Áprilisban elkezdtem önmagammal beszélgetni – nagy értékű felújítást terveztünk a házunkon. Első lépésként mestereket hívogattam: ablakost, kőművest és a fűtésszerelőt. Árajánlatok sorakoztak az asztalon, majd választottunk. Azonnal feltűnt, hogy a fűtésrendszer befejezéséhez jóval több összegre lesz szükség, mint amennyi szerepelt a két évvel ezelőtti előszámlán. Ezt azzal indokolta a kivitelező, hogy időközben a gázkazán mellett döntöttünk. A korábban kért ajánlat ugyanis a szójabálás fűtés bevezetésére vonatkozott. Nem igazán értettük az okot, ugyanis akkoriban csak a csöveket vezettük szét a házban, illetve fűtőtesteket szereltettünk fel – ezeknek a helyén pedig nem kellett változtatni. Eszünkbe jutott, hogy kivitelezőt váltsunk, féltünk azonban attól, hogy így majd egymásra foghatják a mesterek az esetleges gondokat. Elfogadtuk hát az új, magasabb árajánlatot. Júniusban megkaptam a kölcsönt, és elkezdtük fizetni az előlegeket: a kőművesek nem kértek bizalmi pénzt, az ablakcserére is jelképes foglalót fizettünk, a fűtésre viszont 50 százalékos előleget kellett leperkálnunk. Szembetűnővé vált a különbség...
Mint később megtudtam a Vajdasági Fogyasztóvédelmi Egyesület illetékesétől:
– A törvényes rendelkezések nem szabályozzák az előleg nagyságát, ez kizárólag a megrendelő és a kivitelező megegyezésén alapul. Ezért jó előre tisztázni kell, hogy az előszámlán szereplő összeget milyen ütemben kéri a kivitelező, illetve hogyan igazolja a kifizetett összegeket – mondta el kérdésünkre Marko Dragić, az egyesület jogi tanácsadója.
A MOSOGÉP ÉS A FÜRDŐSZOBA ESETE
Június elején kicsit megnyugodtam. Az ablakosmesterek és a kőművesek tökéletesen, a megbeszéltek szerint elvégezték a munkát. Jöttek, dolgoztak, fizettünk, elmentek. Három napba telt az egész. Két hét múlva azonban már az utcán is önmagammal beszéltem. A szomszédasszonyomnak panaszkodtam éppen: csúsztak a munkálatok kezdésével a szerelők, már festeni kellene, nálam meg még mindig fúrnak-faragnak. Mindennaposak a félreértések, és újabb összeg kifizetését kérik tőlem.
Ahogy ilyenkor szokás, az emberek a saját tapasztalataikkal igyekeznek „enyhíteni” mások gondjain. A szomszédasszonyom is ezt tette: a mosógépével hozakodott elő. Egy évvel ezelőtt vásárolták a gépet, amely két hete egy programot sem „akar” elindítani. Kihívták a jótállási levélen szereplő legközelebbi szerelőműhelyt. Jött is a mester: megkérdezte, hol van a mosógép, de amikor a fürdőszobába vezette, akkor megfordult az illető, és cipőjét húzva tájékoztatta a gazdasszonyt, hogy a garancia nem érvényes, ha a gép a fürdőszobában vagy a konyhában van. A digitális szerkezetek ugyanis nem tűrik a párás levegőt.
– Hova tegyem akkor azt a gépet, aminek közel kell lennie a levezetőcsatornához? – kérdezte a szomszédasszony. Választ nem kapott, így kérte, hogy jótállás nélkül is javítsa meg a gépét. A mester azonban azt mondta, nem köteles a munka elvégzésére. Elkérte a kiszállási díjat és lelépett.
Nézzük, mit mond az esetről a fogyasztóvédelem:
– A hatályban levő rendelkezések szerint a jótállásért a kereskedő felel, nem pedig a felhatalmazott szerviz. A kereskedőnek viszont 8 napon belül válaszolnia kell a reklamációra, a felmerülő problémát pedig 15–30 napon belül meg is kell oldania.
JÓTÁLLÁS – SZOLGÁLTATÁSÉRT
A szomszédasszonyom beszámolója után nem tudtam szabadulni a gondolattól, hogy a fűtésrendszerre kért előszámla egyáltalán nem biztosíték arra, hogy évekig működni fog a 4000 eurós rendszerem.
