Közös nyilatkozatot fogadtak el a visegrádi négyek (V4) és a nyugat-balkáni országok kormányfői Prágában, ahol tegnap először tartottak közös megbeszélést. A dokumentum egyebek mellett megállapítja: az EU bővítése a Nyugat-Balkán irányába a biztonság és a prosperitás legerősebb garanciája a régióban. A V4-ek vezetői előbb külön tárgyaltak, majd ezt követően került sor a közös megbeszélésre, amelyen Ana Brnabić szerb miniszterelnök is részt vett.
A vendéglátó Andrej Babiš virágcsokorral fogadta Ana Brnabićot (Fotó: Beta)
A V4-ek és a nyugat-balkáni régió együttműködésének erősítése fontos témaként szerepelt tegnap Prágában azon a munkaebéddel egybekötött megbeszélésen, amelyen az érintett országok miniszterelnökei vettek részt. Koszovót nagykövet képviselte. Az első ilyen találkozón, amelyen Szerbiát Ana Brnabić kormányfő képviselte, az időszerű európai kérdésekről cseréltek véleményt a résztvevők. A két régió gazdasági-politikai együttműködése mellett – a V4-ek előzőleg külön tartott egyeztetésén – napirenden szerepelt az új Európai Bizottság (EB) összetétele és a 2020 utáni uniós költségvetés. Tárgyaltak az infrastruktúra-fejlesztésekről, valamint az emberi erőforrásokkal, az oktatással, a pénzügyi stabilitással és az éghajlatváltozással kapcsolatos kérdésekről is.
A programot a vendéglátó Andrej Babiš cseh, Mateusz Morawiecki lengyel, Peter Pellegrini szlovák és Orbán Viktor magyar miniszterelnök közös sajtótájékoztatója zárta. Ezen a vendéglátó Babiš kijelentette: a Nyugat-Balkán biztonsága Európa biztonsága is.
„Szerbia és Montenegró esetében a tagfelvételi tárgyalások felgyorsulására kell számítani. És az is kétségtelen, hogy ezt a két országot mielőbb befogadjuk az európai családba. Az lenne az ideális, ha Szerbia és Montenegró már 2027 vége előtt belépne az EU-ba” – jelentette ki Babiš, aki egyszersmind üdvözölte, hogy októberben lehetőség nyílik a csatlakozási tárgyalások megkezdésére Albániával és Észak-Macedóniával.
A találkozón elfogadott közös nyilatkozatból idézve kiemelte: az EU bővítése a Nyugat-Balkán irányába a biztonság és a prosperitás legerősebb garanciája a régióban. Hangsúlyozta: a térség biztonsága Európa számára is biztonságot jelent, mivel a Nyugat-Balkán országai kulcsfontosságú partnerek a migráció kezelésében is.
A prágai V4–Nyugat-Balkán csúcstalálkozó résztvevői (Fotó: MTI)
A Nyugat-Balkán EU-integrációja nagyon fontos az egész kontinens biztonsága és a migrációs hullámok korlátozása miatt. Ezt már a lengyel kormányfő hangsúlyozta Prágában. Mateusz Morawiecki közölte: a dél-európai országok csatlakozása egyúttal esélyt jelent a V4-ek számára, utalva ezzel a Közép- és Kelet-Európában létesülő észak–déli irányú infrastrukturális fejlesztések lehetőségeire.
„A politika nem tűri az űrt, ha az EU nem tesz ajánlatot a nyugat-balkáni országoknak, akadnak más, nagyon aktív államok, mint amilyen Oroszország, Törökország vagy Kína” – érvelt Morawiecki.
Szlovák hivatali kollégája is kiemelte az EU bővítésének fontosságát a Nyugat-Balkán irányába. Peter Pellegrini szerint az új tagok felvétele a térségből biztonsági és gazdasági szempontból is stratégiai befektetés lenne az unió számára. Elmondta: a V4-ek a prágai találkozóval most egyértelmű jelzést küldtek Európának arról, hogy az EU mihamarabbi bővítését támogatják.
„Meg kell győznünk a többi uniós tagállamot arról, hogy a bővítés nem problémákat hoz magával, mint ahogyan azt néhány régi tagország vezetői mondják. Éppen ellenkezőleg, az EU-nak a Nyugat-Balkán irányában történő bővítése stratégiai befektetés az unió számára biztonsági és gazdasági szempontból is” – hangsúlyozta Pellegrini.
A magyar miniszterelnök ehhez hozzáfűzte: ha az EU nem aludt volna el, s már korábban felvette volna tagjai közé Észak-Macedóniát, Montenegrót és Szerbiát, ma nem lenne sok millió illegális migráns Nyugat-Európában. Orbán Viktor szerint evidens, hogy mind az uniónak, mind Észak-Macedóniának, Montenegrónak, valamint Szerbiának és Albániának is érdeke az EU-tagság.
A balkáni országok csatlakozása nem teher, hanem lehetőség az uniónak, amely erősebb lesz a felvételükkel – hangoztatta, Magyarország támogatásáról biztosítva ezeket az államokat. „Nincs kétségem afelől, hogy Szerbia nagy erőkkel járul majd hozzá az EU gazdasági teljesítményéhez” – jelentette ki, úgy értékelve: ha a szerb integrációt megoldják, az egész térség integrációja felgyorsul és rendeződik. A szerb csatlakozáshoz ugyan még sok mindent kell elintézni, például Koszovó ügyét, de ezek mind rendezhetők – közölte.
Orbán kitért az európai bizottsági pozíciók szétosztására is. A minap ismertetett névsorról elmondta: a V4-ek ereje megnőtt, hiszen két EB-alelnököt is adhatnak. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Trócsányi László magyar biztosjelölt egy olyan szép és nagy feladatot menedzselhet, mint az EU bővítése. Trócsányi érti a bővítés bonyolult aspektusait – mondta.
