A legmagasabb képzettségűek, valamint a betanított munkások elvándorlása éves szinten akár 1,2 milliárd eurójába is belekerül Szerbiának, százmillióval többe, mint amennyi az információs-kommunikációs technológiai szektor kivitelének teljes értéke. A fiatalok távozásának fő oka az, hogy nem tudnak munkát találni, illetve hogy kicsik a fizetések, de közrejátszik a tehetetlenség érzése is – hangzott el a Belgrádi Biztonsági Fórum keretében a témáról tartott eszmecserén.
Az adatokat Emil Atanaszovszki, a Westminsteri Demokrácia Alap regionális vezetője ismertette, s egyebek között elmondta azt is: a még 2016-ból származó mutatók arra utalnak, hogy Szerbia a migrációk miatt a bruttó hazai termék értékének 3-4 százalékát veszíti el. Hasonló a helyzet a térség más országaiban is. Albániának félmilliárd, Észak-Macedóniának 400 millió, Montenegrónak mintegy 78 millió eurós kára származott az agyelszívásból.
Kutatások szerint Szerbiában ma a 18 és 29 év közötti fiataloknak nem kevesebb mint 78 százaléka gondolkodik azon, hogy külföldre távozik. Évente mintegy 49 000 ember hagyja el az országot.
Az Alap számításai szerint egy átlagos középiskolás tanulmányi költségei Szerbiában 21 000 euróra rúgnak, az egyetem elvégzése egy fiatal esetében 34 000 eurójába kerül az államnak, a mesterképzés pedig valamivel kevesebb, mint 55 000 euróba. Atanaszovszki megállapítása: az elvándorlást megállítani nem lehet, de az államok megfelelő ráfordítással lassíthatják a folyamatot, és a fiatalok képzésébe való minden befektetés megéri.
Alida Vračić kutató, a Think tank Populari igazgatója azt hangsúlyozta, hogy az oktatásba befektetett összegnél sokkal fontosabb az a kreatív energia, melyet ezek a fiatalok magukkal visznek az országból. Az elvándorlás domináns oka gyakran nem gazdasági jellegű, hanem az embereken elhatalmasodik a kilátástalanság érzése, látják, hogy alábbhagyott az európai felzárkózási folyamat üteme is, és úgy érzik, itthon nincs jövőjük.
„Csak mese az, hogy a jobb életszínvonal vagy a régió államainak az Európai Unióba való belépése majd megoldja a problémákat. Horvátországot százezrek hagyták el, miután belépett az EU-ba. A korábbi kivándorlási hullámokhoz képest, amikor pl. a múlt század 60-as éveiben többnyire a kevésbé képzett férfiak mentek el, most az a helyzet, hogy mindenféle szakképzettségű, egyetemet végzett emberek távoznak” – mondja Vračić. Arra figyelmeztet, hogy a nyugat-balkáni államoknak reálisan kell felmérniük a helyzetet, és tudniuk kell, hogy azok az államok, melyek hasonló helyzetben a legsikeresebben léptek fel, több mint 30 éve rendszerbeli szinten küzdenek a változásokért.
„A térségből legkevesebb 6 millió ember él külföldön, nekik senki sem kínál megoldást. Dühösek a kormányokra és az állami szervekre, velük más szervezeteknek kell foglalkozniuk, de tudatában kell lennünk annak, hogy a szórvánnyal való kommunikáció – legyen szó akár visszatérésük lehetőségeiről, akár az anyaországba való beruházásaik megkönnyítéséről – több évtizedes folyamat lesz” – szögezte le Vračić.
Pavel Kačmarčík, a Varsói Egyetem Migrációkutatási Központjának igazgatója arról beszélt, hogy a jelenség tanulmányozását nagyban nehezíti az a tény, hogy nincsenek pontos adatok a kitelepülésről. Szerinte ezt nem kizárólag negatív folyamatként kell kezelni, hiszen az emigránsok egy társadalom tartalékának is tekinthetők.
Minden jel arra utal, hogy Szerbia lakossága – igaz, nem csak az elvándorlás miatt – a következő évtizedekben rohamosan csökkenni fog. A Business Insider írása szerint Szerbia azon 20 ország közé tartozik, melyeknek a következő évtizedekben nagy népességcsökkenéssel kell szembenézniük. Főképpen kelet-európai országok vannak a listán, valamint négy jugoszláv utódállam. Bulgária, Litvánia, Lettország és Ukrajna után Szerbia sajnos az „előkelő” ötödik helyet foglalja el.
A 30 éves előrejelzés szerint a szerbiai lakosság 18,9 százalékos csökkenésével kell számolni, azaz három évtized múlva csaknem ötödével leszünk kevesebben. A listán tizennegyedik helyen szereplő Magyarország sincs sokkal jobb helyzetben, esetében 12,3 százalékos csökkenés jelez előre a prognózis. Eszerint harminc év múlva a jelenlegi 9,7 millióról 8,5 millióra fog visszaesni Magyarország lakossága, ahol az 1981-es népszámlálás szerint még 10,5 millióan éltek.
