Csaknem négyszázalékos gazdasági növekedéssel zárta az évet Szerbia, de idő kell még ahhoz, hogy utolérje azt a színvonalat, amit például Magyarország képvisel – nyilatkozta Milojko Arsić, a belgrádi gazdasági egyetem professzora a Betának.
Az ország gazdasági növekedését, igaz, magasabb lett az elvárt 3,5 százalékosnál, jelentősen befolyásolta az építőipar, azon belül is a Török Áramlat építése. Mivel a munkálatai szinte befejezettnek tekinthetők, jövőre ismét számíthatunk a 3,5 százalékos trendre.
– Szerbiának legalább harminc évre lenne szüksége ahhoz, hogy elérje azt a fejlettségi szintet, amit Közép-Európa országai képviselnek, hiszen ezek az országok hozzávetőleg 80 százalékkal fejlettebbek Szerbiánál – mutatott rá Arsić.
Ahhoz, hogy elérjünk egy jelentős, optimálisnak tekinthető 5 százalékos növekedést, az elmúlt hét évben megvalósított minimális, 2,3 százalékos termelést meg kellene kétszerezni. Ilyenfokú gyors növekedést csak nagyon kevés kis országnak sikerült elérnie néhány évtized alatt.
– A gazdasági növekedés felgyorsítása és a felzárkózás a közép-európai országok színvonalához, önmagától nem valósul meg. Szerbia az utóbbi hét évben jelentősen alulmaradt a fejlődésben ezektől az országoktól, lassúbb volt a termelésben, ezért egyre inkább növekedett a lemaradás – mutatott rá a professzor.
A gazdasági növekedés eléréséhez sok mindennek meg kell változnia. Elsősorban változtatni kell társadalmi és gazdasági berendezésen. Nem várhatjuk el, hogy azok a módszerek, amik az elmúlt hét évben gyenge eredményekhez vezettek, jelentős gazdasági növekedést hoznak a jövőben.
A hétszázalékos gazdasági növekedés elérése, amit időnként a Világbank képviselői hangsúlyoznak mint elvárandó teljesítményt, lehetetlen cél, még akkor is, ha hirtelen megvalósulnának a szükséges reformok. Ez a beruházás viszont a bruttó társadalmi össztermék értékénél 30 százalékkal nagyobb befektetést jelent, ami az európai országok számára elérhetetlen.
A kedvező gazdasági növekedéshez szükség lenne a megfelelő irányba változtatni a kormányzási elveket, egy olyan jogállamnak a létrehozása lenne a cél, amiben hatásos lenne az adminisztráció és a törvénykezés, megszűnne a korrupció, az állam pedig egyenjogúként kezelné a gazdasági ügyfeleket.
– Szerbia bizonyos területeken rosszabbul tejesít mint korábban. A jogállamiság megvalósítását rangsoroló listán, amelyet a Világbank állít össze, hátrébb foglal helyet – közölte Arsić.
A gyors gazdasági növekedés eléréséhez szükséges minőségi intézményrendszerek kialakítása mellett az országnak szüksége van egy olyan gazdasági politikára is, amely segítségével a makrogazdasági stabilitás hosszú távon is fenntartható. Az utóbbi években bizonyos mértékű javulás érzékelhető a közlekedés, energetika, kommunikáció és a kommunális infrastruktúra területén, de a jövőbeli sikerek eléréséhez szükséges odafigyelni a projektek megválogatása és megvalósítása során.
