Múzeum az úri lakban

Turistákat és filmeseket is vonz a Kölpényben található egyedülálló mezőgazdasági múzeum

Török Erna

2019. szeptember 8., 18:23

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Sokáig sétálunk az impozáns kastély körül. A kapun belépve, a macskaköveken fölvonulva, a jón stílusú oszlopok mellett elhaladva, benyitunk az ajtón. Semmi jel, semmi nesz. Megkerüljük az épületet, és egy angolkert tárul elénk a több mint százéves fakülönlegességekkel. Csöndes a kastély és környéke. A borostyán és az idő múlásának jele néhol erőszakosan teret foglalt. A kapu egyik része javításra vár, és maga a Dunđerski-kastély is szemmel láthatóan felújításra szorul.

Csöndes és nyugodt a kastély (Dávid Csilla felvétele)

Csöndes és nyugodt a kastély (Dávid Csilla felvétele)

A kisebb épületből a telefonhívást követően előbukkan Filip Forkapić, a Mezőgazdasági Múzeum kurátora.

A Dunđerski család egykori kastélya ma állami védelem alatt áll, műemlékké nyilvánították, és jelenleg a kölpényi (Kulpin) Mezőgazdasági Múzeumnak ad otthont. A mezőgazdasági múzeum az ország egyetlen olyan intézménye, amely bemutatja a földművelés régi és korszerű módjait, válaszol kérdéseinkre a kurátor.

– A Nagy kastélyon kívül a Régi kastély, az egykori kovácsműhely, gabonaraktár, lovarda és egy igazgatósági épület alkotják a múzeum épületegyüttesét. A múzeumot gyönyörű, öt hektáros kiterjedésű park veszi körül, amelyben ritka növényfajták találhatók. A birtokon belül lévő parkot egykor első osztályú művészeti és horti-kulturális alkotásként tartották számon – meséli Filip Forkapić a kastély kulcsával a kezében.

A kastélyba lépve egyértelművé válik a látogató számára a jelenlegi helyzet: az egykoron impozáns birtok elemei mára omladozófélben vannak. Körbejárjuk az úrias szellemben kialakított helyiségeket, megtekintjük a szalont, a biedermeier bútorokat, és megpróbáljuk belehelyezni magunkat egy másik világba.

Ahol a borostyán az úr (Dávid Csilla felvétele)

Ahol a borostyán az úr (Dávid Csilla felvétele)

A varázslatos környezet Kölpény szívében a hazai és a külföldi filmkészítőket is vonzza, meséli Filip Forkapić. Jelenleg is egy sorozatfilmnek szolgál helyszínéül az épület. Elmondása szerint sok pénzbe kerül a kastély fenntartása.

– A felújításban és a kastély körüli munkálatokban akadályoz minket a megoldatlan tulajdonjogi probléma. A kastély ugyanis jelenleg egy vagyon-visszaszármaztatási folyamat tárgya. Nikola Tandurdžić, Dorđe Dunđerski unokája követeli az államtól a tulajdonát. Sajnos, nem tudni, meddig fog elhúzódni az eljárás. Ezért semmilyen munkálatot nem tudunk rajta elvégezni mindaddig, amíg a bíróság nem hoz döntést az ügyben. Az idő múlásával a kastély egyre inkább tönkremegy, mi pedig tehetetlenek vagyunk. Égető problémát jelent, hogy a tető beázik, ezenkívül a homlokzat is felújításra szorul – mondja Forkapić.

A Dunđerski-komplexum építésének pontos dátuma nem ismeretes. A történeti adatok arra utalnak, hogy a Stratimirović nemesi család számára 1745-ben Mária Terézia ajándékozta a birtokot. A család tagjai a törökök elleni háború ideje alatt ugyanis jelentős érdemeket szereztek. A Stratimirović család tulajdonában 120 évig volt a kölpényi birtok. A tizenkilencedik század végén (1889) a Dunđerski családhoz kerül az uradalom, akik egészen 1945-ig magukénak tudhatták. A háborút követően államosították a birtokot, meséli nekünk Forkapić az 1912-ben megalkotott padlón állva.

– Az építmény mind stílus mind korszak szerint a klasszicizmushoz sorolható. A nagy kastély jelenlegi külsejét az 1912-ben elvégzett felújítási munkálatok során kapta. A kisebb kastély egy földszinti épület, amely ugyanezen stílusjegyeket hordozza magán. Terveink között szerepel a felújítása és funkcióba helyezése – ecseteli a kurátor.

