2021. január 25., hétfő

Dinamikusabb és hitelesebb uniós bővítéspolitika

Az Európai Bizottság a héten mutatta be új bővítési módszertanát, amely lendületet adhat a nyugat-balkáni tagjelölt államok csatlakozási folyamatainak. Várhelyi Olivér, szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős európai biztos a héten vendége volt az Európai Parlament Külügyi Bizottságának (AFET), ahol ismertette az általa kidolgozott stratégiai dokumentumot.

Deli Andor Brüsszelben (Fotó: Máriás Endre)
Deli Andor Brüsszelben (Fotó: Máriás Endre)

Az új módszertanról és annak jelentőségéről Szerbia uniós csatlakozása szempontjából Deli Andor fideszes európai parlamenti képviselőt kérdeztük.

Az Európai Bizottság szinte napra pontosan két éve jelentette meg a nyugat-balkáni bővítési stratégiai néven ismertté vált dokumentumot, amelynek célja az volt, hogy új lendületet adjon a bővítéspolitikának. Miért van szükség most egy újabb stratégiai dokumentumra, amely megreformálná a csatlakozási folyamatokat?

– Valóban, a Jean-Claude Juncker által vezetett Európai Bizottság is célként fogalmazta meg a bővítés felgyorsítását, ám amint azt láthattuk, a kívánt eredmény elmaradt. Ha csak Szerbia 2019-es esetét vesszük, az évente két megnyílt tárgyalási fejezetet semmiképpen nem nevezhetjük gyors tempójú tárgyalásnak. Az új Európai Bizottság most újra nekifutott a feladatnak. Várhelyi Olivér bővítésért felelős biztos a héten mutatta be az általa kidolgozott új bővítési módszertant, amely egy jól kidolgozott, megvalósítható bővítési folyamatot vetít előre.

Mennyire igazságos változtatni a ,,játékszabályokat” a mérkőzés közben. Szerbia és Montenegró, a két élenjáró a csatlakozási tárgyalásokat tekintve, míg a régió más államai meg sem kezdhették a tárgyalásokat. Hogyan lehet egységesen kezelni ezeket a különböző helyzeteket? Félő-e, hogy az új módszertan tovább lassítja a két élenjáró csatlakozási folyamatait?

– Az új stratégiából kiderült, hogy az Európai Bizottság nem szeretné egységesen kezelni az összes tagállamot. Az új módszertan azokra az államokra vonatkozna, amelyek még nem nyitották meg a csatlakozási tárgyalásokat, tehát elsősorban Észak-Macedóniára és Albániára. Amint azt a program bemutatóján hallhattuk, az új módszertan akkor vonatkozna Szerbiára és Montenegróra, ha ezek az országok úgy ítélik meg, hogy az új szabályok pozitívan hathatnának a csatlakozási tárgyalásukra.

Mit tartalmaz az új bővítési módszertan?

– Az új bővítési módszertan alapján az eddig is létező 35 fejezetet hat tematikus csoportra osztja. Ezek pedig az alapvető, jogállamisági kérdéskör, a belső uniós piacra vonatkozó fejezetek, a verseny és gazdasági növekedés témaköre, a környezetvédelem és mobilitás, a mezőgazdaság és kohézió, végül pedig a külpolitikai fejezetek csoportja. A legfontosabb újítás, hogy a tárgyalási fejezeteket összesítve, csoportonként nyitnák meg, ami azt jelenti, hogy lehetséges, hogy egyszerre akár nyolc, kilenc fejezetet is megnyitnak, ami nagy előrelépés az eddigi rendszerhez képest. A következő csoportot viszont csak akkor tudják megnyitni, amikor az előző csoportot lezárják. Ezzel is ösztönöznék a tagjelölteket arra, hogy mielőbb véghez vigyék a szükséges reformokat.

Mit jelent ez Szerbia csatlakozása szempontjából? Valóban gyorsíthatja ez a folyamatokat?

– Az még nem teljesen világos, hogy az új módszertan milyen mértékben vonatkozna Szerbiára, sok minden függ Várhelyi Olivér e heti belgrádi látogatásától, de úgy vélem, hogy a fent leírt csoportos fejezetnyitás lehetősége jelentősen gyorsíthatna a folyamatokon.

Mik lesznek a következő lépések ezzel kapcsolatban? Várható, hogy a bővítéspolitika reformjának végleges változata a májusban sorra kerülő zágrábi EU–Nyugat-Balkán csúcson kerül bejelentésre?

– A tervek szerint még márciusban megnyitják a csatlakozási tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával, a májusi zágrábi csúcson pedig egy új gazdasági-, és beruházási tervet hoznának nyilvánosságra, amely a Nyugat-Balkán országaira vonatkozna és nagyban elősegítené a gyorsabb európai integrációjukat.

Milyen szerep jut ebben a magyar biztosnak, Várhelyi Olivérnek, aki az új összetételű Európai Bizottság bővítéspolitikával megbízott tagja?

– Úgy látom, nagy esély van arra, hogy Várhelyi Olivér vezetésével a nyugat-balkáni bővítés egy új lendületet kapjon, és ebben a magyar biztos teljes mértékben élvezi Ursula von der Leyen bizottsági elnök támogatását. Várhelyi Olivér két hónapja állt munkába és máris jelentős változásokat hozott. Úgy gondolom, hogy a Szerbiával folytatott csatlakozási tárgyalások felgyorsulhatnak és akkor az uniós tagság sem lesz egy távoli ködbe vesző téma. A mi vajdasági magyar közösségünknek pedig egyértelmű érdeke az, hogy Szerbia a lehető leghamarabb az EU teljes jogú tagjává váljon.