Több munka, nagyobb haszon

Bálint Csaba adai termelő főként spenótot, kaprot, levélzöldséget, vöröshagymát és paprikát termeszt ipari feldolgozásra

Csincsik Zsolt

2019. szeptember 22., 11:39 >> 2019. szeptember 22., 15:08

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria 

A korszerű motoros szivattyú megkönnyíti az öntözést (Csincsik Zsolt felvétele)

A korszerű motoros szivattyú megkönnyíti az öntözést (Csincsik Zsolt felvétele)

A negyven-egynéhány hektáron gazdálkodó adai gazda, Bálint Csaba elsősorban munkaigényes zöldségnövényeket termeszt. Ezekkel ugyan több a tennivaló, de jobban jövedelmeznek és kiszámíthatóbb a termesztésük is, szemben a kalászosokkal vagy a kapásnövényekkel. A gazdálkodó az idén főként spenótot, kaprot, levélzöldséget, hagymát és paprikát termesztett intenzív öntözéssel a családi gazdaságban. A terményre leszerződött két martonosi felvásárló céggel, amelyeknek ipari feldolgozásra adta és adja el a zöldségnövényeket. A vetésforgó miatt és azon a földterület, ahol nincs mód öntözésre, termeszt még búzát, kukoricát, napraforgó, szóját és cukorrépát is.

Bálint Csaba feleségével néhány éve kezdett el intenzíven termeszteni zöldségnövényeket a családi gazdaságban. Elmondta, hogy együtt dolgoznak az apósával, aki külön földterületen gazdálkodik, de közös gépparkot használnak, ami óriási segítséget jelentett, különösen az indulásnál.

A Bálint Csaba termelte vöröshagyma a McDonald’-ba került (Csincsik Zsolt felvétele)

A Bálint Csaba termelte vöröshagyma a McDonald’-ba került (Csincsik Zsolt felvétele)

