Az ausztráliai bozóttüzek hevessége alátámasztja azt a nemzetközi kutatói figyelmeztetést, amely szerint a globális felmelegedés közeledik a visszafordíthatatlan stádiumhoz. Tudósok csoportjai sorra adják ki a figyelmeztetéseket a légkör és az óceánok vizének rekordnagyságú hőmérsékletéről, illetve a közelgő veszélyekről.
Kevés gyűlöltebb ember van manapság Ausztráliában, mint az ország miniszterelnöke. Scott Morrison december végén hagyta hátra (a hónapok óta) lángoló-füstölő országát egy kellemes külföldi nyaralásért cserébe, ám pár nap után az óriási közfelháborodás hatására haza kellett térnie.
Márpedig a rendkívüli ausztráliai hőségből és szárazságból még két hónap hátra van. Nem tudni, mit hoz ez az időszak, ám az biztos, hogy 2019 ősze óta a tűzek miatt porrá égett 2500 ház, felperzselődött majdnem 11 millió hektár terület, elpusztult legalább egymilliárd vadon élő és csaknem százezer háziállat és meghalt 28 ember (köztük 4 tűzoltó). És az is tény, a helyi hatóságok tegnapi közlése szerint, hogy Ausztrália második legnagyobb városában, Melbourne-ben és Victoria állam egyéb részein a legrosszabb a levegő minősége az egész világon a bozóttüzek miatt keletkezett füst és por miatt.
A kétségbeesett kármentés közben a liberális-konzervatív kormányt vezető Morrison a minap interjút adott, amelyben – korábbi álláspontját feladva – már nem tagadta a globális klímaváltozást. Ám ahelyett, hogy komoly intézkedéseket tervezne ennek kezelésére, tényként közölte: a következő évtizedben, s később is egy egészen más éghajlat alatt élünk, és javítanunk kell ehhez az ellenálló képességeinket.
Honfitársait aligha vigasztalta meg ezzel a megjegyzésével, ráadásul a népszerűsége is folyamatosan csökken.
Ausztráliát mindig is jellemezték a száraz időszakok és a bozóttüzek, de az utóbbi években a bolygó fölmelegedése miatt ez az állapot tovább tart, és nagyobb veszélyeket hordoz. Az elmúlt év nemcsak az eddigi legmelegebb volt, hanem egyben a nyilvántartások kezdete óta a legszárazabb is. A tíz feljegyzett legmelegebb esztendő a 2005 óta eltelt 14 évben történt.
A jelenlegi bozóttűz időszaka tavaly augusztus végén kezdődött – a szokásosnál hónapokkal korábban – és valószínűleg márciusig tart. A tragédia kapcsán egyre több embernek jut eszébe, hogy csak az elmúlt egy évben feltartóztathatatlan tűzvész pusztított még Kaliforniában, Dél-Európában, az Amazonas vidékén, Közép-Afrikában, Borneón, sőt Szibériában is.
Az ausztrál bozóttüzek hevessége alátámasztja azt a nemzetközi figyelmeztetést, amely szerint a globális felmelegedés közeledik a visszafordíthatatlan stádiumhoz. Tavaly novemberben csaknem 11 ezer tudós és kutató figyelmeztetett a „klíma-szükséghelyzetre”. A jelentésük a következő sokkoló megállapítást is tartalmazza: Ezek a klimatikus láncreakciók komoly bomlást idézhetnek elő az ökoszisztémában és a gazdaságban, potenciálisan pedig a Földünk nagy részét lakhatatlanná teszik.
Brit tudósok, köztük Richard A. Betts professzor, klímaszakértő, tegnap arra figyelmeztettek, hogy az ausztráliai tűzek csupán a nyitányát képezik annak a veszélyes időszaknak, amely a hőmérséklet emelkedésével köszönt majd be a Földön.
Egy nemzetközi tudományos kutatócsoport 14 tagja legújabb publikációjában ugyanakkor arról számol be, hogy a klímaváltozás miatt tavaly rekordszintre emelkedett a világtengerek hőmérséklete a rendszeres mérések kezdete óta. Elemzésük szerint, ha nem sikerül megállítani a klímaváltozást, annak katasztrofális következményei lehetnek.
