2024. március 28., csütörtök

Az észak-bánáti néprajzi hagyaték nyomában

Kálmány Lajos-emlékkonferenciát tartottak Csókán

Kétnapos nemzetközi emlékkonferenciával elevenítették fel a hétvégén Csókán Kálmány Lajos, egykori pap, s egyben az észak-bánáti vidék első néprajzi gyűjtőjének hagyatékát. Az eseményt Kálmány halálának 100. évfordulója alkalmából szervezte meg a Kiss Lajos Néprajzi Társaság, valamint a Csókai Móra Ferenc Magyar Művelődési Egyesület. 

Beszédes Valéria néprajzkutató és Pastyik László irodalomtörténész is egy-egy előadással gazdagította a programot (Balázs Andrea felvétele)

Beszédes Valéria néprajzkutató és Pastyik László irodalomtörténész is egy-egy előadással gazdagította a programot (Balázs Andrea felvétele)

Kálmány Lajos 1852-ben született Szegeden, tanulmányait a helyi piarista gimnáziumban, majd Temesváron végezte el. Munkássága a mai Észak-Bánát falvaiban kezdődött: tevékenykedett Szajánban, Padén, Feketetón és Egyházaskéren is. Lelkipásztori hivatása mellett folklorisztikai gyűjtéseket is végzett annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet az alföldi – különös tekintettel a szegedi és a szegedi kirajzású bánáti – kultúra gazdagságára. Feljegyzései még ma is fontosak a néprajztudomány számára. 

A konferencia vendégeit Kiss Tóth Erika, a Móra Ferenc Magyar Művelődési Egyesület elnöke, valamint Oláj Tibor, a csókai képviselő-testület elnöke köszöntötte. A Kiss Lajos Néprajzi Társaság részéről az elnök, Szőke Anna osztotta meg gondolatait a közönséggel. 

– A bánáti emberek mindig lenyűgöztek. Idestova tizenkilenc éve járom Bánátot, s nem titkolom, hogy itt valami más a levegő, szeretetet hoz magával a szél. Úgy éreztem, el kellett jönnünk ide, a csókaiak és a környékbeli emberek közé. Jó lenne, ha többször is találkoznánk, és több témát is feldolgozhatnánk erről a területről. Ma olyan nóták és történetek hangoznak el, melyekről már nem is tudunk, pedig annak idején az itt élő emberek énekelték és mesélték őket. Hála a Jóistennek, hogy volt a vidéken egy Kálmány Lajos, aki mindezt feljegyezte – mondta Szőke Anna, s arra buzdította a helyi művelődési egyesület tagjait, hogy továbbra is őrizzék ezt a hagyatékot. 

Raffai Judit, az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karának docense is köszöntötte a vendégeket, majd hivatalosan is megnyitotta konferenciát. 

Szombaton több mint tíz tematikus előadás hangzott el Kálmány Lajos munkásságáról. Az előadók között volt Beszédes Valéria, Boja Patyi Sarolta, Silling István, Limbacher Gábor, Németh Ferenc, Kónya Sándor, Pastyik László, Bárth János, Fehér Viktor, valamint Raffai Judit. Az eseményen közreműködött a Csalogány asszonykórus, valamint az egyesület legfiatalabb tagjai. Előadásukban a kálmányi hagyatékból származó nótákat és meséket hallhattak a jelenlévők. 

Vasárnap Fehér Viktor etnográfus vezetésével a résztvevők bejárták azokat a falvakat, melyekben a néhai pap tevékenykedett és gyűjtött. A kétnapos rendezvény Egyházaskéren ért véget, ahol megkoszorúzták a templomkertben lévő Kálmány Lajos-emléktáblát.