– Öt éve kezdtünk el intenzíven zöldségnövényeket termeszteni. Apóson már korábban is termelt ipari paprikát és paszternákot, mi is ezzel kezdtük. Tavalyi évtől egyelőre befejeztem a paszternákkal, bár nem mondom, hogy véglegesen, de az utóbbi időben egyre kisebb lett a termés. Egyszerűen nem akart teremni, és nem tudom, hogy miért. Kaprot öt éve nevelünk, tavaly előtt kezdtük el a levélzöldséget, a múlt évben volt először spenót és vöröshagyma. Az a baj, hogy a felvásárlók csak meghatározott mennyiségre szerződnek le. Emiatt muszáj több felvásárlóval dolgozni, ha nagyobb területen akarok termelni – magyarázta Bálint Csaba, aki a téli hónapokat leszámítva az év többi részét a határban tölti. – Negyven-egynéhány hektáron gazdálkodom, főként konyhakertészeti növényeket termesztek, viszont nem piacon árusítom, hanem ipari feldolgozásra értékesítem. Az öntözött területen főként zöldségnövényeket nevelek. A kapor és a spenót hamar lejön a földről. A spenótot takarítjuk be legkorábban, mégpedig május 10-ig. Majd utána következik a kapor, ami után másodvetésbe szóját termelünk. A munkálatok a spenóttal ősszel kezdődnek, akárcsak a vöröshagymánál, mivel dughagymáról termeltük idáig. Ha termesztünk az idén hagymát, akkor ismét duggatjuk. A vöröshagyma duggatása már október 10-e körül esedékes, körülbelül akkor, amikor a búzavetés ideje van. A spenótot magról ültetjük. Hollandiából érkezik a spenótmag, amit a feldolgozótól vásárolok. Nem tudom, hogy milyen fajta, mert nem akarják a termelők orrára kötni, állítólag, hogy a konkurencia meg ne tudja. A kaszálás a feldolgozó hatáskörébe tartozik. A betakarítást egy speciális kaszával végzik, ami rögtön felrakja a terményt a pótkocsira, amit mi szállítunk el az átadóállomásra Martonosra. A spenót java része külföldre kerül, ha jól tudom, akkor ételszínezéknek használják. Minden zöldségnövényt, amit megtermelünk, előbb megszárítják aztán értékesítik. A vöröshagymáról azt az információt kaptuk, hogy a McDonald’s étteremlánchoz kerül. A hagyma fajtája holland pogácsahagyma, ami szárított formába kerül az étteremlánchoz. A hagymát géppel szedjük, az egyik komámmal közösen vettem egy gépet. Főként ezzel csináltuk, de egy részét muszáj volt emberekkel is, mert a gép nem győzte. Megszabták, hogy mennyi idő alatt kell felszedni a vöröshagymát. Az idén az lett a probléma, hogy megkéstünk a szedéssel, és az utolja már elkezdett rohadni. Ahogyan szedtük, úgy folyamatosan vittük a felvásárlóhoz, aki szállította tovább. A felvásárlás július közepétől augusztus közepéig tart. A tavalyi évben jó ára volt a hagymának. Az idén a fölvásárló is magasabb árat fizetett érte. Most viszont jobb lett a hagymatermés külföldön is. Ezért probléma alakult ki irányunkba, mert tavaly nem volt levonás a hagymából és rögtön fizették, most vontak le az árából és akadozik a kifizetés is. A feldolgozó az idén kilónként 20 dinárt fizetett és ezen felül az áfát, de tavaly csak 15 dinár volt. A boltokban a télen már 100 dinár körül alakult az ára, most jóval lejjebb ment. A feldolgozó nem tudja, hogy jövőre mi lesz, mert ha a McDonaldsnak például 10 dinárért vásárolná fel, az már nem biztos, hogy számunkra elfogadható. A spenót kilója 7 eurócentbe került. Egyébként a spenóttal és a hagymával nagyon sok munka van. Az öntözés mellett oda kell figyelni a különböző betegségekre, főleg a hagymánál, amelyet sokat kell permetezni. A spenótnál nincs betegség okozta probléma, azt sokkal egyszerűbb megtermelni, viszont ott a gyomnövények jelentenek gondot. A kapornál gyom ellen az Afalon vegyszert használtuk, de betiltották az idei évtől. Emiatt egyre nehezebb lesz a zöldségnövények termelése, mert nincs a növényvédelemre vegyszer. Az emberi munkaerő is egyre kevesebb, és egyre nehezebb kifinanszírozni, mert a terményünkért nem kapunk többet, viszont a napszám emelkedik, valamint az embereket be kell jelenteni foglalkoztatottként, ami megint csak pénzbe kerül. Egyelőre kifizetődő a termelés, de hogy meddig, az a jövő titka. A kaprot tavasszal vetjük vetőgéppel. A magot mi is meg tudnánk termelni, három éve hagytunk meg kaprot magnak, ami nagyon jó lett.

Tavaly és az idén viszont nem sikerült. Vennünk kellene valahonnan, mert a feldolgozók háromszoros áron értékesítik. Ezzel meghitelezik a termelést, és a magot a terményből kell visszafizetni. Viszont nem mindegy, hogy megveszem egy euróért a mag kilóját vagy adok érte hármat. A kapor betakarítása ugyanúgy zajlik, mint a spenóté. Lekaszálják, pótkocsira kerül és elszállítjuk a felvásárlóhoz. Azzal, hogy levonják tőlünk a szárat, mert szár nélkül kellene megtermelni a levelet, csak az nyilván nem működik. Az adott évtől függ, hogy milyen a kapor szára, az idén nem vontak le az árából. Akik régebb óta termelik, azok mesélték, hogy az utóbbi 4–5 évben vonnak le a szárra, előtte kifizették azt a mennyiséget, amit átadott a termelő. Föltételezem, hogy már többen termelik és van konkurencia, ezért megtehetik a felvásárlók. Termelek még ipari paprikát, ami egyelőre érésben van, majd meglátjuk hogyan sikerült, illetve levélzöldséget. Nem tudom, hogy tartok-e jövőre levélzöldséget, mert az elég igényes növény, nagyon sok vizet kíván és az egész évet lefoglalja. A spenót és a kapor után június közepén kaszáljuk első alkalommal a levélzöldséget. Majd havonta kaszálni kell, ami után minden alkalommal műtrágyázni, öntözni és permetezni szükséges. Négy kaszálást tudunk levenni róla, ha minden jól megy. Az idén már túl vagyunk a harmadikon és a negyedik kaszálást várjuk. A kaszálás előtt ki kell parézni, mert nem szabad, hogy legyen benne gyom. A szállításnál a távolság miatt a határon vagyunk, mert a levélzöldség a nagy melegben begyulladhat a pótkocsin. Ezért másfél óra alatt az átadó helyen kell, hogy legyen a termény, amit leürítenek, hogy ne gyulladjon be és ne vesszen kárba. A nagy melegben az idén is volt begyulladt szállítmányunk.

 A gazdálkodó öntöződobbal és altalaj-öntözéssel biztosítja a vizet a növényeknek (Csincsik Zsolt felvétele)

A gazdálkodó öntöződobbal és altalaj-öntözéssel biztosítja a vizet a növényeknek (Csincsik Zsolt felvétele)

Az első osztályú levélzöldség kilója 10 eurócentbe kerül, a másodosztályú 7 eurócent lenne, de végül hét dinár lett, ami utólag derült ki – közölte a termelő.

Elmondta, hogy ebben az ágazatban sem éppen olyan nagyszerű minden, mint ahogyan a kívülálló látja. Az elvárások nagyok a termelőkkel szemben az átadott termék minőségét illetően, és amennyire tudnak, ezeknek megfelelnek: – Az idősektől hallom, hogy korábban másként működtek ezek a dolgok. Sokkal nagyobb profitot hoztak. Most kiszámolgatják, hogy megérje csinálni, de azért nehogy véletlenül meggazdagodjon rajta valaki. Ebből meggazdagodni nem lehet, elég jó életszínvonalon lehet élni, de rengeteg munkával. Én azért fordultam a zöldségnövény termesztése felé, mert így kisebb területen nagyobb jövedelmet tudok megvalósítani, mintha kukoricát vagy búzát termelnék. Ezzel háromszor akkora a jövedelmem, mintha ugyanakkora területén termesztenék búzát, kukoricát. A zöldségnövényeknek pedig már a vetéskor tudom az árát, és előre tervezhetek, hogy megéri csinálni vagy nem. A termés sok mindentől függ, a levonás egy változó faktor, az ár viszont biztos. A búzánál nem lehet tervezi, mert ősszel elvetettem, majd a nyáron learattam és átadtam, de még akkor sem tudok konkrét árat.

Miután mindenki learatott és látják, hogy mennyi termet, akkor szabják meg az árát, de így van ez a napraforgóval is – állapította meg Bálint Csaba.

A gazdálkodó elmondta, hogy a termelésnél, amit csak lehet, azt gépesítenek és fejlesztik az öntözőrendszert is. Tavaly őszön vásárolt tartományi támogatással egy nagy teljesítményű, korszerű motoros szivattyút, ami nagyban megkönnyíti az öntözést. Hiszen az öntözőberendezést már nem kell traktorral meghajtani, amely így felszabadul, valamint a korszerű biztonsági berendezéseknek köszönhetően nem kell vigyázni a szivattyúra. A vizet öntöződobokkal és altalaj-öntözéssel juttatják el a növényekhez. Kiemelte, hogy ezeket a zöldségnövényeket öntözés nélkül már nem lehet termeszteni, mivel nagyon rövid a tenyészidejük, és a fejlődésükhöz biztosítani kell a megfelelő mennyiségű vizet.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége