Zöldterv

Tóth Péter

2020. február 4., 17:24

Kommentek száma 0  Megjelent nyomtatásban

Sokat beszélnek az utóbbi időben a klímaváltozásról. Az biztos, hogy valós problémáról és a belőle eredő kihívásokról van szó. Lényegében ezt senki sem tagadhatja. Ugyanakkor abban már eltérőek a vélemények, hogy az emberi tevékenység ezt milyen mértékben befolyásolja. A földtörténet ugyanis önmagában is egy folytonos klímaváltozás. A folyamatokat pedig fajunk tettei is biztosan befolyásolják. Azt nem tudjuk csupán, hogy milyen mértékben.

Önmagában Európa kicsinyke ahhoz, hogy esetleg meg tudná menteni a bolygót, de összességében minden kis terület fontos. Számunkra pedig különösen fontos, hogy mi történik. A dolognak nem csak olyan vetületei vannak, hogy milyen lesz itt az időjárás, hanem a folyamatok kihatnak a gazdaságra, és ennek természetesen a fordítottja is igaz. A gazdasági tevékenység intenzitása és típusai sokban befolyásolják a környezetre gyakorolt hatásokat.

Az Európai Bizottságnak igencsak merész tervei vannak. A jövőben mintegy 100 milliárd euró értékű beruházást terveznek, ami segítené az Unió gazdaságainak környezetbaráttá tételét. Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke még a múlt év végén ismertette a Zöld Megállapodás (Green Deal) nevű klímacsomag részleteit. Az ehhez fűződő stratégia felvázolja, hogyan válhat Európa 2050-re klímasemlegessé. Mindezt pedig úgy szeretnék megvalósítani, hogy kontinensünk gazdasága közben növekedjék, és a polgárok javuló életminősége is célkitűzés.

A terv valójában azon alapszik, hogy egy tisztább, körforgásos gazdaságra való átállás révén ösztönöznék a rendelkezésre álló erőforrások hatékony felhasználását. Abban a hitben természetesen, hogy ezzel megállíthatják az éghajlatváltozást, visszafordíthatják a biológiai sokféleség csökkenését, és összességében jelentősen mérsékelhetik a környezetszennyezést. A tervezetben vázolják a terv megvalósításához szükséges beruházásokat, valamint a rendelkezésre álló finanszírozási eszközöket.

KLÍMASEMLEGES KONTINENS?

Az európai zöld megállapodás a gazdaság minden ágazatát lefedi. A közlekedést, az energiatermelést, a mezőgazdaságot, az építőipart egyaránt. De vonatkozik az acélgyártásra, a cementgyártásra, a textilgyártásra és a vegyiparra is. A merész terv egy szennyezésmentes Európa megteremtését vizionálja. Kérdés, hogy ez utópia, vagy valóban megvalósítható projekt. Az ambiciózus terveket ugyanis össze kell egyeztetni az EU költségvetési forrásaival. Nemcsak azzal a problémával kell szembenézni, hogy Nagy-Britannia várható távozása esetén egy jelentős nettó befizető ország hozzájárulása esik ki, de más finanszírozási gondok is felmerülhetnek. Ursula Von der Leyen szerint a terv legalább annyira szól a munkahelyteremtésről és a fenntartható gazdasági növekedésről, mint a klímavédelemről. Hisz abban, hogy az erőforrásaink kizsákmányolása és környezetünk rombolása nélkül is fenntartható a jólét, és biztosítható a gazdasági növekedés Európában.

VISZONYLAGOSAN SOK PÉNZ

Az új Európai Bizottságnak tehát mondhatjuk, hogy gigantikus tervei vannak a klímaváltozás kezelésére vonatkozóan. Röviden ennek az lenne a lényege, hogy egy ezermilliárd eurós beruházáscsomaggal 2050-re karbonsemleges gazdasággá alakítják át Európát. Ezermilliárd eurót azonban valahonnan elő is kell teremteni. A bizottság 2020-ra hivatalosan ilyen célokra csak mintegy 40 milliárd eurót irányozott elő. Ezeknek az eszközöknek a legnagyobb részét a korábbi évek költségvetéseibe is már betervezték. Bizonyos számítások szerint valójában „csak” 7,5 milliárd euró lesz az új pluszforrás. A csak szócskát azért érdemes idézőjelbe tenni, mert pl. szerbiai viszonylatban, akár GDP arányosan is hatalmas pénz, az ezermilliárdhoz képest viszont csekély összeg.

A bizottság által előirányzott, a Green Dealre fordítandó ezermilliárd eurós csomag jó részét azonban akár bizonytalannak is nevezhető pénzügyi megoldások révén teremtenék elő. Az Európai Bizottság ugyanis nem adósodhat el. Vannak azonban „kiskapuk” is. Az EU kormányközi mentő- és befektetési alapjai akár hiteleket is felvehetnek. Az EU esetében a bizottság és az egyes tagállamok által felkínált garanciák elegendők ezeknek az alapoknak a magas szintű adósbesorolásához. Ez pedig megnyithatja az utat az európai kötvények kibocsátása irányába. Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke korábban már bejelentette, szeretné, ha az EKB aktív szerepet játszana a klímavédelmi intézkedések finanszírozásában.

A Green Deal esetében nyilvánvalóan vannak pénzügyi kockázatok. Már csak az a kérdés, hogy az egész emberiség szempontjából vajon a pénzügyi, vagy a klímaváltozás kockázatai jelentenek nagyobb fenyegetést. Első hallásra talán furcsán hangzik így feltenni a kérdést, de az eddigi tapasztalatok is azt sugallják, hogy talán mégis elgondolkodtató, hogyan szabjuk, hogyan szabhatjuk meg a jövőnk trendjeit, és mindez mennyire befolyásolja majd a klímaváltozást.


!A cikkhez nem tartozik képgaléria.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége