Tömegesen menekül a lakosság a török invázió miatt

Több helyen összecsaptak a kurdok az északkelet-szíriai lakóterületükre beözönlő török inváziós erőkkel, amelyeknek hivatalosan az a feladata, hogy a térségben biztonsági övezetet alakítsanak ki. A Szíria ellen szerdán indított háború igazi célja a kurdok kiűzése a Törökországgal szomszédos határtérségből. Az eddigi harcokban többen meghaltak és megsebesültek. A török hadműveleteket országok tucatjai ítélték el, s követelik a háború leállítását.

Öt európai állam kérésére tegnap az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) elé került a Szíria ellen indított török háború ügye. Az északkelet-szíriai kurd területek egy kiterjedt részére szorítkozó katonai hadjáratot az ENSZ aligha tudja megakadályozni. A BT több tagja mindenesetre közös nyilatkozatot készített, amelyben elítéli az inváziót.

Ankara szerint a Béke Forrása fedőnevű hadművelet elsősorban a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) gerincét alkotó Népvédelmi Egységek (YPG) kurd fegyveres csoport ellen irányul. Törökország ugyanis biztonsági kockázatként tekint a délkeleti határán jelenlévő kurd fegyveres seregre. Azt is elfogadhatatlannak tartja, hogy a kurdok Északkelet-Szíriában (az Eufrátesztől keletre) önhatalmúlag autonómiát, sőt (hivatalosan el nem ismert) nem etnikai alapon szervezett államot kiáltottak ki, illetve működtetnek. Ankara szerint az ott élők idővel szoros kapcsolatot építenek ki a törökországi kurdokkal, illetve fegyveres szervezetükkel a – sok kormány által terrorszervezetnek tartott – PKK-val, s idővel felbátorítják őket arra, hogy ők is követeljenek, vagy harcoljanak ki autonómiát Törökországban.

Recep Tayyip Erdoğan török államfő azzal indokolja az intervenciót, hogy békét akar teremteni a kurdok ellenőrizte Északkelet-Szíriában, ahol – az SDF erőinek kifüstölése után – egy biztonsági övezetet hozna létre, s oda telepítené vissza a Törökországban élő, csaknem 3,6 millió szíriai menekült jó részét. Ankara ezért ellenőrzése alá akar vonni egy 480 kilométer hosszú és 32 kilométer széles sávot a határa mentén (szíriai oldalon, az Eufrátesztől az iraki határig), amelyet kurd fegyveresek ellenőriznek. A terület ütközőzónaként is szolgálna, azzal a céllal, hogy – hivatalos érvelés szerint – megvédje Törökországot az Iszlám Állam (IÁ) fanatikusaitól és a kurd terrorista csoportoktól.

ETNIKAI TISZTOGATÁSTÓL TARTANAK

A nemzetközi segélyszervezetek attól tartanak, hogy Ankara valójában etnikai tisztogatásra készül, s el akar űzni több százezer szíriai kurdot a határ térségéből.

A hadjárat befejezéséig még várni kell. Nem tudni mennyit, hiszen a támadás még csak szerdán kezdődött, s hosszú ideig is elhúzódhat. A kurdok már több helyen összecsaptak a betolakodó törökökkel, akik legalább tízezren lehetnek. A támadók százötvennél is több célpontot bombáztak, illetve lőttek már a tüzérséggel; Rász el-Ajn városban bombatalálat ért egy kórházat is, amely emiatt használhatatlanná vált. A légicsapásokban és egyéb katonai műveletekben több civil is meghalt, az áldozatok között gyerekek is vannak.

Észak-Szíriában egyre súlyosabb harcok dúlnak az országot megtámadók és a térséget ellenőrző kurd milíciák között. A legelkeseredettebb küzdelem a határ mentén fekvő Tell el-Abjad város környékén folyik, ám másutt is égnek már kurd (nagy)városok és falvak. A konfliktusok helyszíneiről és környékéről tömegesen menekül a polgári lakosság. Egy emberjogi szervezet úgy tudja, hogy már százezer civil kényszerült arra, hogy elhagyja otthonát.

