Az Európai Unió 2007 óta Szerbia számára összesen 2,79 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást különített el az Előcsatlakozási Támogatási Eszközből (IPA). Az Unió számít az ország legnagyobb hitelezőjének, és egyben a legnagyobb kereskedelmi partnerének is. Mint arra az Európai Bizottságban rámutattak, az EU 2021–2027-re vonatkozó költségvetésében a Nyugat-Balkán kiemelt szerepet kap, hiszen az EU Szerbia, illetve az egész Nyugat-Balkán iránti elkötelezettséget vállalt nemcsak a politikai tevékenységek, hanem a gazdasági támogatás által is.
Ana Pisonero, az Európai Bizottság sajtófelelőse a Tanjug hírügynökségnek adott nyilatkozatában kiemelte, bár 2007 óta az EU 2,79 milliárd eurót irányozott elő az Előcsatlakozási Támogatási Eszközből, az Európai Beruházási Bank 1999 óta összesen 5 milliárd euró összegben nyújtott kedvező hitelt Szerbiának. Azzal, hogy a vissza nem térítendő összegek és kedvező hitelek minden esetben azt a célt szolgálták, hogy olyan átalakuláson essen át az ország, hogy eleget tudjon tenni az EU-tagsághoz szükséges elvárásoknak.
Mint az Európai Bizottságban kiemelték, a legtöbb pénz az EU-ból a demokráciát, a közigazgatást, a környezetvédelmet és az energetikát érintő reformokra érkezik Szerbiába, illetve a mezőgazdaságra és a falufejlesztésre, valamint a joguralom erősítésére, az oktatásra és a szállításra. Az EU-beruházások egyike éppen az ország infrastrukturális fejlesztése, amelyek közül az újvidéki Szabadság hidat, valamint az új Žeželj-hidat, illetve a belgrádi Gazella hidat emelték ki, de számos út épült és határátkelőhely nyílt meg.
Az Európai Unió ugyanakkor a levegő- és víztisztításba is beruházott, valamint a hulladékgazdálkodásba is Szabadkán, Mitrovicán és Užicén, több esetben egészségügyi felszerelés megvásárlásában nyújtott támogatást, az egyetemi programokat segítette az Erasmus+ programon keresztül, illetve hozzájárul az állami adminisztráció reformjához is.
A civil szféra 2014 és 2020 között 33 millió eurót kapott.
Az EU csak a 2014-ben történt természeti katasztrófák után a belvízgondok, a folyók áradása okozta gondok kezelésére 162,2 millió eurót küldött Szerbiának.
Minta arra az EU szerbiai küldöttsége is rámutatott, a nyugat-balkáni államok közül Szerbia kapja a legtöbb pénzt az IPA-alapokból. Hozzátették ugyanakkor, hogy az EU-alapokból származó 200 millió eurós összeg mellett éves szinten az EU tagállamai 2007 és 2016 között félmilliárd euróval segítették Szerbiát, az EU-ból származó beruházások pedig 2014 és 2017 között meghaladták a 6 milliárd eurót. A legtöbbet Németország, Svédország és Olaszország ruházott be Szerbiában.
Mint arra Brüsszelben rámutatnak, csak 2018-ban az EU és a Szerbia közötti árucsere-forgalom elérte a 24 milliárd eurót, azzal, hogy csak ebben az évben az EU-ból 2 milliárd közvetlen beruházás érkezett az országba.
Pisero szerint az EU továbbra is támogatja a leendő EU-tagok felzárkózását. Az, hogy mekkora pénzösszeg áll majd az állam rendelkezésére az előcsatlakozási alapoknál, a tagállamok és az Európa Parlament közötti megállapodástól függ. Egy közös pozíció felállítása érdekében Charles Michel, az Európa Tanács elnöke különleges találkozót hívott össze február 20-ára.
Az Európai Bizottságban ugyanakkor már jelezték, hogy a Zágrábban várható EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozón mutatják be az erre a régióra vonatkozó beruházási tervet, amely a gazdasági különbségek kiegyenlítését vette célba újabb beruházásokon keresztül.
