2024. április 27., szombat

Technológiai újítással áttörés remélhető Röszkénél

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Ivica Dačić szerb külügyminiszterrel nyitotta meg a Rábé–Kübekháza határátkelőt. A Magyar Szónak a történelmi határnyitást követően adott interjút.

A kis határátkelőhelyek, amilyen a Rábé–Kübekháza is, bizonyosan elősegítik egy-egy kisebb régió fejlődését, bizonyos számú utas pedig el tudja kerülni nyáron és ünnepek idején a rengeteg várakozást a horgos–röszkei átkelőn. Létezik-e bármilyen megoldás, ami tűrhetőbbé tenné a várakozást Horgosnál, illetve Röszkénél?

– A magyar és a szerb kormány is úgy gondolja, hogy ez a helyzet tarthatatlan. A Röszke–Horgos határátkelőhelynél kialakult állapotot meg kell változtatni, hiszen a körülmények méltatlanok a határon átkelők számára. Több intézkedést is tettünk már a helyzet javítására. 2015-ben megnyitottuk a Röszke–Horgos 2 határátkelőhelyet, ahol a helyiek az autópálya kikerülésével meg tudják oldani a határátlépést. Viszont az intézkedések, amelyeket a szerbekkel együtt próbáltunk bevezetni, nem voltak sikeresek, hagyományos módszerekkel nem tudtuk felgyorsítani az átkelést. Pintér Sándor belügyminiszter úr ezért olyan technológiai fejlesztést helyezett kilátásba a magyar oldalon, amely lehetővé teszi, hogy jelentősen rövidüljön a nagyobb járművek átvizsgálásához szükséges idő és az útlevélvizsgálat is. Ezt a technológiai újítást – amely téma volt a legutóbbi szerb–magyar kormánycsúcson is – még a jövő nyár előtt be szeretnénk vezetni.

Ön és az egész magyar kormány is kiáll Szerbia és más nyugat-balkáni ország mielőbbi uniós csatlakozása mellett. Van-e reális esély arra, hogy 2025 előtt belépjünk az Unióba? Amennyiben Várhelyi Olivért megválasztják bővítési és szomszédságpolitikai biztosnak, mennyire növekedne az esély a csatlakozás felgyorsítására?

– Ma a bővítést támogató álláspontok kisebbségben vannak az Európai Unión belül. A nagy tagországok egyértelműen a bővítés ellen foglalnak állást. Akikre a bővítés mellett számíthatunk, azok alapvetően a közép-európai, a délkelet-európai országok és a balti-államok. Ezek az országok egyértelműen bővítéspárti állásponton vannak. Nehéz időszak elé nézünk, mert a nagy országok álláspontja képmutató. A nyilvánosság előtt a bővítés fontosságáról beszélnek, de ha döntéshozatali helyzetbe kerülnek, akkor ellene foglalnak állást. Jean-Claude Juncker távozó bizottsági elnök szerint 2025 előtt senki nem csatlakozhat az Európai Unióhoz. Nem értjük, miért van szükség ennyi időre ahhoz, hogy a déli szomszédainkat beengedjük az Európai Unióba. Egyrészt nagyon fontos biztonsági érdek Szerbia csatlakozása, hiszen Európa déli külső határa a magyar–szerb határ mentén húzódik. Szerbia csatlakozása esetén ez a külső uniós határ pár száz kilométerrel délebbre kerülne, ami komoly védettséget adna. Másrészt gazdasági érdekünk is a szerb csatlakozás, mivel Szerbiának, mint az összes nyugat-balkáni országnak, az uniós országok a legfontosabb kereskedelmi partnerei.

Amennyiben Várhelyi Olivért bővítési biztossá választják, az nagy lökést adna a bővítéspolitikának, mert végre egy olyan országból kerül ki a bővítésért felelős biztos, amely ország valóban támogatja a csatlakozást. Az elmúlt években egyébként folyamatosan esett vissza a bővítés lendülete. Szerbiánál általában félévente két fejezetet szoktak megnyitni, ehhez képest az utóbbi félévben összesen egy fejezetet nyitottak meg.

Uniós, de szinte egész Európát érintő téma továbbra is a bevándorlás. Az uniós belügyminiszterek minapi találkozóján mindössze három újabb ország jelezte, hogy önkéntesen csatlakozik az Olaszországba érkező migránsok elosztásához. Ez a mérsékelt érdeklődés vajon arra utal, hogy mégsem olyan nagy lelkesedéssel fogadják be az illegális migránsokat, mint ahogyan ez a politikai nyilatkozatokból gyakran tűnik?

– Az Európai Unió veszélyes bevándorláspolitikát folytat. Csaknem 30-35 millió ember él Európa déli és délkeleti szomszédságában olyan körülmények között, hogy bármikor megindulhat Európa irányába. Az a politika, amelyet Brüsszel folytat, bevándorlást ösztönző politika, amely meghívásként is értelmezhető, amely emberek százezreiben ültetheti el a gondolatot, hogy akár az életveszélyt is vállalva Európába induljanak. A bevándorláspárti olasz kormány hivatalba lépését követően azonnal megnyitotta a kikötőit Dél-Olaszországban. Ennek az lett a következménye, hogy az embercsempész szervezetek újra százával kezdték az illegális bevándorlókat Európába hozni, az olaszok pedig azt hangoztatják, hogy mindenki fogadja be az általuk beengedett bevándorlókat. Ez egy elfogadhatatlan helyzet. A magyar kormány semmilyen módon nem hajlandó részt venni az elosztási kvótamechanizmusban. Nem vagyunk hajlandóak egyetlen illegális bevándorlót sem beengedni, és ezt világossá tettük mindenki számára. Mi, magyarok azzal, hogy védjük határainkat, védjük Európa külső határát is. Ezáltal megkíméltük a németeket, az osztrákokat, a svédeket attól, hogy további illegális bevándorlók százezreiről kelljen gondoskodniuk. Mi azzal, hogy több mint egymilliárd eurót költöttünk a határvédelemre, nagyon komoly költségvetési kiadásoktól kíméltük meg a németeket, a svédeket és az osztrákokat. Mi ez, ha nem a szolidaritás?

Az eddigi tapasztalatok szerint kockázatos biztosra venni, hogy Nagy-Britannia október 31-én elhagyja az Uniót, bár Boris Johnson ezt ígéri. Milyen következményekkel jár vagy járhat a Brexit Magyarország vagy akár Szerbia számára? Esetleg haszon is származhat belőle?

– A britek távozása Magyarország számára nagyon rossz hír, és az Európai Unió számára is nagy veszteség. Az Európai Unió gazdasági teljesítményének 14%-át Nagy-Britannia adja, tehát a Brexit gazdasági visszaesést is fog okozni az EU gazdaságának. Továbbá nagy politikai veszteség is, hiszen a britek mindig nagyon kiegyensúlyozott álláspontot képviseltek az Európai Unió jövőjéről szóló viták során. A britek távozása még inkább rávilágít a bővítés szükségességére, hiszen az Európai Unió történetében eddig a tagországok számának változása növekvő tendenciát mutatott. Most beszélünk először csökkenésről.

Németországban lassul a gazdaság növekedésének üteme, Magyarország pedig jelentős mértékben függ a német gazdaságtól. Számítanak-e arra, hogy ennek Magyarországon is lesznek következményei?

– A magyar–német gazdasági együttműködés rendkívül szoros. Ebből Magyarország és Németország is nagyon sokat profitál. Hatezer német vállalat működik Magyarországon, s ezek háromszázezer magyar embernek adnak munkát, ami mindkét félnek jó, hiszen nem lenne itt jelen ennyi német vállalat, ha nem lennének számukra előnyösek a működési feltételek. Magyarország kis ország, de rendkívül nyitott a gazdasága. Gazdaságpolitikai szempontból akkor cselekszünk helyesen, ha minél több együttműködő partnerrel dolgozunk együtt, ez alapján állítottuk össze a külgazdasági stratégiánkat is. Fontos a Németországgal való együttműködés, hiszen Németország az első számú kereskedelmi partnerünk, valamint az első számú beruházó Magyarországon. Emellett természetesen folyamatosan erősítjük az együttműködést a többi gazdasági partnerünkkel is. A világgazdaság nagy átalakuláson megy át, amelynek nagy részét az autóipar diktálja. Egy új autóipari korszak rajzolódik ki, amely az elektromobilitásra és önvezető autókra épül. Ezeket a világgazdasági átalakulásokat legalább annyira diktálják Keletről mint Nyugatról, jelenleg a koreaiak, a kínaiak és a japánok játszanak vezető szerepet. Sok energiát fektettünk abba, hogy az új technológiákat kifejlesztő beruházások Magyarországra jöjjenek. Ebben komoly sikereket értünk el. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy az idei év első felében már nem a németek voltak az első számú beruházók Magyarországon, hanem a koreaiak. Hat nagy koreai vállalat több százmilliárd forintnyi beruházást hozott Magyarországra, melynek keretében felépítik a világ legnagyobb elektromos akkumulátorgyárát Magyarországon, és létrehozzák ennek beszállítói hálózatát. Ez a több lábon állás adja a garanciát arra, hogy fenn tudjuk tartani a növekedési ütemet, és legalább két százalékkal az Európai Unió növekedési átlaga fölött tudjunk maradni.