A bánáti Erzsébetlakot több száz éven keresztül a nád és a nádvágás éltette. Az 1600 hektárnyi határából ugyanis alig 600 a megművelhető. A kevés mezőgazdasági termelés mellett kereseti lehetőségként maradt a halászat vagy a nádvágás.
A nád egybefonódott a faluval (Kecskés István felvétele)
A vizek, a Béga, a Tisza és halastavak ölelésében fekvő vidéknek a sorsa szinte összenőtt a náddal. Így van ez ma is. Bár az utóbbi évtizedekben sok minden megváltozott. Egyre kevesebben végzik ezt az emberpróbáló munkát. Míg egykor kétszáz helybéli is vágta, hivatásszerűen a nádat, ma már csak kevesen élnek kizárólag nádvágásból. Talán ötvenen lehetnek. A nád vágása és feldolgozása pedig a legtöbb helybélinek már csak mellékkereset. Másrészt pedig a nádat már nem kézzel, hanem gépekkel vágják.
A nád vágása decembertől március végéig tart. Idényjellegű munka, amit nagyban befolyásol az időjárás. Nem jó a nagy hideg, de a meleg idő sem kedvez. Ebben az évben a zúzmara miatt több mint egy hétig szünetelt a nád vágása. Most újraindultak a munkával.
– Az idei nád nem a legjobb minőségű, mert a tavalyi szeles idő tönkretette a termés egy részét. De el kell fogadni azt, amit a természet ad. A levágott nádat kévékbe kötik, a faluban működő három-négy üzemben szortírozzák, feldolgozzák, majd a nádszövetet Németországba exportálják – meséli Ladvánszki Ernő. Mint mondja, egyre nehezebb munkaerőt biztosítani erre a munkára, mert a fiatalok egy jó része elköltözik a faluból.
A géppel gyorsabb, de így is nehéz a nádvágás (Kecskés István felvétele)
Ahol a terep megengedi, ott a nádat már géppel vágják. De a legfontosabb nádvágó szerszám ma is a gyalázka, a parányi kasza. A nádvágó kombájnnal viszont gyorsabb és könnyebb a nád betakarítása. A faluban több mint húsz ilyen egyedi gép van. Egy ilyen szerkezettel hetente mintegy hatszáz kéve nád vágható le.
A nádból különféle használati tárgyak is készülhetnek, a nád fás törzséből kosár, kerti szék, de mindenféle tárolóedény, láda, árnyékolók, kerítéstakarók, de ipari célokra is használják, akár komplett háztetők készítésekor, valamint építőanyagként és szigetelőanyagként is megállják helyüket. A faluban több nádfeldolgozó üzem van, amelyekben nádszövetet – szigetelő nádlemezt, fedőnádat és nádparavánt készítenek. Az a tapasztalat, hogy a természetes anyagból készült, környezetkímélő építőanyagot továbbra is többre becsülik a határainkon túl, mint itthon. Pedig a nád nem drágább más szigetelőanyagoknál, ráadásul környezetkímélő és tartós is. A nád exportja a vidékről – elsősorban Németországba és Hollandiába – a múlt század hetvenes éveiben indult. Jobb időkben egymillió négyzetméter nádszövetet szállítottak Erzsébetlakról Nyugat-Európába.
Mint hallottuk, naponta 2000-2500 dináros napszámot lehet megkeresni ebből a munkából, de a fiatalok inkább könnyebb megélhetést keresnek maguknak.