Marko Dragić ebben az esetben megnyugtatott: a rendelkezések ugyanis előirányozzák, hogy minden igazoltan kifizetett szolgáltatásért minimum két évet garantálnia kell a kivitelezőnek. Ugyanez vonatkozik a kereskedőkre is, azaz 24 hónapig a jótállási levél hiányában is kötelesek a náluk vásárolt árut költségmentesen kicserélni vagy megjavítani.
Nagy önmarcangolások közepette szeptemberig lassanként kifizetgettük szinte a teljes összeget, ugyanis többhetes szünetek után csak így volt hajlandó tovább dolgozni a kivitelező.
A felvetődő problémára már korántsem kaptam megnyugtató választ...
– A kivitelező akkor köteles határidőre dolgozni, ha az előszámlán kötelezettséget vállalt az időpontok betartására. Fontos tehát, hogy a munka megbeszélésekor erre is kiterjedjen a figyelmünk: az összeg kifizetésének pontos ütemezése mellett a határidőket is pontosan határozzuk meg – figyelmeztetett a jogi tanácsadó.
MENNYI AZ ANNYI?
A skizofrénikus viselkedésem már a tetőfokára hágott, amikor barátnőm elmesélte az ő történetüket. Két lakást nyitottak egybe: a munkálatokat belsőépítész tervezte meg, aki a szükséges dokumentációt is beszerezte. Ezen tervrajzok alapján kértek ajánlatot a kivitelezőtől, aki jött, mért és számolt. Megegyeztek, előleget fizettek. Már javában tartott a felújítás, amikor a kivitelező kész tények elé állította őket: a végösszeg 30 százalékkal növekszik, mivel sok falon kellett polcszerű bemélyedést megvalósítani, és a leeresztett mennyezet is több munkát követelt. A barátnőmék bizonygatták, hogy az árajánlat megadása előtt megkapta a terveket, amelyeken ők nem kértek változtatásokat. A szakember itt is vállat vont: vagy ennyi, vagy nem fejezik be a munkát...
– A törvény megengedi, hogy a kivitelező a munka elvégzése közben megnövelje a költségtérítést, kötelezi azonban arra, hogy erről értesítse a megrendelőt. Amennyiben a megrendelő nem ért egyet az új végösszeggel, a munkálatokat megszakítják. A konkrét esetben akkor van joga bejelentést tenni a megrendelőnek, ha az előszámlának szerves része a tervdokumentáció is. Amennyiben ez így van, a kivitelező jogilag a saját maga által adott ajánlat megszegését követi el, amit az érvényes jogszabályok szigorúan büntetnek. Ilyen esetekben a kereskedelmi felügyelőséghez kell fordulni – részletezte Dragić. A jogi tanácsadó kiemelte azonban, hogy a bejelentést csak abban az esetben tudja érvényesíteni a felügyelőség, ha bejegyzett vállalkozóról van szó. Fizikai személyek közötti megegyezésekre ugyanis nem vonatkoznak a fogyasztóvédelmi rendelkezések.
JOGOM VAN ÉS LEHETŐSÉGEM?
Nem tudom, hány embert nyugtat meg az, ha nincs egyedül a bajaival, de nekem egyáltalán nem nyújtott vigaszt. Többszörös összezördülést követően szeptember végén beindult a fűtésrendszerünk. Egyelőre működik. A tervdokumentációt azonban a mai napig nem kaptam kézhez, így külön kellett könyörögnöm a gázóra leolvasásáért... Tudják: hogy ne egyszerre szakadjon a nyakamba több havi számla.
A szerbiai kereskedelmi minisztérium tájékoztatása szerint először az eladót, illetve a kivitelezőt keressük fel panaszainkkal. Ha nem tudjuk rendezni a nézeteltérést, akkor a regionális fogyasztóvédelmi központokhoz fordulhatunk, de a minisztérium honlapján elektronikusan is tehetünk bejelentést. Amennyiben a problémát a fogyasztóvédelmi szervezetek sem tudják megoldani, akkor latolgathatjuk a peren kívüli megegyezés lehetőségét: ebben az esetben fel kell keresnünk a kereskedelmi minisztérium által javasolt közreműködő szervet, amely „egyeztet a megegyezési lehetőségekről a vitában levő felekkel”. Ha ezek után sem jutunk közös nevezőre, akkor kérhetjük a bírósági eljárás elindítását. A sok utánajárást követően pedig azzal vigasztalódhatunk, hogy 500 000 dinár értékig terjedő bejelentés esetén nem számolnak fel perköltségeket...
… és én már élvezem is az otthonom melegét. Kérdések nélkül.
