A londoni alsóház szombaton elfogadta azt a módosító indítványt, amelynek célja a Brexit feltételrendszerét rögzítő, ezen a héten elért megállapodás formális jóváhagyásának halasztása mindaddig, amíg a megállapodás törvényerőre emeléséhez szükséges összes jogi instrumentumot a parlament törvénybe nem iktatja. Ez nagy valószínűséggel akár a Brexit halasztását is jelentheti majd, mivel szombaton a tervekkel ellentétben – a módosító indítvány elfogadásának következményeként – lekerült a napirendről a szavazás a Brexit-egyezmény jóváhagyását indítványozó kormányzati beterjesztésről.
Mindennek egyenes következményeként érvénybe lépett az a törvény, amelynek alapján Boris Johnson miniszterelnöknek még szombaton kezdeményeznie kell az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnál az október 31-én esedékes kilépés halasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-éig. A módosító indítvány elfogadása után Johnson az alsóházban közölte, hogy erről nem hajlandó tárgyalni az EU-val, és a törvény őt erre nem is kötelezi. Azt ugyanakkor nem mondta, hogy nem írja meg a halasztást kezdeményező levelet, de kijelentette: reméli, hogy az Európai Unió vezetői nem találják majd vonzónak a Brexit halasztását. Johnson közölte: változatlan a kormány azon célkitűzése, hogy a Brexit nem halasztható az október 31-ei határnapon túl, és ő személyesen mindent megtesz annak érdekében, hogy a Brexit-folyamatot addig a napig véghezvigye. Hozzátette: továbbra is erőteljes meggyőződése, hogy az Egyesült Királyságnak és az Európai Uniónak is az a legjobb megoldás, ha az Egyesült Királyság október 31-én kilép az EU-ból.
A Downing Street a szombati alsóházi fejlemények nyomán közölte, hogy hétfőn ismét megpróbálja az alsóház elé terjeszteni formális jóváhagyásra a Brexit-megállapodást, bár ez John Bercow házelnök döntésétől is függ. Bercow márciusban, egy 1604-ben kelt parlamenti precedensvégzésre hivatkozva megtiltotta az akkori miniszterelnök, Theresa May vezette kormánynak, hogy a tavaly novemberben elért eredeti Brexit-megállapodás nem sokkal korábban elvetett verzióját változatlan vagy jórészt változatlan formában újból a ház elé terjessze. A May által elért kilépési egyezményt az alsóház háromszor szavazta le, és Theresa May a nyáron jórészt emiatt le is mondott. A kormányzó Konzervatív Párt az ő utódjaként választotta vezetőjévé és így miniszterelnökké Boris Johnsont.
A szombaton megszavazott módosító indítványt Sir Oliver Letwin, az egyik legtekintélyesebb alsóházi képviselő, a Konzervatív Párt frakciójának volt tagja terjesztette be több prominens képviselőtársa, köztük Philip Hammond volt pénzügyminiszter támogatásával. Sir Oliver indítványa a Brexit-megállapodás jóváhagyását kezdeményező kormányzati beterjesztés szövegét úgy írta át, hogy a Ház megfontolta a kérést, de nem adja jóváhagyását a megállapodásra, amíg a kilépési feltételrendszer törvényerőre emelkedéséhez szükséges összes jogszabályt és jogi instrumentumot, köztük a Brexit-megállapodás teljes jogi szövegét a parlament törvénybe nem iktatja.
A módosítás támogatói nem titkoltan azt igyekeznek megakadályozni, hogy a Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-táborának tagjai – akik közül sokan a megállapodás nélküli, ún. kemény Brexit hívei – taktikai voksolással megszavazzák ugyan a megállapodás formális jóváhagyását – ami csak az első lépés lenne az egyezmény ratifikálása felé –, de a megállapodás tényleges törvénybe iktatását esetleg egészen a jelenleg érvényes október 31-ei Brexit-határnapig megakadályozzák. Ez azt jelentené, hogy aznap az Egyesült Királyság a most elért megállapodás ellenére, annak érvénybe lépése nélkül távozna az Európai Unióból.
A Letwin-indítvány szervesen kapcsolódik ahhoz a törvényhez, amelyet Hilary Benn, az ellenzéki Munkáspárt prominens képviselője kezdeményezésére, a Konzervatív Párt számos – a frakcióból azóta kizárt – képviselője, köztük Letwin támogatásával az alsóház a múlt hónapban fogadott el. Ez a jogszabály írja elő a Brexit halasztásának kezdeményezését Johnsonnak arra az esetre, ha szombatig nincs elfogadott Brexit-megállapodás. A Letwin-módosítás a törvény egyik potenciális kiskapuját is bezárja. Ha ugyanis az alsóház szombaton megszavazta volna a Brexit-megállapodás jóváhagyását, a Benn-törvény alapján Johnsonnak nem kellett volna halasztást kérnie, ám a Benn-törvény azt önmagában nem zárta ki, hogy a kemény Brexit hívei a kilépési megállapodás törvénybe iktatását a továbbiakban megakadályozzák.
