Magyar Szó magyar szellemiségben

Németh Zoltán

2019. december 25., 15:39

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria 

Varjú Mártát 2011. június 23-án nevezte ki a Magyar Nemzeti Tanács a Magyar Szó napilap megbízott főszerkesztőjévé. 2012 szeptember 27-én választották meg szokványos módon, négyéves mandátummal, majd 2016. szeptember 27-én újraválasztották. Ezt megelőzően a Magyar Szó Kft. óriási átszervezésen esett át, ami a szerkesztőséget érintette a legjobban, kiváló újságírók kerültek az utcára, megtizedelve, három, illetve négy helyen kellett szerkeszteni a lapot, ami rettentően megnehezítette a főszerkesztő munkáját.

• Bátor döntés volt részedről, hogy ilyen helyzetben elvállaltad a lap irányítását.

– Hát, nem volt könnyű dolgom. Először is elődömet leváltották, így a szerkesztőség egy részétől ellenállásba ütköztem. A helyzetemet nehezítette az is, hogy a címoldal, a belpolitikai oldal, tehát a lap legfontosabb részei nem Újvidéken, hanem Szabadkán készültek. Én pedig céltudatos szerkesztést követeltem meg, amit kezdetben a szerkesztők egy része nehezen fogadott el. Miután a Magyar Nemzeti Tanács elkészítette a médiastratégiát, amiből kiviláglott, hogy nemcsak magyar nyelven, hanem magyar szellemiségben kell a lapot szerkeszteni, ehhez tartottam magam. Ez az irányvonal nem minden szerkesztőnél talált meghallgatásra. Mindennapos veszekedésekkel készült a lap. Munkámat nehezítette, hogy megbízott főszerkesztőként a leváltott főszerkesztő tervét örököltem, ugyanis a főszerkesztő minden évben elkészíti a rövid és hosszú távú tervét, amelyet átad az alapítónak. Több mint egy évig kellett e szerint a terv szerint dolgoznom. Miután 2012 szeptemberében szokványos módon kinevezett a Magyar Nemzeti Tanács főszerkesztőnek, a tervet már nekem kellett megírnom, és tettem is ezt a médiastratégiával összhangban. Persze eleinte elképzeléseim gyakran ütköztek ellenállásba, de lassan helyrerázódtak a dolgok, és amikor sikerült elérnem azt, hogy a lap gerincét, a címoldalt, a belpolitikai odalakat, a gazdasági oldalt ismét ott szerkesszük, ahol a főszerkesztő székel, tehát Újvidéken, a munkám sokkal könnyebbé vált.

Varjú Márta a díszülésen mondott köszönőbeszéde közben

Varjú Márta

• Nemcsak a szerkesztőség létszáma csökkent az átszervezés során, hanem előtted számos népszerű rendezvényt, kiadványt is megszüntettek az előző főszerkesztők.

– Igen. Újraindítottam a Strandszépe versenyt, amit még Vukovics Géza főszerkesztő álmodott meg. Ezt a rendezvényt azért találták ki, hogy enyhítse a lap példányszámának nyári csökkenését. Jómagam is ezzel a céllal indítottam újra, és bebizonyosodott, hogy nagyon népszerű rendezvényről van szó, és valóban kihat a lap példányszámának nyári csökkenésére. Nyáron ugyanis a szabadságok, a mezőgazdasági munkák miatt kevesebb az olvasónk. Újraindítottam a térségünk legnagyobb példányszámú könyvét is, a kalendáriumot, azaz a Naptárt, melynek az eladott példányszáma minden évben eléri, sőt meghaladja az 1500 darabot – 2013-ban 1800-at adtunk el belőle. Az előttem levő főszerkesztők az élőújságokat sem tartották fontosnak. Ezeknek az rendezvényeknek akkor van értelmük, ha tömegesek, és tudták ezt a múlt század hatvanas, hetvenes, nyolcvanas évek főszerkesztői. A néhány fős élőújságoknak sem volt semmi értelmük, ezért megpróbáltam visszaállítani a valamikori élőújságok fényét, ami sikerült is. Tordán például minden alkalommal telt ház előtt léphetünk fel, mutatkozhatunk be. Ez nemcsak a Magyar Szó népszerűsítét szolgálja, hanem az olvasóval való szorosabb kapcsolatteremtést is. Sikerült erősítenem kapcsolatainkat az önkormányzatokkal, s elértem azt, hogy támogatóink legyenek. A lap arculatán is változtattunk, új mellékletet indítottunk, a Gyógykalauzt és a Filkót, azaz a keresztrejtvényújságot. Ez utóbbi melléklet nemcsak enyhítette a szerdai számunk páldányszámának csökkenését, hanem megállította, sőt növelte. Folyamatosan nyereményjátékunk van... És nem szabad megfeledkezni a kiadványainkról sem. A Naptár sikerén felbátorodva, újabb könyvek tervezésébe fogtunk, először egy szintén népszerűvel jelentünk meg, egy szakácskönyvvel, majd Kabók Erikának, a Hétvége szerkesztőjének ötlete alapján a Szorványlétben kötetünk. Az első kötet után megjelentettük a másodikat is. A két könyv mintegy nyolcvan riportot tartalmaz a szórványlétben élő magyarok helyzetéről. Ez a két kötet kordokumentumként is igen jelentős. A szerkesztőség szinte minden tagja dolgozott rajta, önerőből adtuk ki a könyveket. Hetvenéves évfordulónkra is készítettünk egy könyvet, amelyet Fodor István írt, szerkesztett, majd következett a Menedékben című kiadványunk, amely az 1956-os forradalom évfordulójára jelent meg. Ez a könyv is egyedülálló, mert a Magyar Szóban megjelent írásokból, az '56-os forradalom szemtanúinak vallomásából áll. Fodor István összegyűjtötte mindazokat az írásokat, amelyek a forradalom kitörésétől 2016-ig megjelentek a Magyar Szóban. A Magyar Szó helyszíni tudósításaitól kezdve a visszaemlékezésekig mindet, a Dobrica Ćosić-interjút, amelyet a Magyar Szónak adott... Tigrisvérben címmel egy gyermekkönyvet, és a gyerekekhez szóló írások antológiáját is megjelentettük.

