Hatalmas csőd rengette meg a nemzetközi idegenforgalmat alig néhány nappal az ágazat egyik fontos ünnepe előtt. A héten összeomlott az Egyesült Királyság legnagyobb, egyszersmind a világ legrégebbi utazási irodája, a Thomas Cook. Az 1841-ben alapított cég bedőlése miatt csaknem 600 ezren rekedtek külföldön, rengetegen maradtak állás nélkül, szállodák mentek tönkre. A csőd oly mértékű pénzügyi veszteségeket és krízist okozott a turizmusban és vendéglátásban kulcsfontosságú országokban, hogy a probléma kezelésébe néhol a kormány is bekapcsolódott.
Épp akkor, amikor a szakma arra készült, hogy megünnepelje szeptember 27-ét, a turizmus világnapját. Ha nincs a Thomas Cook látványos bukása, bizakodva koccinthatott volna szinte az egész ágazat az idei sikerekre. Turistákból ugyanis egyre több van. Évek óta hatalmas tömegek kerekednek föl, hogy kirándulni, nyaralni, pihenni menjenek valahová külföldre. Az idegenforgalom így egyre dinamikusabban növekszik.
Tavaly a nemzetközi utazások száma már elérte az 1,4 milliárdot. Ez az ENSZ idegenforgalmi hivatalát is (UNWTO) is meglepte, hiszen csak 2020-ra várt ilyen méretű növekedést. A Világbank adatai is látványos erősödésre utalnak. Az UNWTO úgy kalkulál, hogy a világban a turisztikai célú külföldi utazások száma 2030-ra már túllépi az 1,8 milliárdot is.
Hogy ebből mennyi pénze származik az ágazatnak, illetve a gazdaságnak, azt még nehéz megbecsülni. Az viszont biztos, hogy rengeteg, hiszen az idegenforgalomban és az utaztatásban csupán 2018-ban csaknem 8800 milliárd (vagyis 8,8 billió) dollár forgott globális szinten. A megelőző esztendőben – amikor 4,6 százalékkal nőtt az egész szektor, azaz sokkal ütemesebben, mint a világgazdaság – még „csak” 8300 milliárd dollár. Ebből az ázsiai–csendes óceáni térség részesedése bizonyult a legnagyobbnak (2700 milliárd dollárral), jócskán megelőzve Észak- és Dél-Amerikát, sőt Európát is.
Tavaly világszerte már minden várakozást felülmúlt a turizmus bővülése. Az utazások száma majdnem 15 százalékkal, míg az elköltött összeg bő 13 százalékkal nőtt 2017-hez képest. A vendégekről már 315 millió alkalmazott gondoskodott világszerte, tíz év múlva pedig akár már százmillióval is többen dolgozhatnak majd az ágazatban. A turizmusból élők száma (2028-ig) elsősorban az Egyesült Államokban, Indiában, Indonéziában és Kínában gyarapodhat. Az utóbbi országról az is elmondható, hogy a világ leggyorsabban növekvő turisztikai piaca, és nem mellesleg kulcsfontosságú szerepet tölt be az ágazat fejlődésében is.
A kínai turisták tavaly már 149 millió utazást tettek és a közülük külföldre eljutók csaknem 130 milliárd dollárt költöttek el. Kínában a belföldi turizmus is szárnyal, amit az is bizonyít, hogy az idei első hat hónapban az ágazat 402 milliárd dollár értékű forgalmat ért el, 13,5 százalékkal többet, mint 2018 első felében.
A területen egyre többen dolgoznak. Hasonló a helyzet Európában is, ahol a nem pénzügyi vállalkozások közül (már 2015-ben) minden tizedik az idegenforgalomban működött és majdnem 13 millió embernek adott munkát. Az EU-n belül Spanyolország a külföldre utazó szállóvendégek legkedveltebb úti célja. (Az ország bruttó hazai össztermékének 11 százaléka származik a turizmusból, ami átlagosan évi 110 milliárd euró bevételt jelent.) Olaszország, Franciaország, Görögország és Nagy-Britannia szintén az élbolyba tartozik.
Sokan még mindig a hagyományos utazási irodák segítségével látogatnak el egy-egy helyre. Olykor társasutazás keretében. Mások inkább már maguk intézik a programjukat, az interneten működő utazásszervező cégek közreműködésével és az egyre népszerűbb Airbnb privát szálláshely-hálózat segítségével. Ezt a megoldást egyre többen választják.
A folyamatosan növekvő utazási kedv és az új szolgáltatások jelentősen hozzájárultak a tömegturizmus megerősödéséhez. Ez pedig egyre többfelé okoz gondot. A helybeliek néhol nagyon nehezen viselik el, hogy településükön éjjel-nappal hömpölyög a (zajos) tömeg, zsúfoltak az utcák, terek, s állandóak a kígyózó sorok a nevezetességeknél, folyamatosan emelkednek az ingatlanárak, bérleti díjak. Az okozott tengernyi környezeti problémáról már nem is beszélve.
A szakértők szerint a szálláshelyek korlátozásával, új adószabályokkal és megfelelő marketinggel kezelhető a probléma, ám sok helyen fontosabbnak tartják az odacsábított turisták által elköltött pénzből származó bevételek gyarapítását. Több ország és város idegenforgalmi hatósága a kettő egyesítésével próbálkozik: olyan szabályokat, korlátozásokat vezet(ett) be, amelyek megnyugtatják a helybeli lakosságot és a gazdaságot sem befolyásolják károsan.
Néhol a helyiek azonban még így is tűrhetetlennek tartják a helyzetet. Az utóbbi években emiatt folyamatosan nő a feszültség köztük és a vendégek között. Spanyolország egyes területein különösen ingerültek, elégedetlenek az emberek a növekvő turizmus és a hatalmas tömeg okozta gondok miatt. A lakosok már több településen is tüntettek a tömegturizmus ellen. Az olaszok sem mindenütt rajonganak azért, ha a településüket elözönlik a turisták. Velencében már többször lázongtak az óceánjárók látogatásai ellen is.
A spanyolországi Arran anarchista csoport pedig már „hírnevet” is szerzett magának a tömegturizmus elleni küzdelmével, akcióival. Tagjai szállodákat, éttermeket, turistabuszokat rongáltak meg, és nyaraló vendégeket is zaklattak.
Az Arrannak biztosan nem lesz ünnep a turizmus világnapja, sőt az is elképzelhető, hogy épp ebből az alkalomból szervez majd egy jó kis idegenriogató programot. És az sem zárható ki, hogy dísztáviratban üdvözli a Thomas Cook elleni csődeljárást lebonyolító céget.
