Szerbia lakossága 2050-re 15 százalékkal, vagyis egymillióval lesz kevesebb – figyelmeztetett Saša Ranđelović, a belgrádi Közgazdaságtudományi Kar tanára. A Kvartalni monitor gazdaságpolitikai kiadvány legújabb, a népességfogyás és a gazdasági növekedés összefüggéseit elemző számának bemutatásakor elmondta: a 15 százalék kétharmada a negatív természetes szaporulat miatt, egyharmada pedig a kivándorlás következtében tűnik el. Elemzések szerint utóbbi ok csak Albániában és Lettországban csökkenti nagyobb arányban a lakosságot, mint Szerbiában.
Ranđelović kifejtette: a lélekszám rohamos csökkenésével együtt körülbelül egyötödével visszaesik a munkaerő-kontingens is, ami – noha valamivel kevesebb, mint amennyire Közép- és Délkelet-Európa országainak átlagát becsülik – rendkívül jelentős arány. A népességfogyás és a lakosság elöregedése, valamint a termelékenység csökkenése miatt a következő három évtizedben az egy főre jutó bruttó hazai termék mintegy 0,8 százalékponttal lesz alacsonyabb, ami azt jelenti, hogy 2050-re majdnem egynegyedével csökken.
Nemanja Vuksanović, a Belgrádi Egyetem Közgazdaságtudományi Karának asszisztense egyebek között arról beszélt, hogy 2001 és 2018 között a nettó átlagbér kumulatív növekedése 687 százalékos volt, vagyis évente átlagban 38 százalékkal emelkedett. „Az infláció kizárásával azonban egészen más képet kapunk: a nettó keresetek kumulatív növekedése a vizsgált időszakban 152 százalékos volt, az évi emelkedés pedig 8,5 százalék körüli”. A szakértő megállapította: a Köztársasági Statisztikai Intézet, bár erre lehetősége nyílt, évekig nem közölt adatokat a modális keresetekről, csak tavaly év elején jelent meg az egyik közleményében az, hogy a bérek módusza, tehát leggyakoribb (modális) értéke 2018 januárjában 26 000 dinár volt.
„Ez az adat arra utal, hogy Szerbiában a munkaviszonyban levők legnagyobb része az átlagbérnek csak a felét keresi meg, úgy is mondhatnánk, a legtöbben minimálbér körüli összeget kapnak. Ebben valószínűleg közrejátszik az árnyékgazdaság is, vagyis az, hogy a kis és közepes cégeket működtető vállalkozók egy része hajlamos minimálbért jelenteni be a kormányszerveknél, tehát az adóhivatalnál is, noha a gyakorlatban ennél többet fizet a munkásoknak” – fejtegette Vuksanović.
