Véget ért a társadalmi vállalkozás-szemlélet népszerűsítését végző Prosocent projektum, amelyet egy Szerbia és Magyarország között, határon átívelő program keretében valósítottak meg az elmúlt két évben. A program zárókonferenciáját pénteken tartották meg Zentán.
– A Zentai Üzleti Inkubátorház, a Magyar–Szerb Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Dél-alföldi Regionális Társadalomtudományi Kutatási Egyesület által 2018-ban elindított projektum keretében olyan hátrányos helyzetben lévő embereket karoltunk fel, akik ezidáig nem tudtak munkaviszonyt teremteni, viszont a program résztvevőinek köszönhetően munkát tudtak vállalni – nyilatkozta napilapunknak Török György, a Magyar–Szerb Kereskedelmi és Iparkamara vezetője. A projektum nyitókonferenciája Szegeden volt 2018 nyarán, majd több csoportos foglalkozást, üzemlátogatást is szerveztek a projekt keretében.
Török hangsúlyozta azt is, hogy a társadalomnak nagy szüksége van ezekre az emberekre, a projektumot folytatni is szeretnék, valamint fontos hogy az érintettek érezzék, a társadalom számára ugyanolyan fontosak, mint mások. A program megvalósításának első tizenegy hónapjában különböző kutatásokra helyezték a fő hangsúlyt.
– Szerbiában ugyanis a társadalmi vállalkozások nem annyira ismertek, ezért a kutatásban résztvevők arra voltak kíváncsiak, hogy a megkérdezett polgárok mit is tudnak, és miképpen is vélekednek erről a vállalkozásformáról – ecsetelte Vörös Attila, a program szerbiai koordinátora. Emellett a magyarországi tapasztalatokkal is megismerkedtek, a legvégén pedig egy törvényjavaslatot is benyújtanak a szerb kormány irányába, hogy az Szerbia területén miképpen is kamatoztassa a program során szerzett tapasztalatokat. A Zentai Inkubátorház keretében megalapították a Társadalmi Vállalkozásfejlesztő Központot is, majd felszerelték prezentációk megtartására szükséges különböző audiovizuális eszközökkel. Tavaly az augusztusban két képzést is tartottak, amelyeken egyrészt az érintett munkavállalók számára ecsetelték a magyarországi tapasztalatokat, másrészt pedig a munkaadókat tájékoztatták arról, hogy miképpen is tudnának alkalmazni hátrányos helyzetű embereket, azzal, hogy ez alatt nemcsak a fizikai vagy szellemi fogyatékkal élőkre gondoltak, hanem azokra a korcsoportokra is, akik beleesnek ebbe a kategóriába (18–25 éves fiatalok, 50 évnél idősebb emberek, illetve a munkapiacra visszatérő kismamák).
– A képzések résztvevői számára két magyarországi tanulmányutat is szerveztünk, amelyeken az érintettek meggyőződhettek arról, hogy a hozzájuk hasonló problémával küzdők miképpen is boldogulnak a munkaerőpiacon – nyilatkozta Vörös, aki szerint egyébként azért lényeges a társadalmi vállalkozások elindítása, illetve a hátrányos helyzetben lévő személyek alkalmazása, mert ezzel tovább lehet csökkenteni a munkanélküliséget, ugyanakkor e személyek számára is jobb ha a segély helyett, munkájukkal jövedelmet valósíthatnak meg.