Boris Johnson még szombat éjjel két levelet küldött az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnak: az egyikben formálisan kezdeményezte a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) halasztását, a másikban viszont közölte a testülettel, hogy hibának tartaná a kérés teljesítését. A BBC által szombat éjjel név nélkül idézett kormányforrás szerint Johnson az Európai Tanács elnökének, Donald Tusknak címzett első levelet, amely a halasztást kezdeményezi, nem írta alá, csak a másodikat, amelyben közli, hogy hibás döntésnek tartaná a Brexit elhalasztását.
A szombat éjjel nyilvánosságra hozott első levélben az áll, hogy a brit parlament elfogadott egy törvényt, amelynek előírásai kötelezik Őfelsége kormányát az október 31-ei kilépési határidő meghosszabbításának kezdeményezésére. Johnson levele szerint a brit kormány javasolja, hogy a hosszabbítás lejárati időpontja 2020. január 31-én, brit idő szerint 23 óra – közép-európai időszámítás szerint aznap éjfél – legyen. A levélben szerepel ugyanakkor az is, hogy ha a felek ennél hamarabb ratifikálni tudják a Brexit-megállapodást, a brit kormány a halasztási időszak korábbi befejezését fogja javasolni. Johnson a második levélben közölte: személyes meggyőződése és kormányának álláspontja szerint a Brexit további halasztása károsan hatna az Egyesült Királyság és EU-partnerei érdekeire, valamint a kétoldalú viszonyrendszerre. Ebben a levélben Johnson kifejezi sajnálkozását amiatt, hogy a többi uniós vezetőnek még több időt és energiát kell áldoznia egy olyan ügyre, amelyről ő azt remélte, hogy a héten – a Brexit feltételeit rögzítő megállapodás megkötésével – megoldódott. Johnson közölte, kormánya folytatja erőfeszítéseit a Brexit-megállapodás ratifikálása érdekében, és a jövő hét elején beterjeszti az ehhez szükséges törvénytervezetet.
Donald Tusk még szombat éjszaka közölte, megérkezett az Egyesült Királyság európai uniós kiválási határidejének halasztását kérelmező levél a brit kormánytól, és arról számolt be a Twitteren, hogy megkezdi az ügyben a konzultációt a bennmaradó tagállamok vezetőivel.
Az Európai Bizottság a soron következő lépéseinek mihamarabbi ismertetésére szólította fel a brit kormányt. Mina Andreeva, a brüsszeli testület szóvivője arról számolt be a Twitteren, hogy minél előbb tájékoztatást várnak a brit kormánytól az Egyesült Királyság európai uniós kiválási folyamatának következő lépéseiről. Rámutatott ugyanakkor, hogy magát a csütörtökön elfogadott új kiválási egyezményt még nem bocsátotta szavazásra a szigetország törvényhozása. Jaume Duch Guillot, az Európai Parlament szóvivője azt közölte, hogy a képviselő-testület illetékes munkacsoportja hétfőn értékelni fogja a folyamat állását. Emmanuel Macron francia elnök telefonon beszélt Boris Johnson brit kormányfővel, és leszögezte, azt várja tőle, hogy gyorsan tisztázza a kialakult helyzetet és ismertesse álláspontját a Brexit kérdésében, ugyanakkor azt is jelezte felé, hogy a halasztás senki érdekét nem szolgálná. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a londoni parlament nem utasította el a megállapodást, csak elhalasztotta a döntést. A Twitteren közzétett üzenetében kiemelte, hogy a megállapodás nélküli Brexit elkerülésének abszolút elsőbbséget kell élveznie.
Simon Coveney ír külügyminiszter aláhúzta, hogy az ír álláspont változatlanul az, hogy a hosszabbítás előnyösebb, mint ha az Egyesült Királyság megállapodás nélkül válik ki az EU-ból, de nincs garancia arra, hogy ezt minden tagállam így látja. „Bármelyik kormányfő megakadályozhatja a hosszabbítást, és azt hiszem, hogy az EU végre bizonyosságot akar, és azt akarja, hogy a vég nélküli tárgyalásoknak és találgatásoknak most már vége legyen, ezért a hosszabbítás nem borítékolható” – fejtette ki Coveney.
A huszonhetek EU-s nagykövetei már vasárnap egyeztettek Brüsszelben az Egyesült Királyság európai uniós kiválási határidejének újabb halasztásáról, döntés azonban a hírügynökségi jelentések szerint nem született a találkozón. Diplomáciai források szerint a mindössze nagyjából negyedórás vasárnap délelőtti ülés résztvevői nem tárgyaltak érdemben a kérdésről, vagy az esetleges halasztás hosszáról. Egyetértettek abban, hogy a következő napokban további konzultációra lesz szükség az addigi londoni fejlemények tükrében, most csak megtették az eljárásjogi lépéseket a Brexit-szerződés európai parlamenti ratifikációjának megindítása érdekében. Egy névtelenséget kérő tisztségviselő azon véleményének adott hangot, hogy a huszonhetek vezetői nem fogják elsietni a döntést, minthogy még tizenegy nap hátra van, és akár az is elképzelhető, hogy a friss nagy-britanniai események addigra irrelevánssá teszik a kérelmet. Egyes tagállami vezetők nem tartják kívánatosnak az újabb halasztást, ennek ellenére valószínűtlen, hogy bármelyikük megvétózná az erről szóló határozatot, ha arra kerül sor.