ÁLTALÁNOS MOZGÓSÍTÁS KEZDŐDÖTT 

A hatóságok általános mozgósítást rendeltek el, mindenkit arra kértek, induljon el az északi határ felé, és segítsen megvédeni a kurdok „államát”.

Tegnap Törökország helyi szövetségese, a Szíriai Nemzeti Hadsereg (SNA) ellenzéki milícia is bekapcsolódott az Eufrátesztől keletre fekvő területeken zajló hadműveletekbe. Ankara azt állítja, hogy minden a terv szerint halad, s a török haderő elfoglalta a kijelölt célpontokat.

Nem tudni azonban, hogy mi lesz a kurd területeken őrzött 11-12 ezer volt IÁ-harcossal, akiket hét börtönben, illetve táborban tartanak fogva. Elképzelhető, hogy az offenzíva miatt a volt IÁ-fegyveresek egy része kiszabadul, s a térségben ismét megerősödik a fanatikus iszlamista szervezet. Pedig nagyrészt épp a kurdok kitartó és szívós küzdelmének köszönhető, hogy az IÁ birodalmának szíriai és iraki felét sikerült fölszámolni. Az iszlamisták elleni szíriai harcokban csaknem 11 ezer kurd vesztette életét, köztük női harcosok is. 

MÉRSÉKELT NEMZETKÖZI VISSZHANG

A török agresszió nemzetközi visszhangja eléggé visszafogott. Pedig Törökország már nem először támadta meg Szíriát. Az utóbbi három évben éppen harmadszor nyomultak be csapatai a szomszédos országba. És mindig szétcsaptak a kurdok között, nehogy azok a jövőben szövetkezzenek a törökországi nemzettársaikkal, s végül még megalakítsák az egységes kurd államot, ami évszázados vágyuk.

Luigi di Maio olasz külügyminiszter szerint a török katonai művelet elfogadhatatlan, mert csak tovább bonyolítja a szíriai helyzetet, és veszélyezteti az IÁ elleni küzdelemben elért eredményeket.

Az EU kiadott ugyan egy közleményt, amelyben elítéli az inváziót, és Törökországot a harcok beszüntetésére szólítja föl, de mást nemigen csinált. Erdoğan tegnap azonnal visszavágott, miközben védelmébe vette a katonai akciót. Azzal fenyegetőzött, hogy 3,6 millió szíriai menekültet küld Európába, ha az EU megszállásnak minősíti a török hadműveletet.

A NATO már nem volt ennyire határozott. Jens Stoltenberg, a szövetség főtitkára csak annyit közölt: a NATO-tagállam Törökország biztonsági aggályai megalapozottak. Kifejezte reményét, hogy Ankara visszafogottan és arányosan lép fel a háborúban.

A KURDOK ÁRULÁST EMLEGETNEK

Donald Trump amerikai elnök – aki lényegében jóváhagyta a török támadást – igyekszik kibúvót találni. Figyelmezteti, sőt fenyegeti Ankarát (hogy a szankcióknál is súlyosabb amerikai büntetéssel számolhat, ha embertelen hadműveleteket hajt végre), de azt is megpróbálja elmagyarázni, hogy hazája miért nem áll ki teljes mellszélességgel a kurdok mellett, akik az IÁ elleni harcban végig az USA legfontosabb és legáldozatkészebb szövetségesei voltak. A kurdok árulásnak tartják Washington döntését, s figyelmeztetnek: a harcok miatt tartós válság alakulhat ki a térségben, és újra megerősödhet az IÁ.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter közben azt próbálja elhitetni, hogy tévesek azok az állítások, amelyek szerint a Fehér Ház adott volna zöld utat a török támadáshoz. Ankara viszont azt állítja, hogy a szíriai akciót részletesen egyeztették Trumppal, sőt Vlagyimir Putyin orosz államfővel is, aki a következmények mérlegelésére szólította fel Erdoğant.

Az amerikai szenátus közben jelezte: kétpárti megállapodással megszületett az a törvénytervezet, amely szankcionálná a török politikai vezetést, beleértve Erdoğant, valamint az ország hadi és energetikai szektorát. A terv értelmében befagyasztanák a török vezetők amerikai javait, és vízumkorlátozásokat vezetnének be a kormányzati tisztségviselőkre.