Svédország lezárja a Julian Assange-zsal, a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítójával szemben nemi erőszak gyanúja miatt indított nyomozást – jelentette be tegnap Eva-Marie Persson svéd főügyészhelyettes, aki szerint az eljárás alapjául szolgáló bizonyítékok megalapozottak, de csaknem egy évtizedet követően a szemtanúk üggyel kapcsolatos emlékei már elhalványultak. A vádhatóság döntése ellen fellebbezés nyújtható be. „Az előzetes vizsgálatok során felmerült dolgok átfogó elemzése alapján úgy értékelem, hogy a bizonyítékok nem elég erősek a vádemeléshez” – közölte Persson a sajtótájékoztatóján.
A svéd ügyészség májusban indította újra a nyomozást Julian Assange-zsal szemben, miután a vizsgálatot 2017 májusában megszüntette, és visszavonta az ellene kiadott nemzetközi körözést is, arra hivatkozva, hogy az akkor az ecuadori követségen élő 48 éves ausztrál férfi kézre kerítésére nincs esély. Az ügyészség mostani döntése elhárított egy lehetséges dilemmát, a brit bíróságoknak ugyanis eddig két kiadatási kérelem, az amerikai és a svéd között kellett volna dönteniük.
Julian Assange hét éven át élt Londonban Ecuador nagykövetségén, ahova a brit igazságszolgáltatás elől menekült, hogy ne adhassák ki Svédországnak. Valójában nem a svéd vádaktól tartott, hanem attól, hogy kiadják az Egyesült Államoknak, ahol egyebek között titkos adatok törvénytelen megszerzésével és államtitoksértéssel vádolják.
Assange-ot azt követően vették őrizetbe a brit hatóságok április 11-én, hogy Ecuador végül megvonta tőle a menedéket, majd azért ítélték 50 hét letöltendő szabadságvesztésre, mert amíg a nagykövetségen élt, nem jelent meg a bíróságon.
Az Egyesült Államoknak történő kiadatás ügyében 2020. február 25-én kezdődik meghallgatása.
