Az utóbbi néhány évben az országban összesen mintegy 350 kilométer hosszúságú autópálya épült, valamint több mint 500 kilométer vasutat újítottak fel, ami „ugyanolyan fontos a szállítás szempontjából”, mint a közúti folyosók. Szerbiának három nemzetközi repülőtere van, és húsz év elteltével 250 millió eurót tudott elkülöníteni a vízi közlekedés fejlesztésére is. Így összegezte az eredményeket Zorana Mihajlović építésügyi, közlekedési és infrastruktúra-fejlesztési miniszter a Beta hírügynökségnek adott interjúban. A tárca számításai szerint az autópályák hosszát illetően Szerbia 5 év múlva túlszárnyalja Horvátországot, Bulgáriánál, Albániánál és Macedóniánál máris jobb, Magyarországnál viszont nem.
– Befejeztük a 10-es közúti folyosó déli és keleti elágazását, valamint folytattuk a Miloš fejedelemről elnevezett autópálya építését, amely Montenegróval köti össze Szerbiát. Ám nemcsak az a fontos, hogy az autópályák összekapcsolnak bennünket a térséggel, hanem az is, hogy az országon belül összekötik az egyes körzeteket – szögezte le a miniszter, aki a köztársasági kormány alelnöke és a Szerb Haladó Párt Elnökségének a tagja is. 2019-re visszapillantva arra is emlékeztetett, hogy megkezdték a Moravai korridor, továbbá a Szarajevó felé vezető autópálya Sremska Rača és Kuzmin közötti szakaszának építését. Ez utóbbi munkálatok számára megvannak a szükséges építési engedélyek, megszületett a megállapodás is Bosznia-Hercegovinával, ami egyáltalán „nem volt egyszerű, tekintettel az ottani döntéshozatali szintekre”. 2020-ben megkezdik a Fruška gora-i korridor építését, továbbá most készítik elő a dokumentációt a Požegától Kotromanig, valamint a Požegától Crna Gora felé vezető útszakaszhoz – részletezte Mihajlović. Arra is kitért, hogy épül a Ruma–Šabac-autópálya és a Šabac–Loznica gyorsforgalmi út, melyhez két évig tartott a dokumentáció előkészítése.
– Szerbiának ma sokkal jobb a pozíciója, mint négy-öt évvel ezelőtt, ezt bizonyítják a 10-es korridor forgalmára vonatkozó adatok is: 2014-ben azon az úton 34 millió jármű haladt végig, 2019-ben viszont már 60 millió. Szerbia legfőbb ereje földrajzi helyzetéből adódik, hiszen ez a legrövidebb útvonal Kelet és Nyugat között – mondta Mihajlović, aki szerint az utakat gyorsan, hatékonyan kell építeni, és nem történhet meg többé, hogy valahol a munkálatok 20-30 évig is elhúzódnak. Szavai szerint ha áttekintjük az eddig elvégzetteket és a terveket, azt látjuk, hogy Szerbiát hamarosan „autópályák hálózzák be”.
Közben folytatódik a helyi utak újjáépítése is, 5000 kilométert terveznek helyreállítani minisztériumi segítséggel, mert „a helyi önkormányzatoknak nincs elegendő anyagi eszközük arra, hogy maguk javítsák meg őket”. Ezek között „komolyabb”, 20–30 kilométeres útszakaszok is vannak, amelyek összekötik a vidék lakosságát az autópályákkal. A helyi utak rekonstrukciója a következő három évben egymilliárd eurót emészt fel, annyit, „amennyibe egy autópálya kerül”, az összes tervezett útépítés értéke pedig – beleértve a vasutakat is – 11 milliárd euró lesz.
A miniszter elmondta: a korábbi infrastrukturális beruházások kölcsönökből és 20-30 százalékban a költségvetésből valósultak meg, most pedig már a munkálatok 40-50 százalékát az államkasszából finanszírozzák. A hiteleket rendszeresen törlesztik, a költségvetésben erre 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben is lesz pénz. Hozzátette: a pénzügyileg „legsúlyosabb” projektum mindeddig a Belgrád–Budapest-gyorsvasút építése, melyre Szerbiának több mint kétmilliárd eurót kellett elkülönítenie, és amely ugyanennyibe kerül Magyarországnak is.
