkendija albán nemzetiségű hívei minden északmacedón szurkolói csoporttal ellenséges viszonyban vannak, a másik tetovói csapat, a régi jugoszláv II. ligában is megfordult Teteks szurkolóival pedig különösen utálják egymást, ami nem is meglepő, hiszen a Teteksnek a város macedón lakossága szurkol.

A Kárpát-medence sem mentes a nemzeti ellentétektől, az I. világháborút lezáró trianoni békediktátum következtében ugyanis több millió magyar nemzetiségű ember került a mai Magyarország határain kívül, a térség újonnan alakult államai pedig az elmúlt évtizedekben nem igazán folytattak kisebbségbarát politikát. A Csehszlovákiához csatolt Csallóköz legjelentősebb települése Dunaszerdahely, ahol még az Osztrák–Magyar Monarchia idejében alakult meg a helyi labdarúgóklub, Dunaszerdahelyi Atlétikai Club néven. A DAC történetének eddigi legnagyobb sikere egy csehszlovák kupagyőzelem volt, a szlovák bajnokságban pedig kétszer is a dobogón végzett a felvidéki gárda. A sárga-kékek szurkolói zömében magyarok, és magyarul is szurkolnak, ami Szlovákiában is rendszeresen kiváltja a többségi nemzet nemtetszését. A dunaszerdahelyi aréna az évek során igazi zarándokhellyé vált, ahova az egész Kárpát-medencéből érkeznek szurkolók. A 12 000 néző befogadására alkalmas létesítményben minden egyes hazai mérkőzés előtt felcsendül az Ismerős Arcok zenekar Nélküled c. száma, amely szép lassan a DAC klubhimnuszából az egész határon túli magyarság himnuszává vált.

A Ceauşescu-rendszer bukása óta az erdélyi labdarúgóklubok jelentős erővé nőtték ki magukat a romániai futballban, az 1907-ben megalakult Kolozsvári Vasutas (románul: CFR) megnyerte a legutóbbi két pontvadászatot, és a bordó-fehérek jelenleg is vezetik a tabellát a Liga 1-ben. A kolozsvári klubnak ugyan sok magyar szurkolója van, a román élvonalban azonban az igazi „magyar” csapatnak az OSK Sepsi számít, amely 2017 óta tagja a legfelsőbb osztálynak. A sepsiszentgyörgyi egyesület szurkolói, a Székely Légió – akárcsak az egy osztállyal lejjebb versenyző Csíkszereda hívei – a mérkőzések előtt vagy után rendszeresen eléneklik a székely himnuszt, és az ottani sportlétesítmények elmaradhatatlan kelléke a világoskék-sárga székely zászló is, amelyet semmilyen tiltás, semmilyen romániai jogszabály nem tud száműzni a székelyföldi stadionok lelátóiról.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége