Nők a munkaerőpiacon

Szalai Piroska előadása a VM4K-ban

pasz

2019. október 11., 16:35

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Csütörtökön este a Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központban a Közgazdaságról másként sorozat keretében Szalai Piroska, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány kuratóriumi elnöke A nők és a vállalkozás címmel tartott előadást. A munkaerőpiaci szakember többek között a fiatal édesanyáknak a munka világába való visszatérésének esélyeit, és a visszatéréshez szükséges intézkedéseket ismertette.

(Fotó: Patyi Szilárd)

Szalai Piroska előadásának bevezetőjében röviden áttekintette Magyarország foglalkoztatottsági mutatóinak alakulását az ezredfordulótól napjainkig. A szakember elmondta, hogy az ezredfordulón, az 1990-es évek mélypontja után, a foglalkoztatottság növekedni kezdett, amikor az első Orbán-kormány volt hivatalban. 2002-től, a kormányváltás után azonban a növekedés megállt, és stagnálás következett be. A foglalkoztatási mutatók 2006-ban erőteljesen zuhanni kezdtek, és a mélypontot 2010-ben érték el, amikor a munkanélküliség a tíz százalékot is elérte. A második Orbán-kormány hivatalba lépése után a zuhanás megállt, 2012-től pedig kimutatható a javulás. 2015-ben már az Európai Unió átlagát is elérte az ország. Kiemelte, hogy főleg a nők foglalkoztatási rátája javult látványosan. Elmondta azt is, hogy a szerbiai és ezen belül a vajdasági foglalkoztatási mutatók görbéi hasonlóak a magyarországihoz, azzal a különbséggel, hogy Szerbiában és Vajdaságban a foglalkoztatás a mélypontot valamivel később, 2013-ban érte el, és innen indult emelkedésnek.

A munkaerőpiaci szakember szerint a foglalkoztatottságot csak akkor lehet növelni, ha az állam intézkedései a munkaerőpiac inaktív csoportjaira fókuszálnak, és igyekeznek ennek a csoportnak a lehetőségeit bővíteni, rugalmasabb munkaerőpiaci szabályokat létrehozni számukra. Elmondta, hogy korábban az inaktívak jelentős része a kisgyermekes édesanyák közül került ki. Ugyanis korábban a gyermekgondozási díj folyósításának két-három éves időtartama alatt a jogszabályok nem tették lehetővé az édesanyáknak a részmunkaidős munkavállalást. Miután az édesanya a GYED időtartama alatt teljesen elszakadt a munka világától, később sokkal nehezebben talált magának állást, akár hosszú évekig is inaktívvá vált. Sokan ezért is halogatták a gyermekvállalást. Szalai Piroska ennek fényében nevezte fontos lépésnek azt, hogy a magyar kormány 2014-ben bevezette a GYED Extrát, amely a GYED folyósítása mellett lehetővé tette az édesanyáknak, hogy korlátlan időtartamban dolgozhatnak, így nem szakadnak el a munka világától. Hozzátette, hogy ehhez a munkaadóknak is partnereknek kell lenniük, és több részmunkaidős munkalehetőséget kell nyújtaniuk a munkavállalók számára. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az Európai Unióban csak Bulgáriában van kevesebb részmunkaidős munkalehetőség, mint Magyarországon.

Szalai Piroska előadásának végén röviden bemutatta a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány munkáját, ezen belül a startup vállalkozások támogatására szóló programjaikat emelte ki. Egy, a hallgatóságból érkező kérdésre válaszolva elmondta, hogy elképzelhetőnek, sőt kívánatosnak tartaná az együttműködés kialakítását szabadkai startup vállalkozásokkal, ugyanis a budapesti közalapítvány egyik feladata éppen a főváros és a határon túli vállalkozások közti együttműködés elősegítése.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége