2024. április 27., szombat

Ha világjárvány, akkor világgazdasági válság

Beláthatatlan következményei lehetnek annak, ha nem sikerül rövid időn belül megállítani a koronavírus terjedését

A világgazdaság már most érzi a koronavírus következményeit, az ipart, a turizmust és a kereskedelmet sújtó negatív hatásai már számokban mérhetők. A globális gazdaság „világgyárának” is nevezett Kínában sok vállalatban két héttel a kínai újév után sem vették fel a munkát, nem kell közgazdásznak lenni annak a belátáshoz, hogy ez meg fog mutatkozni a második legerősebb gazdaság GDP-jén is, a begyűrűző hatások révén pedig az egész világgazdasági növekedésen. Mivel közismerten a külföldi cégek is üzemeket működtetnek e távol-keleti országban, így a termelés visszaesése ezeket a vállalatokat és e cégeknek az „anyaországait” is érinti. Az idegenforgalomról nem is beszélve, hiszen a kínai turisták a legtöbbet költő látogatókként ismertek világszerte. Hiányukat már most is érzi Európa, a szerbiai és a magyarországi turizmus is.

Vasárnap pedig – miután Olaszországot is elérte a járvány – a világ egyik legismertebb turistalátványosságát, a velencei karnevált is meg kellett szakítani, mivel a városban két idős ember került kórházba a koronavírus miatt.

A „VILÁGGYÁR” ROSSZUL ÜZEMEL

Szombaton közölt előrejelzése szerint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a koronavírus várható hatásai miatt 0,4 százalékponttal 5,6 százalékra fogta vissza Kína idei gazdasági növekedésével kapcsolatos előrejelzését. Az IMF az év elején még arra számított, hogy a globális GDP növekedése az idén 3,3 százalékra gyorsul a tavalyi 2,9 százalékról. Az új koronavírus megjelenése azonban visszavetette a gazdasági aktivitást Kínában, ezért az IMF most azt várja, hogy a globális gazdaság idei növekedése az eddig várt 3,3 százaléknál 0,1 százalékponttal kisebb, azaz 3,2 százalék lesz.

A közlemény szerint az IMF borúlátóbb forgatókönyvvel is rendelkezik, amely szerint a koronavírus a jelenleginél szélesebb körben terjed el, és ennek a globális GDP-növekedésre gyakorolt kedvezőtlen hatásai elnyúlhatnak.

A fotó a milánói pályaudvaron készült (Beta/AP)

A fotó a milánói pályaudvaron készült (Beta/AP)

A FŐ KÉRDÉS: MEDDIG?

A fő kérdés jelenleg az, hogy a jövő melyik forgatókönyv megvalósulását hozza el: a borúlátóbbét vagy a derűlátóbbét. Ha ugyanis világméretű járvánnyá válik a koronavírus, akkor a világgazdaságot sújtó negatív hatásai is beláthatatlanok lesznek.

Salát Gergely Kína-kutató az M1-nek nyilatkozva elmondta, mivel a kínai városi középréteg voltaképpen „szobafogságra” kárhoztatott a vírus miatt, az országban a helyi fogyasztás is visszaesett, üresek az éttermek és a boltok.

„Ha ennek a fertőzésnek néhány héten vagy hónapon belül vége szakad, akkor ugyanúgy, mint a 2003-as SARS-járvány idején, lesz egy rövid távú visszaesés, de utána rögtön visszapattan a gazdaság, és a gazdasági szereplők behozzák a kiesett termelést, meg a kiesett fogyasztást” – fogalmazott a szakértő, hozzátéve, ha viszont a vírus sokáig megmarad, vagy világjárvánnyá szélesedve, annak hosszú távú hatásai lesznek a gazdaságra. A kutató szerint már az idei kínai gazdasági kilátások is romlottak: a tervezett 5-6 százalék helyett csak 4,5 százalékos növekedést jósolnak, ami ott nagyfokú visszaesésnek számít.

Krisztalina Georgieva, az IMF vezérigazgatója szerint a vírus a világgazdaság megindult felépülését veszélyezteti. A pénzintézet vezérigazgatója úgy véli, lehet, hogy a vírus terjedése csak rövid távú lesz, ám így is nagyon kényes időpontban jelent meg, akkor, amikor a világgazdaság sérülékeny állapotban volt.

HSZI KÖTELEZŐ DERŰLÁTÁSA

A kínai elnök ebben a kritikus helyzetben a tőle elvárható „kötelező derűlátás” hangján szólalt meg, s ezt alátámasztja az, hogy az országban az adatok a vírus terjedésének lassulásáról tanúskodnak.

„Bár az új típusú koronavírus-járvány elkerülhetetlenül erős hatást gyakorol a kínai gazdaságra és társadalomra, az rövid távú és kezelhető” – fogalmazott Hszi Csin-ping kínai elnök vasárnap, a CCTV kínai hírcsatorna tudósítása szerint.

A kínai elnök, aki egy telefonos konferencián egyeztetett a járványról a kínai kormányzat tagjaival, úgy fogalmazott: a koronavírus a legsúlyosabb egészségügyi vészhelyzet, amely országát 1949, a Kínai Népköztársaság megalakulása óta sújtja. Ugyan Kínát 2002-2003-ban a világszerte mintegy 650 halálos áldozatot szedő SARS (súlyos akut légúti szindróma) is súlyosan érintette, Hszi szerint az új koronavírus terjedését nehezebb megakadályozni és ellenőrzés alatt tartani.

A gazdaságot sújtó negatív hatások azonban letagadhatatlanok, ezek közül következzék csak egy a legfrissebb hírek közül: Kínában a világ legnagyobb autópiacán 92 százalékkal esett az új autók eladása február első két hetében éves összevetésben, az új koronavírus okozta járvány egyik hatásaként.

ZUHAN A TŐZSDE

Az olaszországi rossz hírekre, a koronavírus megjelenésére Európában – mint ezzel számolni is lehetett – élénken reagáltak tegnap a nyugati tőzsdék. Nagy mínuszban, három százalék körüli gyengüléssel indítottak a vezető New York-i tőzsdemutatók, követve ezzel a kora reggeli ázsiai, majd a délelőtti európai trendet, amelyet a koronavírus miatti aggodalom alakít – közölte a hírt az MTI.

New York-i tőzsdenyitáskor jelentős veszteséget jeleztek a vezető európai tőzsdék indexei: délután fél négykor a frankfurti DAX-index 4,28 százalékos, a londoni értéktőzsde fő mutatója, az FTSE-100 index 3,88 százalékos, a párizsi CAC–40 index pedig 4,25 százalékos gyengülést mutatott. Eközben az athéni tőzsde 8,88 százalékos, a milánói 5,94 százalékos, a varsói 4,26 százalékos, a madridi pedig 4,24 százalékos mínuszban állt. A Portfolio közlése szerin az olasz tőzsde több mint 5 százalékot esett, a budapesti (BUX) pedig 3,1 százalékkal került lejjebb piaczárás előtt.