Immár huszadik bemutatójára készülődik a topolyai Mara színházi társulata. A színészek Molnár Róbert rendező irányításával túl vannak már az olvasópróbákon, és a napokban az egyes jelenetek színpadi próbái zajlanak. A jövő év elejére tervezett premier egy vidám darabot tartogat a nézők számára. Nézzük, mit is találunk róla a világhálón: „Kárpáti Péter Pájinkás János című darabja izgalmas szemszögből indít: egy cigány mesemondó révén azt mutatja be, hogy egy diktátor felemelkedése miképpen válik az emberek fejében jó és rossz erők epikus küzdelmét tematizáló, ugyanakkor a lényeget néha nagyon is jól megragadó mesévé. A drámában megjelenő mesebeliség a sárkányokkal és aranyhegyekkel persze túlzás, de pont ez a túlzás irányíthatja rá a figyelmünket a mítoszalkotás sajátos esztétikájára. Az álnépmese pedig jóllehet egyszerűsíti és elferdíti a valóságot, de ezt nemes, művészi értelemben teszi: újabb szemszögből képes megmutatni a jól ismertnek hitt történelmi tablót.”
– Örömmel fogadtam el a Mara színház társulatának felkérését a következő bemutatójuk megrendezésére – tudtuk meg Molnár Róberttől, a darab rendezőjétől – Látván a társulatot, nem is sokat kellett gondolkodnunk azon, hogy az idén mire essen a választás. Álom és forradalom a címe, igazából egész különös kapcsolat fűz ehhez a szöveghez. Valamikor 2002-ben láttam a Vígszínházban, majd elő is vettem és megcsináltam 2007-ben, 2008-ban a diákszínpadosokkal. Később egy véletlen folytán jó barátságba kerültem a darab szerzőjével, Kárpáti Péterrel is. Most felhívtam és nagy örömmel bocsátotta rendelkezésünkre a történetet. Úgy gondolom, hogy ez a darab mindig aktuális, de nem feltétlen gondolom azt, hogy aktualizálni kell. Van egy remek történet, amit úgy látom, hogy mi egy egész érdekes módon színpadra tudunk tenni, és úgy vélem, hogy ha tudunk vele egyszerre szórakoztatni és egy kicsit elgondolkodtatni is, akkor aktuális.
– Köztudottan közel áll hozzád a bábművészet. Vissza fog ez tükröződni a darabban, akár mondjuk a díszletekben vagy a mozgástechnikában?
– Biztosan. Már így van a fejemben egy-két dolog. Úgy látom, hogy ez a bábszakma a napjainkban a reneszánszát éli. Sajnos itthon nem igazán tapasztalok e téren fejlődést, de látván előadásokat akár Berlinben, akár az operában, egyre inkább tapasztalom, hogy meg-megmozdul a színpadon egy tárgy, életre kel egy báb, úgyhogy kezdik felfedezni a bábot. Én, mint a műfaj szerelmese úgy látom, hogy most sem úszom meg, és most sem kímélem meg a társulatot ettől. Azért mondom ezt, mert ez egy rettenetesen nehéz műfaj, amelyben nem elég csak színésznek lenni, hanem még számos dologra oda kell figyelni. Azt gondolom, hogy ez azért meghozza a maga örömét is mind a színészek, mind a közönség számára – fogalmazott Molnár.
Sörfőző Károly, a Mara társulat vezetője arról számolt be lapunknak, hogy a próbák jól haladnak, és a jövő év elejére tervezik a bemutatót.
– Körülbelül három hete kezdtük meg a próbákat. Mára már a színpadon dolgozunk, meg vagyok elégedve a próbafolyamatok menetével. Sajnos közben egy új színészünk elhagyta a társulatot, de szerencsére találtunk helyébe egy újabb tehetséges tagot. Még jó, hogy az előkészületek korai fázisában történt ez, mert így lesz ideje az új tagnak is megfelelő módon beilleszkedni a társulatba. Szerencsére az idén a pályázataink is eléggé sikeresek voltak és nem lesz gond a bemutatóval. Ami nagyon hiányzik számunkra, az egy próbahelyiség, ahol össze tudnánk jönni, illetve egy nyomtató, amivel ki tudnánk nyomtatni a szövegkönyveket. Nincs gondunk a Művelődési Házzal, de jó lenne, ha lenne saját otthonunk. Munkákhoz hozzájárul a Szekeres László Alapítvány, a tartományi titkárság, illetve a Topolyai község önkormányzata is. A bemutatót szeretnénk a magyar kultúra napjára, január 22-ére ütemezni, reméljük, hogy sikerül. Ehhez az is kellene, hogy az év végére összeálljon a darab a színpadon – fogalmazott Sörfőző.
