2024. március 29., péntek

Szerbia a dőzsölés rekordere

Országunkban a legtöbbet élelemre költenek az emberek - Európában a legnagyobb tét a rezsiköltség

A szerbiai háztartásokban tavaly átlagban 64,5 ezer dinárt költöttek a lakosok havonta. A felmérések szerint a költségek egyharmadán élelemet vásároltak az emberek. Az EU országokban ezzel szemben a családi kassza legnagyobb kiadási tétele a rezsiköltség.

Egy sor sajt, egy sor kolbász, egy sor sonka… (Dávid Csilla felvétele)

Egy sor sajt, egy sor kolbász, egy sor sonka… (Dávid Csilla felvétele)

Szerbia az „eszem-iszom” szempontjából az európai rekorderek között van. Míg a fejlettebb uniós területeken lakosonként évente 1861 eurót költenek élelemiszerre, addig a jóval szerényebb jövedelemből országunkban évente 926 eurót költ a lakosság fejenként élelemre. Szerbiától csak Bulgáriában, Törökországban és Észak-Macedóniában költenek többet a családi büdzséből élelemre.

Žarko Malinović, a szerbiai gazdasági kamara munkatársa a Szerbiai RTV reggeli műsorában azt magyarázta, hogy a „dőzsölésnek” anyagi és kulturális okai vannak, de vizsgálni kell a fogyasztói szokásokat is. Az EU-ban ugyanis háromszor többet költenek éttermi és szállodai étkezésre - mondta Malinović, aki Olaszország példáját hozta fel, ahol átlagban egy ételt készítenek otthon, kettőt pedig étteremben fogyasztanak el a családok. Nálunk viszont a napi három étekezést leginkább otthon fogyasztják el az emberek.

Szerbiában alkoholos italokra és dohányárura nagyjából ugyanannyit költenek a lakosok, mint az EU-ban. A vásárolt alkoholmennyiséget azonban inkább otthon isszák meg az emberek, mintsem vendéglátóipari létesítményekben. A kulturális különbségek példájaként a gazdasági kamara munkatársa a nagy otthoni eszem-iszomokat emlegeti, amikor is az az igazi vendéglátó, aki a húst is hússal kínálja, s természetesen mindez mellé kellő mennyiségű alkoholos ital dukál.

Az uniós polgárok háromszor többet szánnak kultúrára és rekreációra, mint régiónk lakosai. Malinović szerint a szerbiai polgárok nem fordítanak kellő figyelmet a szabadidő minőségi eltöltésére annak ellenére sem, hogy a kultúra és a rekreáció terén nálunk a költségek jóval alacsonyabbak, mint az EU-ban.

Az EU országaiban viszont a polgárok havi jövedelmük 24 százalékát lakhatásra és közüzemi számlákra költik. Nyugaton tehát a rezsiköltség képezik a lakosság havi járandóságának harmadát. A gazdasági kamara szakmunkatársa arra is felhívta a figyelmet, hogy miközben Szerbiában a fiatalok viszonylag későn költöznek el a szülői házból, addig az EU egyes országaiban, különösen a skandináv országokban a nagykorúságuk elérését követően a gyerekek azonnal elköltöznek otthonról és önálló életet kezdenek. Az eltérő kulturális és szociális különbségek itt is nyilvánvalóak. Miközben a szerbiai fiatalok minél előtt saját ingatlanra vágynak, addig a skandináv országokban az ifjú nemzedék inkább a lakásbérlést részesíti előnyben. Éppen ezért magasabbak a bérleti költségek és voltaképpen ez teszi ki a költségek legnagyobb hányadát.

Malinović kiemelte azt is, hogy a béremelkedésekkel várhatóan a kiadások struktúrája is változni fog. A szakember szerint a szerbiai lakosság többet fordít majd szabadidőre és változni fognak a fogyasztói szokások is: többet járnak majd étterembe étkezni, s példaként a Belgrádban gombamód szaporodó gyorsétkezdéket és kisvendéglőket említette. (Forrás: Szerbiai RTV)