2024. május 10., péntek

Az EU nem tart igényt Szerbiára

Az EU következetlen, hiszen minden további nélkül átgázolt az Albániának és Észak-Macedóniának tett ígéretén

A múlt heti európai uniós csúcstalálkozón hozott döntés, azaz Albánia és Észak–Macedónia csatlakozási tárgyalása megnyitása további elodázásának a következményeit elemezte Robert Bajruši a horvátországi Jutarnji Listben.

A szerző értékelése szerint a döntésnek a Nyugat–Balkán teljes egészére, annak minden országára, de az uniós tagállam Horvátországra és az EU-ra nézve is súlyos következményei lesznek. A szerző arra az álláspontra helyezkedik, hogy az uniós döntés nem hátterében elsősorban a „pszeudoliberális Emmanuel Macron francia államfő áll, aki minden lehetséges eszközzel megpróbálja erősíteni befolyását az európai uniós politikai színtéren”.

– Az EU bizonyította, hogy következetlen, hiszen minden további nélkül átgázolt az Albániának és Észak-Macedóniának tett korábbi ígéretén. Ezen lépésével az EU kitárta a Nyugat–Balkán kapuit Oroszország, Kína és Törökország, sőt, az esetleges újabb fegyveres összecsapások előtt. Mindennek a megtörténtét minden további nélkül meg lehetett volna akadályozni, csak annyit kellett volna tenni, hogy megnyitják a csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával. Macron viszont másképpen döntött, főztét azonban nem neki, hanem másoknak kell megenniük. Macedónia és Albánia elutasítása egyúttal Szerbia, Montenegró, Koszovó és Bosznia–Hercegovina irányába is üzenet, hogy nemkívánatosak az EU-ban. Ez persze legitim hozzáállás, ugyanakkor milyenek lesznek a következmények? Horvátország balkáni szomszédai minden további nélkül azok felé fordulhatnak, akik igényt tartanak rájuk. Vajon mi akadályozná például Szerbiát abban, hogy továbbra is orosz fegyvereket importáljon, vagy beengedje az országba az újabb kínai beruházásokat, közben pedig tovább romoljanak a kapcsolatai Koszovóval? – fogalmazott a szerző.