2024. április 26., péntek

A magyar nyelv jelene és jövője

Kerekasztal-beszélgetést rendeztek a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon

A magyar nyelv jelen és jövője címmel kedden kerekasztal-beszélgetést tartottak a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon. A beszélgetésen Beke Ottó irodalomtörténész, a szabadkai MTTK oktatója, M. Nagy Richárd rendező, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója, valamint Törteli Telek Márta nyelvész, a neveléstudomány szakembere, a magyarkanizsai Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola tanára vettek részt. A moderátor Szűts Zoltán média- és digitálispedagógia-kutató, az Eszterházy Károly Egyetem habilitált docense, a szabadkai MTTK vendégtanára volt.

Beke Ottó, Törteli Telek Márta, M. Nagy Richárd és Szűts Zoltán (Fotó: Gergely Árpád)

Beke Ottó, Törteli Telek Márta, M. Nagy Richárd és Szűts Zoltán (Fotó: Gergely Árpád)

A beszélgetés első kérdése az volt, hogy az angol nyelv, a képi fordulat és a kétnyelvűség közül melyik hat ki legjobban a nyelvre.

M. Nagy Richárd úgy gondolja, a kép és a hang hat a legjobban a nyelvre. Szerinte fontosak a nonverbális kommunikáció eszközei. A közösségi oldalakon való kommunikációban a képek vették át az uralmat. Manapság emellett nagyon nehéz elmenni.

Törteli Telek Márta szerint manapság egy metaforikus nyelv van születőben. Ez a metaforikus nyelv valójában kreatív. Egyes nyelvészek azt állítják, hogy a kreatív beszélő az igazi beszélő. A nyelvművelés nem terjedhet ki arra, hogy tűzzel-vassal űzzük az idegen szavakat. Több nyelvész felteszi a kérdést, hogy miként minősítünk egy-egy nyelvi változást.

Beke Ottó elmondta, hogy az internetet böngészve folyton képekbe, gifekbe, animációkba botlunk. Az élőnyelvi kommunikáció a kommunikáció etalonja, mivel látom a beszélgetőtársamat, látom a reakcióit, érzékelem a hangulatát. Az internetes kommunikációban a hangulatjel a maga reduktív módján visszahozza az élőnyelvi érzelemkifejezést. A rádióban és a televízióban működik az ún. kapuőri rendszer, tehát nem sétálhat be akárki azzal a szándékkal, hogy beszélni szeretne a rádióban vagy a tévében. Ezzel szemben a YouTube-on és más videomegosztó oldalakon ez a kapuőri rendszer nem működik, bárki bármilyen témáról beszélhet egy-egy videóban.

Emellett szó volt a nyelvromlásról, a nyelvi változásokról, a nyelvkeveredés, valamint az okostelefonokon használatos, mesterséges intelligenciával működő fordítóprogramok hatásairól is.