2024. március 29., péntek

Zelenszkij másképp csinálja?

Ukrajna a tektokinus földcsuszamlásszerű változások-fordulatok országa. Több ilyen esemény játszódik le náluk, mint bármelyik másik országban. Az első ilyen eseménynek még Oroszországgal és Fehéroroszországgal együtt volt részese. Ők robbantották fel a Szovjetuniót, hogy 15 államra essen szét. A következő eseménynek már maga volt a résztvevője. Viktor Janukovics nemzeti hősből ellenség lett, akit a narancsszínű forradalomnak nevezett tömegmozgalom megbuktatott, hogy Viktor Juscsenkót segítse hatalomra. Kisebb, de még mindig földcsuszamlásszerű esemény volt, hogy Juscsenko annyira lejáratta magát, hogy ismét Janukovics került hatalomra. Igazi földcsuszamlás volt azonban, hogy Janukovicsot egy tömegmozgalom újból megbuktatta.

A legújabb ilyen esemény már napjainkban játszódott le. Az történt ugyanis, hogy az említett fordulat után hatalomra került Petro Porosenko az elnökválasztáson katasztrófális vereséget szenvedett egy olyan embertől, aki addig annyira vett részt a politikában, hogy egy népszerű tévésorozatban ő játszotta a köztársasági elnök szerepét. Méghozzá olyan arányú vereséget, amilyen demokratikus elnökválasztásoknál nem igen fordul elő: Vologyimir Zelenszkij a szavazatoknak több mint 70 százalékát szerezte meg.

Ez a győzelem aztán végre lehetővé teszi annak megmagyarázását is miért éppen Ukrajna a leggyakoribb színhelye a földcsuszamlásszerű eseményeknek. A magyarázat pedig egy nagyon bonyolult jelenség. Mégpedig az, hogy Ukrajnában a legnagyobb méretűvé vált korunk két rákfenéje: a korrupció és a nacionalizmus.

A korrupció elburjánzása a rendszerváltás más országaira is jellemző. Ezek az országok ugyanis egy súlyos fertőzés áldozatává lettek. Mert náluk az történt, hogy a rendszerváltás dollármilliárdos emberek egész sorát teremtette. (Ukrajnában több ilyen dollármilliárdos lett mint egész Közép-Európában.) Ez hozza magával azt a fertőzést, hogy bárki kerül hatalomra legfőbb gondja és törekvése: hogyan pótolhatná lemaradását a meggazdagodásban. (Magyarországon most csodálkoznak azon, hogy a nagyvárosokban hatalomra került ellenzéknek első gondja a jólét biztosítása.)  Márpedig Ukrajna itt is a végletet demonstrálta: egy vizsgálat megállapította, hogy Európától kapott pénzek 70 százaléka magánpénztárakba került.

A korrupció aztán nem önmagában, de a kiegészítő és a gerjesztő tényezőként magával hozza nacionalizmust. Egyrészt már a hatalom megszerzésének és megtartásának leghatékonyabb eszköze a nacionalizmus felkorbácsolása, hogy utána hirdethesse: ő ezeknek a nemzeti érdekeknek nemcsak legodaadóbb szolgálója, hanem egyetlen letéteményese. Másrészt utána nem tudni, hogy milyen arányban a lelkiismeret megnyugtatásának (mert ő a nemzeti érdekek szolgálója) és mennyiben a megteremtett nacionalizmusnak, vagy csak a hatalom megőrzésének a természetes eszközeként jön ennek a nacionlizmusnak a képviselete. (Ukrajna itt is a végletet mutatja, nemcsak a kisebbségek elleni fellépéssel, hanem fegyveres bandák létrehozásával is.)

Zelenszkij egy ilyen országot örökölt és Európa most érdeklődéssel figyeli, hogyan birkózik meg ezzel a helyzettel. Az eddig történtek egyformán mutatják azt, hogy eredményeket mutathat fel meg azt is, hogy olyan akadályok előtt áll, amelyek meggátolhatják, hogy igazi áttörést hozzon. Elsősorban alapvető ígéretének teljesítésében: „véget vetek a háborúnak”.

A sikerek között ott van, hogy már elért olyan dolgokat, amelyek Porosenko idején elképzelhetetlenek voltak. Nem tudjuk mi a rangsor, de a sikerek között ott van, hogy már tárgyalt Putyin orosz elnökkel és lehetővé tette, hogy passzívitással eltelt három év után ismét összeüljön az a „normandiai négyeknek” nevezett békéltető csoport – Emmanuel Macron francia elnök, Angela Merkel német kancellár, Putyin orosz elnök és az ukrán elnök, most Zelenszkij személyében – amely arra vállalkozott, hogy békét teremt Ukrajnában, véget vett annak a belháborúnak, amely eddig 13 ezer ember életébe került.

Ez azért jelentős, mert már megtették az első lépéseket az ország békéjének megteremtésére és az Oroszországgal való viszony javítására. A békével kapcsolatban: végrehajtották a csapatok visszavonását a jelenlegi frontvonalról és kicserélték a hadifoglyokat. Az Oroszországgal való viszony javítása azért fontos, mert lejár a gázszállításról szóló tízéves szerződés.

A sikerek ellenére azonban Európa jobban oda figyel arra, hogy Zelenszkijnek nagyon nehéz dolga lesz elképzeléseinek megvalósításában. Elsősorban abban, hogy sikereket érjen el a válság eddigi szakaszában felkorbácsolt nacionalizmus visszaszorításában. Mert békét csak úgy teremhet, ha megoldja az ország területén lévő két „népköztársaság” kérdését. A helyzet ugyanis az, hogy Európa nyomása és Oroszország magatartása lehetővé teszi a „népköztársaságok” beolvadását az országba. De ehhez „különleges helyzetet”, vagyis autonómiát kellene biztosítani ennek a két területnek. Ezzel viszont a felkorbácsolt nacionalizmus és a fegyveres csoportok – amelyek máris Moszkva előtti kapitulációval vádolják Zelenszkijt – határozottan szembeszállnak.

Sőt ez a nacionalizmus azt is megnehezíti, hogy tényleges lépest tegyen a kisebbségek – nemcsak az oroszok, hanem a kárpátaljai magyarok – helyzetének javítására. Itt ugyanis az a helyzet, hogy nemcsak a két kisebbségellenes törvény – a nyelvhasználati és az oktatási – visszavonására nincs remény, hanem most tárgyalnak a harmadik kisebbségellenes törvényről: a területi felosztásról.