• Kinevezésed után három évvel munkádat, a szerkesztőség munkáját magas kitüntetésben részesítette a magyar kormány. 2014. augusztus 19-én vehetted át Budapesten a Külhoni Magyarság Díját. Hetvenéves volt akkor a Magyar Szó.

– Igen, erre nagyon büszke vagyok. Törekvésünk, szorgalmunk, elképzeléseink megvalósításának a jutalma volt ez a díj. Az elimserést a szerkesztőknek, a szerkesztőség minden tagjának köszönhetem. Három év alatt sikerült ismét egy jó csapatot összekovácsolnom, olyan hangulatot teremtenem, amelyben jó dolgozni, szót tudunk érteni, könnyen megbeszélni azt, hogy mi legyen a lapban.

• Szerinted mitől különös a Magyar Szó, miért éppen ezt a lapot vegye meg a vajdasági magyar ember?

– Elsősorban azért, mert magyar nyelven jelenünk meg, és egyetlenek vagyunk, akik magyar nyelvű napilapot készítünk Szerbiában. Naprakészen igyekszünk a közösségünket érintő minden dologról beszámolni, ugyanakkor az olvasó megtalálhatja a lapban a legfrissebb hazai és külföldi híreket, de nem maradunk le a művelődési és a sporteseményekről sem. Az olvasók számára nagyon fontosak a helyi hírek, amelyeket regionális oldalainkon megtalálhatnak, és a szórakozásnak is helyet adunk a lapban, mellékleteinkben. Nagyon sok eseményről csak a Magyar Szó tudósít, így csak ebből a lapból tájékozódhat ezekről az olvasó. Nem szabad arról sem megfeledkeznünk, hogy nekünk nemcsak a vajdasági magyarok tájékoztatása a feladatunk, hanem a vajdasági magyarok politikai, művelődési, szellemi életének, mindennapjainak a dokumentálása is. Helyettünk ezt nem végzi el senki más. És ezzel érvelek akkor, amikor védem a nyomtatott sajtót, ugyanis a nyomtatott sajtóban leírtak változatlanul megmaradnak, a honlapon megjelent írásokon viszont mindig lehet módosítani, változtatni. Ez a papíron nem lehetséges. Természetesen a Magyar Szónak van honlapja is, online felületünket folyamatosan fejlesztjük, de külön szerkesztősége nincs a honlapunknak, hanem ugyanazok az emberek készítik, akik egyébként is a taposómalomban vannak. Ennek ellenére honlapunk más itten honlappal, sőt hírportállal is felveszi a versenyt. Online felületünknek havonta 300 ezer látogatója van, Facebook-oldalunkat 40 ezren követik, legnépszerűbb írásainkat pedig több ezren is megtekintik. A Magyar Szó így gyakorlatilag a világ minden részére eljut.

• Sokan temetik ma a nyomtatott sajtót, így a Magyar Szót is. A vállalat vezetősége gyakran felrója azt, hogy csökken az újság példányszáma. Mi erről a véleményed?

– Ennek több oka van. Először is a terjesztésünk nem megfelelő, ugyanis korábban saját kioszkjaink voltak, most pedig nagy terjesztőhálózatokra vagyunk szorulva, amelyek nem mindig a mi érdekeinket helyezik előtérbe. Postai úton sem lehet a napilapot terjeszteni, mert a posta rendszeresen késik, néha egy hetet is. Mindezen változtatnunk kell, nem nyugszok, amíg a terjesztési nehézségeinket nem oldom meg úgy, hogy az olvasóink elégedettek legyenek. A Magyar Szó tagja lett a MIDAS-nak, a kisebbségi és regionális lapok európai egyesületének. 2017-ben Barcelonában részt vett ennek az egyesületnek a konferenciáján. Mindegyik kisebbségi lap valamiféle támogatásból él, és mindegyik – ahogy a nagy világlapok is – a példányszámcsökkenéssel küzd. Büszkén mondhatom, hogy 2017-ben a mi lapunknak a példányszáma csökkent a legkisebb mértékben, mindössze 7 százalékkal. A többi lapoknál a példányszámcsökkenés elérte, sőt meghaladta a 10 százalékot is. Azóta lapunk példányszámának csökkenését sikerült 6 százalékra szorítani, ami a körülményekhez képest kiváló eredmény.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége