A bánáti Nagykikinda két nagy rendezvényéről ismert: az egyik a Töknapok, amelyet szeptember végén tartottak meg, a másik pedig a Bagolyfesztivál, amely ezen a héten zajlik. Szakelőadásokat, kiállításokat tartanak, és persze megszámolják a városközpontban telelő erdei fülesbaglyokat. A tavalyihoz képest most több madarat számoltak meg.
Madártani egyetemisták hívták fel a közvélemény figyelmét 2006-ban, arra, hogy Nagykikinda főterén évről évre több száz erdei fülesbagoly telel. Azóta minden novemberben egy hét ebben a városban a baglyokról szól. Előadásokkal, rendezvényekkel, próbálják a figyelmet fölkelteni a természeti kincsre. Az is fontos, hogy a bagolyszámlálás aktív résztvevői a gyerekek. Ugyancsak a fiatalok vettek részt a helybeli Kultúrközpontban megtartott előadáson, amelynek a témája természetesen az erdei fülesbagoly volt.
Kevesebb, mint egykor, de több, mint tavaly (Kecskés István felvétele)
Az eddig megszámolt legnagyobb madárállomány 730 egyedből állt. Milan Ružić, a Madártani és Madárvédelmi Egyesület ügyvezető igazgatója szerint számukat újabban nagyban befolyásolja a klímaváltozás.
– A baglyok augusztusban érkeznek ide a térre, de a számuk most novemberben sem akkora, mint amekkora később, a nagyobb hidegben és havazásban. Eddig ma 180 baglyot számoltunk meg, ami elég szép szám ebben az időszakban. Külön örülünk annak, hogy ebben a munkában a gyerekek is segítenek. A legfontosabb az, hogy, akik Nagykikindán élnek, akik maholnap döntéshozói pozícióra jutnak, megértsék ennek a jelenségnek a fontosságát, és ennek megőrzését – mondta Milan Ružić.
Részben az ismertető előadásoknak köszönhetően a városban élők elfogadták és megszerették ezeket a hasznos madarakat. Így érez Moldvai Kálmán is, az egyesület munkatársa.
– Azt mondhatom, hogy én ezek a baglyok mellett nőttem fel. Ugyanis a térre néző általános iskolába jártam, és tíz éves koromban az iskola ablakából figyeltem fel először rájuk. Azóta követnek engem, még akkor is, ha már nem itt élek. Viszont örülök, hogy az emberek időközben rájöttek, hogy milyen szép természeti gazdagság van ebben a városban – mondta Moldvai Kálmán.
A madárpopuláció nagysága és a megfigyelésük lehetősége a városi sétányon sok turistát, természetbarátot, madárkedvelő embert vonzott már Nagykikindára. A BBC médiaház dokumentumfilmet is készített „a világ legnagyobb bagolytelelőjéről”. Ottjártunkkor találkoztunk a Belgrádban élő Masahiko Otsuka japán újságíróval is, aki a szigetországi honfitársai számára a Serbia Channel nevű YouTube-csatornán számol be a szerbiai érdekességekről. Megtudtuk tőle, úgy gondolta, hogy érdekes lehet a potenciális japán turisták és nézők számára a madártelelő, ezért úgy döntött, a héten követi a nagykikindai eseményeket.
Az önkormányzatban pedig mindent megtesznek a rendezvény népszerűsítése érdekében – mondta Marijana Mirkov, a nagykikindai önkormányzat városfejlesztési osztályának a szakmunkatársa.
Így tanulnak a gyerekek (Kecskés István felvétele)
– Egyértelmű, hogy nálunk van a világ legnagyobb bagolytelelője, azzal együtt pedig a bagoly lett a város egyik védjegye is. Miért éppen Nagykikinda, miért a nagykikindai főtér? Valószínűleg azért, mert jó emberek vagyunk. Pozitív energia, békesség és csönd található itt, s a baglyok ezért döntöttek úgy, hogy nálunk lakjanak a téli hónapokban – vélekedik az önkormányzat szakmunkatársa.
Az erdei bagoly a téli hónapokban megtalálható szinte minden vajdasági településen. Mintegy harmincezer egyedre becsülik a létszámukat. Persze ez is változó. Elsősorban az erdők hiánya és a mezőgazdaságban, valamint a rágcsálók irtására használt nagy mennyiségű méreg veszélyezteti őket.
