2024. április 27., szombat

A porckopás népbetegség

Dr. Dudás Krisztián, a Zentai Közkórház ortopéd szakorvosa az ízületi kopásról és kezelési lehetőségéről
Dr. Dudás Krisztián (Homolya Horváth Ágnes felvétele)

Dr. Dudás Krisztián (Homolya Horváth Ágnes felvétele)

A porckopás, más néven artrózis, az ízületeket érintő betegség, mely népbetegségnek is nevezhető, hiszen az életkor előrehaladtával egyre többeket érint. Arról, hogy mitől alakul ki, hogyan kezelhető, és tehetünk-e valamit megelőzése érdekében, dr. Dudás Krisztián ortopéd szakorvost kérdeztük.

Melyik korosztályt érinti a porckopás?

– Főleg a kor előrehaladtával észlelik a páciensek, fájdalmat tapasztalnak és azt, hogy korlátoltabb a mozgásuk. Ez az öregedés velejárója lehet, és ahogy öregszik a test, úgy öregszenek az ízületek is. Lényegében a kisebb elváltozások már harminc-negyven éves kor táján elkezdődnek, de csak kisebb hányaduknál jelennek meg a panaszok idővel. Eredetét tekintve beszélhetünk primáris vagy elsődleges és szekundáris vagy másodlagos artrózisról. A primárisnak nem tudni a pontos okát. Összefüggésben lehet a genetikával, az életmóddal, valamint azzal, hogy ki milyen munkát végez az élete folyamán. A szekundárisnak van előzménye, pl. régebbi törések az érintett ízület környékén, autoimmun betegségek (reumatoid arthritis, lupu eritematozus), különböző gyógyszerek szedése, avascularis necrosis, továbbá veleszületett csípőficam stb.

Artrózis esetén a porc veszti rugalmasságát, kisebb sérülések keletkeznek rajta, elvékonyodik, a felszíne egyenletlen lesz, az ízületi rés ebből az egészből kifolyólag szűkül. Mindezek következtében több ízületi folyadék termelődik, és abból adódik a dagadás, és erre mondjuk hétköznapi nyelven, hogy víz van a térdében.

A térd- és a csípőízületek viszik a legtöbb súlyt, ezért a legmegterheltebbek, és ebből adódóan ott alakul ki leggyakrabban a porckopás.

Meg lehet-e előzni a kopás kialakulását?

– Konkrét megelőzésről nem beszélhetünk, de számos olyan életmódbeli, környezeti tényező létezik, melyekkel csökkenthetjük a porckopás kialakulásának kockázatát. Fontos a rendszeres mozgás, sportolás, de nem arra gondolok, hogy edzőtermekben hatalmas súlyokat emelgetünk. Jó mozgásforma a séta, a kerékpározás, az úszás. Ha már heti két-három alkalommal ezt megtesszük, sokat tettünk az egészségünkért. Ami a táplálkozást illeti, az ideális testsúly megtartására kell törekedni, fontos, hogy ne legyünk túlsúlyosak, és ebben a rendszeres mozgás is sokat segíthet, valamint a változatos és mérsékletes táplálkozás.

Kopásoknál bizonyos helyeken PRP ízületi injekciókat is alkalmaznak – a saját vérből kivont sűrítmény közvetlen visszajuttatásával regenerálódási folyamatokat generálnak, de ezt általános kórházi körülmények között nem végzik, hiszen költségesebb is, és külön felszerelést igényel. Ezt az eljárást magánklinikákon lehet igényelni. Létezik továbbá az ún. BMAC eljárás, amikor magából a csontból, leginkább a sípcsont felső részből vesznek csontvelőt, és őssejtkoncentrátumként adják a térdbe, de ezt is csak magánklinikákon lehet igényelni.


Honnan tudjuk megállapítani, hogy kopásról van szó, a fájdalom az első jele?

– A betegek akkor fordulnak orvoshoz, ha fájdalmat észlelnek vagy akadályozottnak érzik a mozgásukat a fájdalomból kifolyólag. Az ízületi kopásnak négy stádiuma van. Az első stádium gyakorlatilag nem okoz panaszokat. A másodikban már lehetnek jelek, különösen, ha valaki egész nap talpal, sokat lépcsőzik, nehéz fizikai munkát végez, cipekedik, nagy terheket rak. Ilyenkor megjelenik ezekben az ízületekben a fájdalom. A harmadik stádiumban a tünetek már sokkal kifejezettebbek és a röntgenfelvételeken már kifejezett elváltozások láthatók az ízületeken. A negyedik stádiumban a röntgenfelvételeken az ízületi rés hajszálvékony, vagy egyáltalán nem is látható, szinte csont a csontot érinti, és ilyen esetben már műtéti beavatkozásra van szükség – műforgót, műtérdet kell beépíteni.