Filip Forkapić: A bútorok némelyikében titkos fiók rejlik (Dávid Csilla felvétele)

Filip Forkapić: A bútorok némelyikében titkos fiók rejlik (Dávid Csilla felvétele)

A Mezőgazdasági Múzeum 1993-ban alakult meg, 2004 óta a Vajdasági Múzeum részét képezi. Jelenleg hét helyi alkalmazott gondoskodik az épületegyüttesről.

– A kastélyban az egykori bútorokat és néhány iparművészeti tárgyat állítottunk ki. Ezek a bútorok ezelőtt a cselarevói kastélyban voltak, amely szintén a Dunđerski család tulajdonát képezte. A második világháborút követően négy festményen és három csilláron kívül mindent elvittek. Évekig üresen állt a kastély. 1993-ban, a Mezőgazdasági Múzeum megalakulásakor kiállítások helyszíne lett, majd 2010-ben kerültek ide a cselarevói birtokon lévő bútorok – mondja a kurátor.

A kiállított bútorok származásának időszaka a 18. század második felétől a 20. század közepéig tehető. 

 – Az egyik legérdekesebb darab Dunđerski Lenke bécsi zongorája, amely 1852-ben készült.

A kastélyban látható még Lazar Dunđerski biedermeier stílusú hálószobája, amelyet újvidéki házából hoztak át.

Évente mintegy nyolc-kilencezer látogatója van a múzeumnak, ahol állandó és időszakos kiállításokat, különféle irodalmi és képzőművészeti programokat is szerveznek. Összesen 818 kiállított tárgyat tekinthetnek meg az érdeklődők. Főként iskolai kirándulások részeként érkeznek ide gyerekek, de több utazási iroda is szervez látogatást. Évről évre egyre több külföldi turista érkezik Kölpénybe, nem csupán Európa országaiból, hanem Kazahsztánból, Izraelből, Japánból és Kanadából is jönnek látogatók, meséli Forkapić, és közben a vetőgépek, ekék, boronák, kultivátorok, gumiabroncs nélküli traktorok és egyéb mezőgazdasági eszközök sorai közé vezet bennünket az első pavilonba.

Az első jugoszláv traktor 1951-ből (Dávid Csilla felvétele)

Az első jugoszláv traktor 1951-ből (Dávid Csilla felvétele)

A régi és az újabb találkozása (Dávid Csilla felvétele)

A régi és az újabb találkozása (Dávid Csilla felvétele)

A földműveléshez szükséges eszközök és gépek mellett a búza, a kender, a szarvasmarha- és a sertéstenyésztés történetét is szemlélteti az egykori lovarda épületében elhelyezett tárlat.

– A kiállított gépeket és tárgyakat különféle módon gyűjtjük össze. Egy részüket felvásároltuk, de akad köztük sok olyan, amelyet ajándékként, adományként kaptunk. A felvásárlási folyamat lassan zajlik, mert igen specifikus tárgyakról van szó, ezért nem egyszerű a közbeszerzési folyamat. Másik probléma, hogy az emberek többsége kidobja a régi, ma már nem használatos tárgyakat. Törekszünk, hogy megmentsünk néhányat. Kevés pénzeszköz áll rendelkezésünkre, ezért igyekszünk megfelelően beosztani, hogy olyan tárgyakat szerezzünk be, ami még nincs a múzeumban.

A legtöbb tárgy a két világháború közötti időszakból származik. Néhány darab a 19. század végéről maradt fenn, és egy-két gép az 50-es évekből.

Vannak gyári, kisiparos műhelyekben készült, illetve otthon készült kézműves termékek is a múzeumban.

– Az egyik vetőgépet például egy mladenovaci lakos hozta nekünk, akinek a nagyapja készítette e tárgyat. Főként magyarországi, németországi, cseh gyárakból kerültek vidékünkre e gépek, ugyanis leginkább ezeknek az üzemeknek a termékeit vásárolták egykor a termelők.

Az egyik kivételes múzeumi tárgy az első Jugoszláviában gyártott Zadrugar T-08 traktor. A második világháború után 500 ilyen traktort gyártottak a Rakovica üzemben, és a múzeumban lévő egyetlen darab maradt mára belőle.

– Az első jugoszláv traktort 1951-ben gyártották. A prototípust 1949-ben alkották meg, amelyet a zágrábi kiállításon állítottak ki. A sorozatgyártás 1951-ben vette kezdetét, amikor az első 50 darabot elkészítették. A Zadrugar T-08-as traktor és kamion kombinációja, benzinmotorral működik. Céljaink között szerepel, hogy minden gépet működésbe helyezzünk és a látogatók kipróbálhassák a különféle eszközöket – tudtuk meg Forkapićtól.

 

 


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége