Szükség van a nyugat-balkáni országok Európai Uniós csatlakozási folyamatainak dinamizálására – hangsúlyozta Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős tagjelöltje Budapesten, az Országgyűlés európai ügyek bizottságának pénteki meghallgatásán.
Zajlik a meghallgatás (Fotó: MTI)
A politikus elmondta: biztosként az egyik legfontosabb és legsürgetőbb feladata lesz majd lehetővé tenni, hogy az Európai Bizottság olyan javaslatot tudjon kidolgozni, amely alapján még a jövő évben, a zágrábi csúcs előtt megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások Albániával és Észak-Macedóniával.
Várhelyi kihívásokkal telinek nevezte a bővítési- és szomszédságpolitikai portfóliót. Kitért arra is, hogy az Európai Tanács októberi vitája azt is felszínre hozta, hogy vannak olyan Uniós tagállamok, amelyekben komoly kételyek vannak nemcsak a két tagjelölt országgal szemben, hanem a önmagában a bővítés politikájával, illetve a bővítési folyamattal szemben is.
Meggyőződése szerint bővítés nélkül Európa szegényebb lesz, nem használja ki azokat a politikai és gazdasági lehetőségeket, amelyeket közvetlen környezet kínál.
„Sőt önmaga járulhat ahhoz, hogy destabilizálódik saját közvetlen környezete” – tette hozzá. Tehát mindenképpen szükség van a nyugat-balkáni országok csatlakozási folyamatának a dinamizálására – mondta Várhelyi Olivér. Hozzátette: az lesz a feladata, hogy megerősítse ezt a folyamatot és megpróbálja egy olyan felzárkózási folyamattá teljesíteni, amely révén ezek az országok gyorsított gazdasági felzárkózással a mindennapok Európájához sokkal közelebb kerülnek.
Szólt arról is, sokszor éri kritika ezeket az országokat azért, hogy külső befolyásnak túlzottan kitettek, ugyanakkor az a helyzet, hogy amíg Európa nem tesz többet erőteljesebb jelenlétéért ezekben az államokban, addig ez a helyzet nem változik meg. Példaként említette azt, ha a nyugat-balkáni országok részt vennének a közlekedési infrastruktúra európai fejlesztési rendszerében, akkor számtalan ilyen befolyásolási kísérlettel is lelehetne számolni, hiszen közép- és hosszútávon hiteles, kiszámítható fejlesztési politikát lehetne közösen végezni.
Forrás: MTI
Várhelyi Olivér a szomszédságpolitikai területét érintve, a keleti partnerségről szólva arról beszélt, hogy kölcsönös érdek, hogy ez a régió gazdaságilag és politikailag közelebb kerüljön hozzánk. Ukrajna, Georgia, és Moldávia esetében a társulási megállapodás keretében még rengeteg kiaknázatlan lehetőség van – mutatott rá.
Kiemelte: Ukrajna stabilitása és biztonsága első számú európai érdek, és mint ilyen mindenben védelmezi majd. Az EU-nak ki kell tartania Ukrajna mellett – szögezte le Várhelyi Olivér.
A déli partnerségről szólva elmondta, hogy szerinte a területen egy új megközelítésre van szükség. Példaként említette Marokkó ügyét, ahol a kormányzat kész egyre több területen együttműködni az Unióval, beleértve a migráció területét. Ez a példa a régió többi országával is vállalható és végrehajtható – mondta a biztosjelölt.
