2024. március 19., kedd
SZÍRIAI TÖRÖK OFFENZÍVA

Ankara az SDF parancsnokának kiadatását kérte

Abdulhamit Gül török igazságügy-miniszter a kurd vezetésű Szíriai Demokratikus Erők (SDF) fegyveres koalíció parancsnoka, a mozgalmi nevén ismert Mazlúm Kobáni kiadatását kérte pénteken az Egyesült Államoktól, mert számos véres merénylet felelősének és a nemzetbiztonságot veszélyeztető terroristának tartja.

Gül azt mondta: amennyiben Kobáni belép az Egyesült Államokba, az ottani hatóságoknak az Interpol eljárásának megfelelően el kell fogniuk és ki kell adniuk őt Törökországnak, mert a férfi Ankara kérésére szerepel a nemzetközi rendőri szervezet körözési listáján. A tárcavezető rámutatott: a riasztás 196 országra kiterjed, de a török külügyminisztérium csütörtökön az amerikai illetékeseket külön is emlékeztette erre. Gül arra is felhívta a figyelmet, hogy a két ország között ezen felül kiadatási egyezmény is érvényben van.

Orosz páncélozott jármű Kobániban. Az orosz egységek Putyin és Erdoğan megállapodását követően szerdán kezdték meg a járőrözést a szíriai határövezetben (Fotó: AP via Beta)

Orosz páncélozott jármű Kobániban. Az orosz egységek Putyin és Erdoğan megállapodását követően szerdán kezdték meg a járőrözést a szíriai határövezetben (Fotó: AP via Beta)

Donald Trump amerikai elnök egy csütörtöki Twitter-bejegyzéséből az derült ki, hogy előzőleg telefonon beszélt az SDF parancsnokával. Fahrettin Altun, a török elnöki hivatal kommunikációs igazgatója csütörtökön mély aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy egyes amerikai illetékesek, politikusok beszélő viszonyban vannak Kobánival és úgy kezelik őt, mintha legitim politikai szereplő volna.

Törökország szerint Kobáni azonban nem az arabokat is tömörítő SDF-nek, hanem annak az Ankara által terrorszervezetként kezelt Népvédelmi Egységek (YPG) nevű szíriai kurd milíciának a parancsnoka, amely az SDF fő erejét képezi. Ankara ezzel párhuzamosan Kobánit annak a Törökországban fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) felső vezetőjének is tekinti, amelyet viszont már az Egyesült Államok és az Európai Unió is terrorszervezetnek nyilvánított.

A török hadsereg október 9-én offenzívát indított Északkelet-Szíriában az YPG ellen, amely szerinte a PKK szakadárjainak szövetségeseként több száz kilométer hosszan ellenőrizte a határ túlsó oldalát. A katonai beavatkozás elsődleges célja az volt, hogy mintegy 30 kilométeres mélységben „megtisztítsa” a térséget az YPG-től. A területen október 17-e óta először amerikai, majd orosz közvetítés következtében jövő keddig tűzszüneti megállapodás van érvényben azzal a feltétellel, hogy a kurd fegyveresek kivonulnak a határ menti sávból.

A 2016. július 15-ei törökországi puccskísérlet után Ankara egy másik ember kiadatását is kérte már Washingtontól. Az incidens felelősének kikiáltott, és Törökországban ugyancsak terrorszervezetnek minősített nemzetközi gülenista mozgalom vezetője, az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülent török származású muszlim hitszónok kiadatását szeretnék elérni, de az ügyben mindeddig nem történt előrelépés.

Washington nem adja az olajmezőket

Az Egyesült Államok megerősíti katonai jelenlétét Szíriában annak érdekében, hogy megakadályoza az Iszlám Állam harcosainak hozzáférését a területen található olajmezőkhöz és a belőle származó bevételekhez – közölte pénteken az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben, a NATO-tagországok védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozását követően tartott sajtótájékoztatóján. Mark Esper elmondta, az Egyesült Államok fenntartja csökkentett jelenlétét Szíriában. Az amerikai csapatok fő célja annak biztosítása, hogy az Iszlám Államot a lehető legkisebb területre szorítsák vissza, és ne tudja visszaszerezni az olajmezők ellenőrzését.

Hozzátette, Törökország Észak-Szíriában vezetett hadművelete indokolatlan volt, a legutóbbi jelek is azt mutatják, hogy Ankara rossz irányba haladt.