Letette hivatali esküjét kedden Zoran Milanović horvát államfő, volt szociáldemokrata miniszterelnök, aki ünnepi beszédében főleg a kirekesztettség és a korrupció elleni küzdelemre helyezte a hangsúlyt.
Kiemelte: "A háborúknak vége van, a mi felelősségünk pedig ma az, hogy egyetlenegy állampolgár se érezze magát hátrányosan megkülönböztetve azért, mert másmilyen". Hozzátette: Horvátország ugyanúgy hazája az alulképzett munkásnak, mint az akadémikusnak.
Ami az elnöki hatásköröket és általában véve az elnök szerepét illeti, úgy fogalmazott: "nem korrekciós, hanem konstruktív tényezője" szeretne lenni a horvát politikának.
A külpolitikával kapcsolatban aláhúzta, azokra a pontokra összpontosít majd, amelyek biztonságot és jólétet hoznak az országnak.
Ez volt Horvátország függetlensége óta az első olyan beiktatási ceremónia, amelyet nem a zágrábi Szent Márk téren, a nyilvánosság előtt tartottak, és nem hívtak meg rá külföldi vendégeket. Emiatt számos bírálat is érte Milanovićot. Öt évvel ezelőtt, Kolinda Grabar-Kitarović beiktatásán kilenc ország elnöke vett részt, köztük Áder János magyar államfő is.
Milanović eskütétele az elnöki hivatal dísztermében zajlott le, mindössze 43 meghívott vendég előtt. Jelen voltak a kormány tagjai Andrej Plenković kormányfővel az élen, a házelnök, a leköszönő államfő, az alkotmánybírák, Ivo Josipović és Stjepan Mesić volt államfők, valamint az elnök legközelebbi családtagjai és munkatársai. A ceremóniát élőben közvetítette a legtöbb horvát televíziós csatorna.
Milanović február 19-én lép hivatalba.
Horvátországban az államfőt közvetlenül választják, mandátuma öt évre szól, és jórészt protokolláris feladatok ellátására korlátozódik. A horvát alkotmány értelmében legfeljebb egyszer választható újra.
Az elnöknek szava van a külpolitikai irányvonal alakításában, és ő a horvát fegyveres erők parancsnoka is.
Az elnök nem láthat el semmilyen más szakmai vagy közfeladatot. Megválasztása után le kell mondania esetleges párttagságáról, és erről értesítenie kell a parlamentet. Milanović a múlt héten lemondott párttagságáról a Szociáldemokrata Pártban (SDP), amelynek 2007-től 2016-ig elnöke is volt.
Az államfő alkotmányos jogának megfelelően dönthet az érdemrendek és kitüntetések odaítéléséről, valamint kegyelmi döntést hozhat: elutasíthatja a kérelmet, és kegyelmet adhat. Milanović ez utóbbi hatáskörét nem kívánja gyakorolni, a kegyelmi kérelmek elbírálására külön bizottságot szeretne létrehozni.
Ő írja ki a parlamenti választásokat, és hívja össze a parlament első plenáris ülését.
Az államfő bízza meg kormányalakítással azt a kormányfőjelöltet, aki a legtöbb képviselő bizalmát élvezi, továbbá az alkotmánynak megfelelően népszavazást írhat ki.
A korábbi szociáldemokrata ellenzéki politikus a horvátországi elnökválasztás második fordulójában, január 5-én Kolinda Grabar-Kitarović jobboldali elnököt utasította maga mögé. Milanović a szavazatok 52,7 százalékát, Grabar-Kitarović leköszönő államfő, a jobbközép Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) jelöltje pedig 47,30 százalékát szerezte meg.
