2021. január 15., péntek

Emlékezés a hősökre

Ma van az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 63. évfordulója

Október 23-a a magyar nemzet újkori történelmének egyik legkimagaslóbb napját jelöli. Ugyanis 63 évvel ezelőtt ezen a napon egy új korszak kezdődött Európában. A magyar nép a Szovjet birodalommal szemben tanúsított bátor helytállásával és szabadságszeretetével kivívta a világ csodálatát és együttérzését. A magyar forradalom rámutatott a kommunista rendszer számos hiányosságára is, amelynek köszönhetően a keleti blokk országai a következő időszakban egyre inkább hangot adtak elégedetlenségüknek. Ez a folyamat a prágai tavasz néven elhíresült 1968-as csehszlovákiai eseményeken át a berlini fal 1989-es leomlásán keresztül vezetett, és a Szovjetunió 1991-es felbomlásával zárult le.

Fotó: mult-kor.hu
Fotó: mult-kor.hu

Közvetlenül a második világháború után a Vörös Hadsereg által megszállt országokban a demokratikus választásokat durván megsértve, kommunista kormányok kerültek hatalomra. Ezek uralma a nép körében rendkívüli ellenszenvet váltott ki, de a félelem erősebb volt. Ugyanis emberek százezreit vetették eljárás alá, folyamatosak voltak a deportálások, a padlássöprések, melyek mind növelték a kommunista hatalommal szembeni ellenszenvet. Sztálin 1953. március elején bekövetkezett halála után azonban nagy változásokra került sor a kommunista blokk országaiban. Az addigi vezetők körében tisztogatások történtek, mely során Magyarországon Rákosi Mátyás helyett Nagy Imre került a kormány élére. Azonban rövid két év elteltével ismét Rákosi vette át az ország irányítását, ami a nép végső elkeseredettségét váltotta ki. A forradalmi hangulathoz vezető döntő lökést a Szovjetunió Kommunista Pártjának első titkárának, Nyikita Hruscsovnak a XX. pártkongresszuson elhangzott kijelentései adták, melyben meghirdette az ún. desztálinizációt. Ennek hatására először 1956 júniusában Poznańban tüntetések törtek ki, amelynek végén az addig mellőzött Władysław Gomułka került hatalomra, aki kiharcolta a szovjet központi vezetésnek a lengyel belügyekbe való beavatkozásának korlátozását. Magyarországon azonban más irányt vettek a forradalom eseményei, melyek meghatározó történései Budapesten zajlottak le, ami 1956. október 23-án az egyetemista hallgatók tüntetésével és a 16 pontból álló követeléseik felolvasásával kezdődtek. Az ezt követő események pedig a Magyar Rádió székházának ostromával és a több napon keresztül tartó utcai harcokkal folytatódtak, melynek híre az egész világot bejárta. Azonban a szabad világ rokonszenve ellenére tétlen maradt és az ígérgetések mellett semmiféle segítséget nem nyújtott a szabadságharcosoknak. Vidékünkről a sors azonban többeket a forradalom középpontjába sodort, akik közül talán a legismertebb a temerini származású Sörös Imre volt. Mai napig sem sikerült kideríteni az ő valós szerepét a forradalomban, azonban mindenképpen a kommunizmus áldozatává és egyben mártírunkká vált. Hős volt, mint ahogyan a forradalom november 4-ei véres leverése után perbe fogott és a legtöbb esetben megalapozatlan vádakkal kivégzett szabadságharcosok százai is.

Áldozatuk azonban nem volt hiábavaló, hiszen felcsillantották Európa elnyomott népei számára a reményt, ami ha évtizedekkel később is, de meghozta a hőn áhított szabadságot.