A gyengébb fokozatok hogyan kezelhetők, hogyan csillapítható a fájdalom, illetve javítható-e az állapot?

– Ez függ attól is, hogy hány éves a beteg, mik az elvárásai, mi az, amit a páciens hajlandó megtenni, illetve megvenni, használni a porcerősítők közül. Ezek a porcerősítők nem is gyógyszerek, hanem olyan formulák, amik tartalmaznak glükozamin-szulfátot, kondroitin-szulfátot, kalciumot, D-vitamint – ezek mind táplálják a sérült porcokat. Nem alakítanak ki új porcot, de megerősíthetik a meglévőt, és ilyen módon lassítják a folyamatot. Ez specifikus terápia, amit a betegek gyakran alkalmaznak fájdalom esetén. Van, aki marhazselével is próbálkozik, de nincs bizonyítékarra, hogy valóban hatékony lenne. Kezdeti fázisban egyébként fájdalomcsillapítót, különböző kenőcsöket írunk fel, esetleg fizikális terápiát és életmód-változtatást szoktunk még javasolni. Gondolok itt arra, hogy ha lehetősége van rá, akkor változtasson a munkáján, kerülje ízületeinek terhelését, mozogjon, és akkor teljesebb életet élhet. Akiknél már erősebbek a tünetek és az elváltozások a röntgenképeken kifejezettebbek, azoknál szóba jöhetnek a porcerősítő készítmények. Ha a problémás ízület pihentetése, jegelése, fizioterápiás kezelése vagy a fájdalocsillapítók használata nem jár sikerrel, az ízület injekciózása megoldást jelenthet. Az ízületbe adható injekciókkal erősíthetjük a porcot, de új porcot az sem képez. Az ízületbe adott hialuronsav injekció táplálja a porcszövetet és gyulladáscsökkentő hatása is van. Persze, ha ez sem ad megfelelő eredményt és a pácienst a fájdalom korlátozza a mindennapi tevékenységében, akkor műtét a megoldás. Zentán egyébként térdprotéziseket nem építünk be, viszont sok cementes csípőprotézist beépítünk.

Ha valakinél jelentkezik porckopás, akkor az a térdet és a csípőt is érinti?

– Van, akinek a csípői elkopnak, viszont a térdeivel nincs semmi baj, és fordítva is, tehát ezek egyéntől függőek. A térd sokkal nagyobb terhet visz, mint a forgók, és más az ízület típusa is, de ez nem azt jelenti, hogy a térdben előbb jelentkeznek panaszok. A térd és a csípő egészen más mozgásokat is végez. A csípő sokkal mozgékonyabb ízület, mint a térd, a térd lényegében csak két irányba végez nagymértékű mozgást. A csípővel és térddel kapcsolatos tünetek főleg az ötvenes-hatvanas éveikben járó személyeknél kezdenek jelentkezni. A csípőpanaszok esetében is hasonló folyamatokról beszélünk, mint a térddel kapcsolatosakban. Először ebben az esetben is fájdalomcsillapítókkal, kenőcsökkel, porcerősítő készítményekkel, fizikális terápiával, valamint életmód-változtatással kezdjük a kezelést. Csípőbe injekciót sokkal ritkábban adunk, mint térbe, hiszen jóval körülményesebb, sokszor ultrahang is kell hozzá.

Mik a tapasztalatok, mennyire gyakoriak a kopással kapcsolatos panaszok?

– Két éve dolgozom szakorvosként, és elmondhatom, hogy minden ambulánsnapon érkezik páciens térd- és forgóproblémával, tehát nagyon gyakori betegségről van szó, amely főleg az idősödő korosztályt érinti.

Tél idején az esések következtében igen gyakoriak a forgótörések. Ezeknek van-e közük a kopásokhoz?

– Nincs. A kopás ízületi probléma, ami elsősorban a porcot érinti, a törés viszont esés, sérülés következménye. Ezeket a töréseket is csípőprotézis beépítésével oldjuk meg. Ami pedig idős korban lényegesen hozzájárulhat ahhoz, hogy a csont törékenyebb legyen, az a csontritkulás. Ez a nőknél menopauza után sokkal kifejezettebb, mint a korabeli férfiaknál. A csontritkulás megelőzése érdekében csontsűrűség-vizsgálat ajánlatos, és utána szükség szerint megfelelő terápia.

Nyitókép: Dr. Dudás Krisztián (Homolya Horváth Ágnes felvétele)